Ölelgess tehenet! A szarvasmarha-asszisztált terápia az embert és az állatot is boldogítja

Ölelgess tehenet! A szarvasmarha-asszisztált terápia az embert és az állatot is boldogítja
A legkülönfélébb mentális és fizikai zavarok kezelésére világszerte egyre gyakrabban és szélesebb körben alkalmazott állatasszisztált terápiák hatásosságát mindezidáig csak az emberek oldaláról vizsgálták. Bár az kétségtelen, hogy az állati terapeuták jólléte mindig is kiemelt fontosságú volt a kezdetben kutyákat és lovakat, az utóbbi évtizedben pedig a macskáktól a nyulakig sokféle simogatható szőrös emlőst bevonó gyógyító praxisban - írja a Qubit

Egy, a Human-Animal Interaction folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány elsőként vizsgálja, hogy az efféle relációban az állati terapeuta miként érzi magát. „A szarvasmarha-asszisztált terápia nem csak a humán résztvevők javát szolgálja” – nyilatkozta a New Scientistnek Katherine Compitus, a New York-i Egyetem klinikai pszichológusa, aki Sonya Bierbowerrel, a Westpoint Katonai Akadémia szakpszichológusával közösen kidolgozta azt a Human-Animal Interaction Scale (HAIS) néven publikált skálát, amellyel immár állítólag megbízhatóan mérhető az állati elégedettség az ilyen interakciókban.

A két kutató azután vállalkozott az urbánus embernek igencsak szokatlan feladatra, hogy az elmúlt pár évben Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is gombamód szaporodni kezdtek a vidéki tehenészetek és szarvasmarhákat tartó gazdaságok által cow cuddling, illetve cow hugging (magyarul tehénölelés) címen meghirdetett kurzusok. A tanyalátogatások célja, hogy a kérődzők társaságában a természettől elszakadt, agyonstresszelt városlakók frusztrációikat feledve rátaláljanak a vágyott békére, lelki és testi harmóniára.

Érzelmes tejelők

Bierbower és Compitus egy 2017-ben publikált, a tehenek és borjaik közötti érzelemgazdag viszonyt az állati vokalizáció alapján bizonyító etológiai tanulmány ismeretében már a vizsgálat előkészítésekor tisztában voltak azzal, hogy a szarvasmarhák összetett kognitív képességekkel rendelkező, gazdag szociális életet élő haszonállatok. Ahogy azzal is, hogy a tehenek, bikák és borjak hangjelzései alapján egyértelműen megállapítható, hogy az állat miként érzi magát egy-egy szituációban, illetve hogy kedvére vagy ellenére van-e az adott, emberekkel folytatott interakció.

A HAIS nevű skálázáshoz ezek alapján a pszichológusok egy olyan 24 pontos kérdőívet szerkesztettek, amelyben a terápia emberi alanyainak az állat állapotára vonatkozó 10 kérdésre is válaszolniuk kellett. „Azok a szarvasmarhák ugyanis, amelyek kényelmetlenül érzik magukat az ember jelenlétében, gyakrabban használják a vokális stresszjelzéseket, vagyis bőgnek, míg az emberi társaságot élvező egyedek elfekszenek, aztán pedig szagolgatni, vagy épp nyalogatni kezdik az embereket. Az utóbbi egyértelműen a barátságos kapcsolatfelvételt jelzi, pár perces időtartamban pedig a már kialakult bensőséges viszony megerősítésének jele” – magyarázta a lapnak Compitus.

Olvasd el a teljes cikket ide kattintva.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!