Az első magyarországi posztpandémiás közvéleménykutatásból egyértelműen kiderül, mennyire másként ítélik meg a munkaadók és a munkavállalók a home office-t. A világjárvány lecsengése után a munkavállalók többségének gyakorlatilag az eredeti, a pandémiát megelőző állapotokhoz kellett visszatérnie: a kutatásban résztvevő dolgozók 76 százaléka szinte minden nap bejár a munkahelyére, és ez a szám az elsősorban szellemi munkát végzők körében is magas, 64 százalék. A válaszadók 24 százaléka viszont elsősorban csak otthonról szokott dolgozni – ez a szellemi tevékenységet folytatók esetében 36 százalék.
Ehhez képest munkaadói oldalon némi merevség figyelhető meg: abban, hogy a dolgozók akár minden munkanapon otthonról végezzék el a feladataikat, csak a vállalkozások ötöde (19%) partner. Átlagon felüli az erre való nyitottság a mikrovállalkozásoknál és a nagyvállalatoknál, itt minden második megkérdezett vállalkozás (48%) ad lehetőséget rendszeres home office rendszerű munkára. Utóbbiak körében egyébként jelentős elmozdulás figyelhető meg, hiszen a pandémia előtt ezt csak minden harmadik cégnél engedélyezték.
Az irodadilemma
A magyarországi üzleti döntéshozók zöme szerint a hatékony irodai munka feltétele a jó internet (84%) és a számítógép/laptop (81%) megléte. A nyomtatókat (62%), valamint a telefonokat (60%) is az elengedhetetlen kellékek közé sorolják annak a felmérésnek a válaszadói, amelyet az Epson olyan magyarországi mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok képviselőinek körében végzett, akik befolyással vagy rálátással rendelkeznek az adott cég nyomtatóvásárlást vagy -karbantartást érintő döntéseire.
Teljesen máshogy látják a kérdést a munkavállalók. Az Epson felmérésében megkérdezettek közül minden második (46%) szerint a munkahelyen végzett munka legnagyobb előnye a társaság, és csak minden harmadik (35%) sorolta ide a bent elérhető irodatechnikai eszközöket, leginkább a nyomtatót és a szkennert.
Mivel az eredetileg kényszerűségből elterjedt home office az esetek többségében igazolta a működőképességét, ráadásul sok esetben a költségek terén is hatékonynak bizonyult, a munkaadóknak gyakran fejfájást okoz, milyen munkaszervezési rendszerben folytatódjon a munka most, hogy vissza lehet térni az irodákba. Fábián Miklós, az Epson magyarországi fióktelepének vezetője úgy véli, ez a dilemma az irodai géppark esetében is fennáll, hiszen a munkaszervezés kevésbé kiszámíthatóvá vált, mint a pandémia előtt volt. A szakember hangsúlyozza: „az irodai munka nehézségeiről megkérdezett dolgozók 14 százaléka adott hangot nyomtatóval vagy szkennerrel kapcsolatos problémáknak": Emellett a legtöbbjüknek az ide-odautazással töltött idő (45%), valamint a benti zaj és nyüzsgés zavaró hatása (33%) okozott problémát.
Mindeközben a home office-ban a munkahelyen megszokott alapfunkciók nincsenek meg többnyire. A felmérés arról tanúskodik, hogy otthoni munka esetén minden ötödik otthonról (is) dolgozónak nehezítette meg feladatai ellátását a nyomtató vagy szkenner hiánya, illetve az azok működésében tapasztalható fennakadások.
A nyomtatás a jelen – és a jövő
Noha a közvéleménykutatásban megkérdezett üzleti döntéshozók közül minden negyedik (25%) a nyomtatás fontosságának csökkenésére számít a fokozódó környezettudatosság miatt, a többség (73%) úgy gondolja, hogy a nyomtatás mindig is része lesz az irodai munkának: mindig lesznek olyan dokumentumok, amelyeket nyomtatni kell. Ugyanakkor minden harmadik vállalati képviselő (32%) számít arra, hogy a digitalizáció mérsékelni fogja a nyomtatás létjogosultságát, szkennelés relevanciája pedig 40 százalékuk szerint emelkedni fog.
Fábián Miklós szerint a felmérésből több tévhit is visszaköszön. Az egyik ilyen, hogy a lézeres nyomtatókat olcsóbb működtetni, mint a tintasugarasokat. „Ez a valóságban pont fordítva van: az Epson tintasugaras nyomtatóinak például kisebb az energiaétvágyuk, alacsonyabb a szervizigényük, kevesebb hulladékot és csomagolóanyagot termelnek, és ezek már középtávon is jelentős időmegtakarítást és alacsonyabb költségeket jelentenek." Fábián Miklós úgy véli, az Epson üzleti tintasugaras eszközei akár 83 százalékkal kevesebb energiával is beérik, mint a lézeres társaik, ami nem mellékes körülmény annak ismeretében, hogy az irodák jellemző energiafelhasználásának 10 százalékát a nyomtatás adja.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
