A Z generáció kommunikációját és magatartását jelentős mértékben meghatározza az a kortárs médiakörnyezet, amely a szocializációjuk egyik legfontosabb tényezője. A nemzetközi felmérések alapján a Z generáció 38%-a napi 4 óránál többet tölt közösségi felületeken, ezzel ez a leggyakoribb és legnépszerűbb szabadidős tevékenység a korosztályban. 2023-ban tovább nőtt a videómegosztó portálok népszerűsége is a Z generáció körében, a platformok népszerűségi sorrendje a használat gyakoriságát tekintve a következő: YouTube (88%); Instagram (76%), TikTok (68%), Snapchat (67%); Facebook (49%); Twitter (47%). A nemek között jelentősebb különbségeket találunk a preferenciák tekintetében: a Z generációs férfiak körében a YouTube, a Twitter, a Discord, a Reddit és a Twitch vezet, míg a nők körében az Instagram, a TikTok, a Snapchat és a Facebook a legnépszerűbb. Érdekesség, hogy 2022 második fele óta mindkét nem körében dinamikusan növekszik a BeReal népszerűsége.
A hazai trendek némileg rendre eltérnek a nemzetközi folyamatoktól, a magyar fiatalok körében a következő platformok a legnépszerűbbek: Facebook (49%); Instagram (23%); TikTok (22%); YouTube (22%); Snapchat (8%); X/Twitter (5%). A többség önfeledt szórakozásra használja a médiát, de vannak pozitív fejlemények is. A hazai Z generáció 59%-a érdeklődik az ország politikai helyzete iránt, 21% pedig gyakran beszélget a barátaival politikáról – ez az arány a budapestieknél és a fiúknál még magasabb. A TikTok videók előretörését ellensúlyozza némileg, hogy a fiatalok 25%-a rendszeresen hallgat akár hosszabb podcast adásokat is.
Mozgásban: a mobil nemzedék
A médiaeszközöket tekintve a Z generáció körében elsöprő a mobiltelefon népszerűsége, az eszköz segítségével nem csak szórakoznak és kapcsolatokat teremtenek, hanem az élet minden területén sikeresebbnek érzik magukat. A Z generáció 75%-a a mobiltelefont tartja a legfontosabb eszköznek a hétköznapokban, ha Z generációs médiára gondolunk, akkor elsősorban a mobileszközökre kell fókuszálnunk. Egy kutatásban a válaszadók 25%-a nyilatkozott úgy, hogy több mint öt órát töltenek el naponta mobileszközök használatával. Ezt az időt nem csak vásárlásra és böngészésre használják, hanem csevegnek a barátaikkal, játszanak, szórakoznak, híreket olvasnak és tartalmakat gyártanak. A generáció a mobileszközökre optimalizált tartalmakat fogyasztja a legszívesebben, ezek közül is főleg a videókat, a sztorikat és a GIF-eket kedvelik a legjobban.
A Z generációs célcsoport eléréséhez figyelembe kell venni a korosztály eszközhasználati preferenciáit. A zökkenőmentes e-kereskedelem érdekében érdemes létrehozni olyan alkalmazásokat, amelyek megkönnyítik a generáció számára, hogy közvetlenül a Snapchatről, az Instagramról és a TikTok-ról tudjanak vásárolni. Gondoskodni kell arról, hogy a webhelyek mobilbarát módon működjenek, bármilyen csatornát használunk, ezekre mobilbarát tartalmat kell gyártani. Érdekes ellentrend, hogy a generáció egyes tagjai az okostelefonok helyett visszatérnek a „buta” modellekhez – ez az 1990-es és 2000-es évek felett érzett nosztalgiával is összefügg.
Gyorsítás mint megatrend
Az ingerküszöb emelkedése és ezzel összefüggésben a tartalmak fogyasztásának gyorsuló üteme jól megfigyelhető trend már a legfiatalabb fogyasztók körében is. Ennek egyik aktuális lecsapódása az osztott képernyős videók megjelenése és térhódítása, ami egyszerre ad lehetőséget több videó megnézésére. Az osztott képernyős közösségimédia-bejegyzések lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy egynél több rövid videót nézzenek meg egyszerre, egyetlen képernyőn, egymás mellett vagy a videó a videóban megoldást használva. A jelenség a korábban már sokat kutatott multitasking gyakorlat egyik legfrissebb példája, ami újabb problémákat is generál. A figyelmet egyre nehezebb megragadni és megtartani, az ingerküszöb pedig egyre magasabb. Ezzel párhuzamosan a fogyasztók egyre többször panaszkodnak arra, hogy problémát jelent számukra az, hogy egyszerre csak egy képernyőalapú tevékenységre összpontosítsanak.
Természetesen a gyorsítással szemben ellentrendek is megjelennek, ezek között említhetjük az analóg hordozók és tartalmak divatját, a hosszabb, mélyebb formátumok felfutását az ifjúsági fogyasztók speciális szegmenseiben vagy a múlt felé fordulást. Ezek gyakran komplexebb ideológiák kontextusában nyernek értelmet, úgymint a környezettudatosság, a klímaaktivizmus, a társadalmi igazságosság és felelősségvállalás erősödése vagy a kiábrándulás és eszképizmus.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
