November eleje, fagyos idő, 140-nel suhanok az autópálya belső sávjában. Egyik kezemmel lazán fogom a kormányt, a Bartókon egy Camille Saint-Saëns szimfónia szól, a harmadik. Hirtelen az autó balra rándul, oldalával a korlátnak csapódik. Visszarántom a kormányt, nehezen, de egyenesbe kormányzom az autót. Lehúzódom a leállósávba, megállok. Tükörbe nézek, pupillám óriási, kapkodom a levegőt. Mi történt?
Kétféleképpen értelmezheted ezt az eseményt:
- Milyen szerencsétlen vagyok, hogy pont ott és akkor, ráfutottam egy jégbordára és összekarcoltam az autót. Velem mindig ez történik.
vagy - Húúú mekkora mázlim van, hogy idejében meg tudtam fogni az autót és szerencsére épp senki sem volt a külső sávban.
Vajon számít, hogyan interpretálsz egy eseményt?
Ahhoz, hogy a kérdésre választ kapj, előbb ismerd meg Dr. Richard Wiseman egyik kísérletét, amit a 2003-ban megjelent „The Luck Factor” című könyvében írt.
Dr. Wiseman hirdetésen keresztül keresett résztvevőket szerencsével kapcsolatos kísérletéhez. Olyan embereket keresett, akik magukat vagy nagyon szerencsésnek vagy nagyon szerencsétlennek tartják.
A kísérletben minden résztvevő kapott egy újságot azzal a feladattal, hogy számolják meg hány fénykép található benne.
A szerencsétlen csoport átlagosan 2 perc alatt fejezte be a feladatot, míg a szerencsés csoport mindössze néhány másodperc alatt.
Mi történt?
Nos, az újság második oldalán hatalmas vastag betűkkel az állt, hogy:
„Hagyd abba a számolást, az újságban 43 fénykép van.”
Továbbá az újság felénél egy másik üzenetet is elhelyeztek, amely így szólt:
„Hagyd abba a számolást, jelezd a kísérletvezetőnek, hogy láttad ezt az üzenetet, és nyomban kapsz 250 dollárt.”
A saját magukat szerencsésnek nevező emberek észrevették a feliratok valamelyikét és vagy gyorsan befejezték a feladatot, vagy egy kisebb összeggel gazdagodtak.
A saját magukat szerencsétlennek nevező emberek viszont nem vették észre (vagy nem bíztak meg az üzenetben), és továbbszámoltak.
Mindkét csoportnak egyenlő esélye volt, de a szerencsés csoport észrevette, amit a szerencsétlen csoport elmulasztott.
A szerencsét számos különböző módon lehet értelmezni, magyarázni. A fogalom meglehetősen bonyolult, ezért inkább kategorizálással közelítem meg.
A 4 szerencsetípus
A neurológus és zen buddhista Dr. James H. Austin 1978-as „Chase, Chance, and Creativity: The Lucky Art of Novelty” című könyvében szerepel az alábbi csoportosítás.
1. Vakszerencse
Ez akkor következik be, amikor valami tőled teljesen függetlenül történik és a történés az előnyödre válik. Erre jó példa a lottónyeremény, de bármilyen formában előfordulhat, ennek a szerencsének kulcsjellemzője, hogy totálisan véletlenszerű. Hit kérdése, hogy ez a sors keze, isten ujja, vagy káosz eredménye.
2. Cselekvésből fakadó szerencse
A második típusú szerencse egy állandó, rendszeres cselekvés okán jön létre.
Például minél több több cikket írsz, és minél több olvasót vonzol be – annál nagyobb az esélye annak, hogy a megfelelő személy észrevegye, amit csinálsz, így a megfelelő időben egy óriási lendületet kaphatsz általa. Ez az a szerencse, ami kitartásból, kemény munkából származik.
3. Felkészültségből fakadó szerencse
Ha nagyon képzett vagy egy területen, észreveszed, amikor szerencsés fordulat történik a területeden. Amíg mások számára a lehetőség láthatatlan.
Például, tegyük fel, hogy egy rendező vagy, és találsz egy könyvet, amelyből kiváló film készülhetne. Tudod, hogy remek film és akár kasszasiker is lehet, mert már készítettél hasonlót korábban. Ez a szerencsetípus a képesség, a képzettség és a tudás által alakul ki.
4. Egyéni szerencse
Ez a fajta szerencse a legnehezebb, mert időbe telik, és célzott kitartást igényel. Akkor következik be, amikor fejleszted a szakértelmed, építed a hírneved, és szakértői státuszba kerülsz. Ez az, amikor egyedi karaktert, egyedi márkát, egyedi gondolkodásmódot építesz, ami miatt aztán a szerencse megtalál téged.
A vakszerencsén túl a többi három típusnál egységesen elmondható, hogy az emberek szeretik a felelősséget hárítani, mintsem maguk kezébe venni az „irányítást”.
Hogyan lehetsz szerencsésebb?
Visszatérve Dr. Wiseman majd 10 éven át tartó tanulmányára. Azt találta, hogy a szerencsés emberek a jó szerencséjüket négy alapvető elv alapján teremtik maguknak:
- képesek felismerni és megteremteni a feltárulkozó lehetőségeket
- szerencsés döntéseket hoznak az intuíciójuk segítségével
- önbeteljesítő próféciákat hoznak létre a pozitív elvárások alapján
- rugalmas hozzáállásuk a balszerencsét jóvá változtatja
A kutatók azt vették észre, hogy a jó szerencse és a jó hangulat gyakran együtt fordul elő és hogy a szerencsés ember boldog és bizakodó, míg a szerencsétlen ember ideges és depressziós.
Egyáltalán nem mindegy, hogyan értelmezed a veled történteket.
Az írás a kolboid blogon jelent meg, kövesd és olvass még írásokat!
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
