Cliff Arnall pszichológus, egy a Cardiffi Egyetemhez kötődő oktatási központ munkatársa 2005-ben publikálta azóta ismertté vált képletét, amellyel meghatározta, hogy melyik az év legnyomasztóbb napja - írja a qubit.hu. A Sky Travel utazási iroda által reklámcélokra használt képlet azonban hamar ledobta magáról a tudományosság álcáját, és bár a Blue Monday elnevezés és fogalom továbbra is ismert maradt, tudományos bizonyítékok hiányában teljesen alaptalannak, sőt egyes szerzők károsnak tartják, hogy minden évben január harmadik hétfőjét, idén január 16-át az év legdepresszívebb napjának kiáltják ki.

Arnall számításai során a januári kellemetlen és többnyire hideg időjárás, az ünnepek alatt felhalmozott tartozások, a várható bevételek, a karácsony óta eltelt idő, valamint a motiváció és a tettvágy tényezői alapján alkotta meg a képletet , amivel először 2005-ben számolta ki, hogy mikor van az év legdepressziósabb napja. Ez a nap pedig – legalábbis a dátumot először megjelentető és felhasználó Sky Travel szerint – tökéletes időpont a rossz kedvet feledtető utazás lefoglalására és megtervezésére.

A Blue Monday tudományos szempontból teljességgel értelmetlen képlete: a W jelöli az időjárást, a D az adósságot, a d a havi fizetést, a T a karácsony óta eltelt időt, a Q az újévi fogadalmak megszegése eltelt időt, az M az alacsony motivációs szintet és az Na a cselekvés igényét.

A pszichológus később egy másik képletet is használt, immár a depressziót elűzni hivatott utazások értékelésére. Ebben a kulturális programokkal, pihenéssel és alvással töltött idő szorzatát kell elosztani az utazás és a késések időtartamának összegével, illetve a stresszre fordított idővel, és ehhez hozzá kell adni a csomagolással és a készülődéssel töltött idő szorzatát. Ha 400-nál többet kapunk, akkor összességében jó utazási élményben volt részünk.

Bár Arnall különböző formulákkal ügyeskedett, az mindegyikről elmondható, hogy teljesen értelmezhetetlen eredményt kapott, amire a Guardian már 2006-ban is éles kritikával reagált. Legalábbis tudományosan értelmezhetetlen az, hogy a megadott mutatók nem rendelkeznek standard mértékegységekkel (valamilyen időmértékegységre lenne szükség, de nincs megállapodás arról, hogy mit kell órában, napban vagy percben megadni, továbbá a műveletek miatt a hatványok sem adnak korrekt végeredményt), ahogy az egyébként bármilyen számítási formula esetén minimálisan elvárható lenne.

A pszichológus úgy kalkulált, január harmadik hétfője azért olyan bánatos, mert ilyenkor már pont elég messze van a karácsony, beletörődtünk, hogy idén is elbuktunk az újévi fogadalmainkkal, ha esetleg a diéta még kitart, akkor szenvedünk a cukormegvonástól, viszont a nyári pihenés is távol van.

A Sky Travel ez utóbbiban látott óriási üzleti lehetőséget. A pszichológus megszólaltatásával tették közzé felhívásukat, amelyben arra buzdították az embereket, hogy már januárban foglalják le a nyaralásaikat. Ezt már nemcsak a kedvezőbb árakkal tudták indokolni, hanem azzal is, hogy a kétes eredményű, ugyanakkor közérthetően megfogalmazott kalkuláció szerint épp az év legszomorúbb időszakában vagyunk, amin viszont könnyedén átbillentheti az ember, ha a jövőt kezdi tervezgetni. Fényt jelenthet az alagút végén az út lefoglalása, ami egy csapásra megoldja a január miatt érzett egykedvűséget.

Az igazi depresszió nem egy napig tart

Az elmélet kritikusai egyrészt azt kifogásolják, hogy az Arnall által felállított elmélet úgy kezeli a depressziót, mintha azt a jövő tervezése önmagában képes lenne megoldani. Másrészt arra is felhívják a figyelmet, hogy a depresszió igazából nem egy napig tart. Fontos különbség van a klinikai depresszió és a depresszív hangulat között, a Blue Monday mítosza viszont alaposan elmaszatolja a határokat köztük.

Míg a major depresszió pszichiátriai kórkép, ugyanolyan diagnosztikus kritériumokkal, mint más betegségek, a depresszív hangulat átmeneti, és nem jelent tartós veszélyt a személy egzisztenciájára (a major depresszió gyakori oka a munkából való kiesésnek, amit főleg az indokol, hogy az epizódok hossza nem pár nap, hanem minimum két hét).

A motiváció elvesztésével, étvágytalansággal, alvászavarral, lehangoltsággal, fáradtsággal, további fizikai tünetekkel kísért depresszió kezelésére a szakemberek a kombinált terápiát tartják a legeredményesebbnek. Ez gyógyszeres kezelést (antidepresszívumok, hangulatstabilizáló hatóanyagok használatát) és pszichoterápiát foglal magában a tünetek súlyosságától és a kliens állapotától függően. Azért sem hiteles azt állítani, hogy az év 365 napja közül pont január harmadik hétfője lenne a legdepressziósabb, mert a depresszióval küzdő személyek között nagy számban vannak, akiknek egy életesemény idézi elő az állapotromlását, súlyos krónikus esetben pedig akár évekig küzdhetnek a tünetekkel.

A hétfőben és a télben azért van valami

Arnall elmélete azért tudott villámgyorsan elterjedni és némi hitelt is szerezni, mert csupa olyan általános megállapítást vesz alapul, amelyek bizonyíthatók. Az egyik ilyen például, hogy januárban az északi féltekén élőknek viszonylag kevés napsütéses órával kell beérniük a nyárhoz képest, és persze hideg is van. Télen emellett eleve gyakoribb a szezonális affektív zavar (SAD), a depressziós tünetegyüttes megjelenésének egy fajtája, ami kimondottan az év egy időszakához kötődik: az őszi és a téli hónapokban gyakoribb, hogy jelentkezik az arra hajlamosaknál, viszont náluk sem csak pár napig tart, és a fent említett terápiás módszerekkel eredményesen kezelhető.

A hétfő egyébként önmagában is nyomasztó. Egyrészt a hétkezdés megviseli azokat, akik szoronganak a munkahelyük miatt (erről szól az úgynevezett „vasárnapi depresszió” is), másrészt a hangulati problémákkal, depresszióval és öngyilkossági gondolatokkal küzdőknek általában is nehezebb a hét első napja – egy 2018-as koreai kutatásban kimutatták, hogy hétfőn 9-10 százalékkal nagyobb az öngyilkosságok aránya, mint a hét bármely másik napján.

A hétfő ráadásul nemcsak a kedvünknek árt, hanem olykor a pénzügyi döntéseknek is: a Blue Monday a tőzsdén is ismert jelenség. A befektetések száma hétfőnként általában alacsonyabb, és ezen a napon a kockázatkerülés is jellemzőbb, állapította meg egy kutatás 1993-ban.

Tény tehát, hogy a téli hideg és sötétség rosszat tesz a hangulatnak, de ez nem lenne elég ahhoz, hogy egy napra az egész világot depressziósnak tituláljuk. A teljes cikk itt folytatódik.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!