"A siker egyetlen mércéje, hogy mennyi szabadidőnk van" - kezdte beszédét egy, a Fekete hattyú című filmből vett idézettel Klenovszki János, aki az énidő korosztályonkénti eloszlásáról beszélt, illetve felhívta a figyelmet a magyar és más európai emberek közötti különbségre annak tekintetében, hogy átlagosan ki mennyi időt tud szánni önmagára.

"A korosztályok között az egyik legnagyobb különbség a rendelkezésre álló szabadidőben és annak az eltöltésében van. Egyeseknek a fűnyírás is szabadidős tevékenységet jelent, ám ez mindenkinél más és más. Ami általánosságban elmondható, hogy a magyar emberek átlagosan 220 percet szánnak önmagukra egy nap" - mutatott rá az NRC szakembere. Hozzátette: európai viszonylatban a sor végén kullogunk. "Minden énidő szabadidő, de nem minden szabadidő énidő! Minél kevesebb van belőle, annál kevésbé tudunk változni, ugyanis az énidő ad lehetőséget a fejlődésre, hogy kilépjünk a mókuskerékből és új dolgokat fedezzünk fel. Ezen kívül a rendelkezésünkre álló énidő nagy hatással van arra, hogyan érezzük magunkat, ugyanis ekkor tudunk együtt lenni nem csak önmagunkkal, de a családunkkal, barátainkkal is. Éppen ezért érdemes tudatosítani önmagunkban, hogy mi a fontos számunka, hogyan tudunk teljesebbé válni. Ha túl sok énidő áll a rendelkezésünkre, az sem jó, mert unatkozni kezdünk, így saját magunkhoz mérten kell mérlegelnünk" - fejtette ki Klenovszki János.

A szakértő által megosztott kutatás eredményei szerint a már említett 220 perc énidővel átlagosan a 18-65 év közöttiek rendelkeznek. Ha azonban jobban lebontjuk a korosztályokat, akkor az figyelhető meg, hogy idősödve egyre több szabadidő áll a rendelkezésünkre munka mellett is. Ezen kívül gyerekként van még a legtöbb időnk magunkra. Felnőttként a munka, a gyereknevelés és az azzal kapcsolatos feladatok veszik el a legtöbb időnket, főleg a nőkét.

"A férfiak átlagosan több énidőről számoltak be, mint a nők, ezen kívül a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek jut kevesebb idejük önmagukra. További különbségek figyelhetők meg a fővárosban, illetve a vidéki településeken élők között. Utóbbiaknak általában több énidejük van" - mondta Klenovszki János, aki a szabadidő eltöltésében is különbségekre hívta fel a figyelmet. Mint arra rámutatott, az idősebb korosztály sok esetben kirándulással, természetjárással köti le magát, míg a fiatalok bulizással, szórakozással eresztik ki a gőzt. A szakértők egyébként két fő kategóriára bontják az énidő hasznosítását. Ezek a hobbikkal való foglalatosságok - beleértve a főzést, kertészkedést, barkácsolást -, illetve az önfejlesztés.

"Akik 237 percet is szánni tudnak önmagukra egy nap, azok elégedettebbek az életükkel, magabiztosabbak, nagyobb az életörömük, sikeresebbek, nyugodtak, nagyobb harmóniában élnek. Mivel sokkal jobban érzik magukat, így a várható élettartamuk is nagyobb, így pedig még több idő jut önmagukra. Akik az átlagba tartoznak, vagyis nagyjából 220-225 perc énidejük van, rájuk a reménykedés, izgalom és elfogadás jellemző, valahol a boldogság és az örökös küzdelem között lebegnek. Ezzel szemben akiknek nem jut több idő önmagukra 207 percnél, ők félnek, csalódottak és azt érzik, hogy folyton küzdeniük kell" - foglalta össze Klenovszki János.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!