Az üzleti szempontok mérlegelésén túl azonban a munkáltatóknak egyre inkább aggódniuk kell a munkavállalók jólléte miatt is - és itt nemcsak az egészségügyi oldalra gondolunk, hanem a mentális wellbeing kiemelt szerepére. A 2020-as tél során a társadalmi védekezés ugyanis a szociális eltávolodást is magával hozta - és ez úgy néz ki, idén sem lesz másként.
Ennek megoldására pedig alapvetően két lehetőség mutatkozik:
- vagy belülről próbálják a cégek kezelni a munkavállalók mentális kihívásait,
- vagy pedig a piaci megoldásokhoz nyúlnak. Utóbbi esetén pedig azt találják a megoldást keresni vágyók, hogy egy megtépázott szektor próbál segítő kezet nyújtani nekik.
Ez a B2B rendezvénypiac és sokszor a velük kéz-a-kézben járó képzés-fejlesztési szektor.
Az új hullám pedig újabb csapást jelent
Sorra mondják le az élő rendezvényeket és képzéseket, komplett ágazatok (lásd: egészségügy) tiltották be a személyes részvétel lehetőségét. Két lehetőség áll nyitva, hasonlóan 2020-hoz: az online rendezvények vagy pedig a totális lemondás.
A MaReSz- és az MSZÉSZ együttes nyilatkozata pedig szerint ez további milliárdos kiesést jelent a szektornak - melyből talpra állni ugyanúgy már talán soha nem is lehet, mint előtte.
Piaci kitekintés
A koronavírus-járvány kirobbanása előtt a magyarországi tréning- és rendezvényszervező piac virágzott, és mindenkori csúcsokat döntögetett. 2020 márciusáig az OPTEN céginformációs adatok szerint legalább 2340 rendezvényszervező profilú cég működött, majd egyik pillanatról a másikra hatalmas ütést szenvedett a szektor, a tréningágazat pedig gyakorlatilag lenullázódott.
Bár a várt turbulencia a megszűnések és felszámolások kapcsán elmaradt, mégis tisztán látható, a turizmus és a vendéglátás mellett a rendezvényszervezési szektor kapta a legnagyobb ütést:
“...a járvány következtében hamar leállított rendezvények miatt az árbevétel 56 százalékkal, az adózott eredmény 78 százalékkal csökkent, a leépítési arány pedig 22 százalékos volt.”
A visszaesés pedig egyaránt érintette a kisvállalkozásokat és nagyobb cégeket is. Tapasztalatunk szerint a 2020-as évnek azok a szolgáltatók voltak a nyertesei (mert ilyenek is voltak) akik innovatív megoldásokkal könnyen alkalmazkodtak a home office időszakhoz és az online technológiákhoz, valamint nem vágtak bele bizonytalan és költséges technológiai fejlesztésekbe, viszont könnyen és rugalmasan adaptálódtak az ügyfeleik megváltozott igényeihez.
A statisztikákban pedig nem látszódnak azok a cégek, melyek tevékenységi köre nem változott, de ténylegesen proflt váltottak, például digitális programszolgáltatóvá váltak vagy képzés-fejlesztési irányba nyitottak.
A szemléletváltás a tréningpiacon is elvárássá vált
Online platformok indultak virágzásnak, játékosított digitális tudásmegosztó megoldások terjedtek el és értek el akár nemzetközi ismertséget, illetve az adaptálódási képességeiknek köszönhetően új, kisebb cégek tudtak váratlan növekedést elérni a leállás oldalvizén.
Mi a helyzet idén?
Az idei évnek az ágazat nagy reményekkel vágott neki. A tavaszi oltási programok elterjedésével és a harmadik hullám lecsengésével lendületet kapott mind a szektor, mind az ügyfeleik kedve; 2021 nyara újra a közösségekről szólt:
- a munkahelyi közösségek újraszerveződéséről,
- a szakmai közösségek aktivizálódásáról,
- a baráti-családi közösségek felélénkítéséről.
50% feletti átoltottsági mutató mellett pedig a rendezvényszervező szektor pedig bár óvatos volt, mégsem eléggé: a negyedik hullám lecsapott és újra megremegett a piac.
Az idei év végi céges rendezvények helyzete pedig egyik pillanatról a másikra vált bizonytalanról borzalmassá. Egy héttel ezelőtt még az volt a kérdés, hogy élőben vagy online zajlanak-e, ma már azt sem lehet még biztosan tudni, hogy meg lesznek-e tartva, avagy sem.
Körülbelül 100 cégvezető és HR szakember visszajelzése alapján jelenleg ennyire volt megosztott a piac 2021. november 2. hetében:
A visszajelzések rengeteg tanulságot hordoznak magukban
Egyrészt rekord magas, ¼ azon cégek aránya, akik novemberben úgy vélik, náluk egyáltalán nem lesz céges karácsony. 36%-a a cégeknek élő rendezvényben gondolkozik, azonban a november második hetében végzett felmérés óta ez az arány szédítő zuhanásba kezdett, majd mára nyilvánvaló vált: meg sem valósulnak.
(Most tekintsünk attól a tényleg maréknyi cégtől, akik továbbra is ragaszkodnak az élő rendezvények megtartásához, a számuk elenyésző, és a további 2-3 hétben ez is várhatóan a töredékére esik vissza)
Több B2B rendezvényszervező cég szintén november második-harmadik hetének a végén jelentette be: az idei évben élő rendezvényszervezést nem végeznek. A cégek pedig hatalmas arányban mondják le a foglalásaikat, mindezt az emelkedő egészségügyi és jogi kockázatok miatt.
Milyen jogi kockázatokról beszélünk?
A koronavírus időszak egyik nagy, mégsem meglepő tanulsága az volt, hogy a vállalatok szerződéses tudatossága és jogi compliance felkészültsége alaposabb lett, mint valaha. Az online térben működés magával hozta a személyiségi jogok, a GDPR, az adatkezelés kiemelt területként való kezelését. A vírus miatti bizonytalan teljesítések és ingatag szerződéses viszonyok pedig megtanították mindenkinek olyan jogi kifejezéseket, mint a „vis maior”, a „lehetetlenülés” vagy például a „kötbér”.
A szereplők egyszerre mutatnak határozottságot és szolidaritást egymás felé. Ez pedig azt is jelentette, hogy a szerződéses viszonyok jóval kiegyenlítettebbé váltak, az üzleti életben a felek pedig alaposabb egyeztetésekkel törekednek tisztességes partneri viszonyra.
Mindemellett a teljesítések bizonytalansága olyan biztosítékokat hozott magával, melyben a gazdasági szereplők vagy nagyon bonyolult biztosítéki rendszerben kezdték körbebástyázni az üzleti érdekeiket és a megtérüléseket, vagy pedig olyan rugalmasságot tanúsítanak a felek, melyekre korábban még nem volt példa: a fizetési határidők kitolódtak, a kötbérek feltételei lazultak vagy éppenhogy szigorodtak, a teljesítések időben vagy jellegükben módosíthatóvá váltak.
Azt is láthatjuk azonban, hogy az online ünneplés lehetősége meglehetősen riasztó a cégek számára, mindössze 10% gondolkodik egyértelműen ebben az opcióban. Ennél természetesen magasabb lesz a ténylegesen online megvalósuló év végi rendezvények aránya, de a visszajelzések jól mutatják, hogy mind a vezetők, mind a HR, mind a munkatársak idegenkednek tőle.
A kérdés éppen ezért nem az kell, hogy legyen: megtartsák-e idén online a karácsonyt? Hanem az, hogy ha megtartják, akkor hogyan legyen jó, hasznos és az elköteleződést javító esemény?
Lesz hát idén céges karácsony?
Lesz, bár az idei év is más lesz, mint az előző volt.
A tavalyi év végét ugyanis az ijedtség, a bizonytalanság és a kései belenyugvás jellemezte. A rendezvényszervezői piac talpon maradt online szolgáltatóit a szokásosnál jóval később rohamozták meg az ügyfelek, és ez a roham bizony elsöprő volt. Az ágazatban talpon maradt szolgáltatók legalább 4-6 hetes késéssel kezdték regisztrálni az ügyféligényeket, a decembert pedig egy sosem látott rohanás jellemezte. Az online rendvezényszervező és csapatépítő cégek pedig rekordmagas decemberi bevétellel zártak - abban a hiszemben, hogy ez egy egyszeri, különleges idény volt.
2021 év végét azonban már a rezignáltság és a szorongás jellemzi. A szervezetek és a csapatok összetartása helyett a “legyünk már túl ezen az egészen” attitűdje hatja át. A munkavállalók belefáradtak az online térben való kapcsolattartásba, az ún Zoom-fáradtság (“Zoom Fatigue”) jelensége kézzelfogható méreteket öltött, az embereknek már elegük van abból, hogy a monitort bámulva kell élniük a mindennapi életüket. Ennek hatásai nemcsak a rendezvényszervező piacon látszanak: csökkent az érdeklődés a legtöbb online kulturális esemény iránt is.
Fény azonban van az alagút végén: bár a koronavírus-járvánnyal és az egészségügyi kockázatokkal nem tudnak megküzdeni az b2b online rendezvényszervezők, azonban az eszköztáruk rengeteget finomodott és tesztelődött. Ebből a szempontból az elmúlt egy év bizony valódi piacralépési harc volt, ádáz küzdelmekkel, szigorú fogyasztókkal és innovatív versenytársakkal. A lélektelen megoldások hamar kikoptak, a nem elég minőségi és profi szolgáltatások felett pedig a piac azonnal pálcát tört.
Az ágazat pedig új szemléletmódot vett fel és kreatív megoldásokat hozott magával. Újító és innovatív ötletek lepték el a szektort, melyek könnyen adaptálódtak a mindennapi valósághoz. Kiderült, hogy a fogyasztókat nem a high-tech megoldások és sosem látott digitális platformok vonzzák, hanem azok a megközelítések, melyek a közösség újraépítését tűzték zászlajukra - és mindegy, hogy ezek Zoomon, Teamsen, Youtube-on vagy akárhoz zajlottak, a lényeg, hogy lehetőséget teremtettek arra, hogy munkatársak és csapatok egymásra találjanak, és kitelejsedhessenek.
Az új online megoldások elsődleges céljává a teher- és stresszcsökkentés vált, és ezért a közönség hálás. A könnyed, humorral átszőtt programok segítik a feloldódást, a hangsúlyt pedig a versengésről az együttműködésre helyeződött. Legyen szó új ízek közös megismeréséről,a a vállalati sikerek felelevenítéséről, a munkahelyi közösségre online kvízekkel való emlékeztetésről, vagy akár arról, hogy egy csapatépítő játékkal közösen mentik meg a Mikulást.
A sikerek átélése és közös megünneplése pedig egekbe tudja repíteni a megtépázott mentális wellbeing-et, a résztvevők pedig úgy érezhetik: együtt tettek ezért valamit, és még jól is érezték magukat közben.
Szerző:
Dr. Kalmár Péter, az [eureka] Consulting & Games alapítója, ügyvezetője
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
