A jelentés része a GWPR ötéves tervének, amely a PR-ipar nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos előrehaladásának mérésére irányul. Annak ellenére, hogy a globális PR-ipar dolgozóinak kétharmada nő, az igazgatótanácsokban továbbra is a férfiak dominálnak.
A jelentésben kiemelik, hogy a Covid-19 világjárvány jelentős változásokat hozott a PR-szakmában dolgozó nők munkarendjében: 92%-uk rugalmasan, 81%-uk távmunkában dolgozik. Mindez remek lehetőséget teremtett a nők számára, a megkérdezettek 71%-a szerint ez lehetővé teszi, hogy egyensúlyt teremtsenek a karrierépítés és nevelési, gondozási feladataik között. Az elemzők szerint a rugalmas munkavégzés hosszabb távon is megmaradhat, a válaszadó szakemberek 92%-a arra számít, hogy a jövőben is rugalmasan fog dolgozni. A munkáltatók hozzáállása is pozitív irányba változott, kétharmaduk pozitív gyakorlatnak tekinti a flexibilis munkavégzést.
A jelentésből az is kiderült, hogy a nemek közötti egyenlőség az /igazgatóságokban továbbra sem valósul meg, az igazgatótanácsi székek többségét férfiak foglalják el. Ezt megerősíti, hogy a nők 50%-a úgy véli, hogy akinek gyermeke van, azt hátrányos megkülönböztetés éri a karrierépítés terén. A legtöbb női szakember nemi- (27%) és életkor-alapú diszkriminációról számolt be (23%). A jelentésben leírták, hogy a sokszínűségi és befogadási szabályozás terén még sok a tennivaló, mivel a vállalatoknak csak egyharmada fogalmaz meg életkori esélyegyenlőségi célokat a politikáiban.
Tízből csaknem nyolc nő úgy véli, hogy a nők jelenléte az igazgatótanácsban segítheti a munkamódszerek és kreativitás javítását. Jó hír, hogy a válaszadók 60%-a szerint már történt előrelépés a nők vezetői pozícióba kerülését akadályozó tényezők elhárítása terén.
Ludvig Orsolya, az MPRSZ elnökségi tagja, a Mathias Corvinus Collegium Kommunikációs Műhelyének vezetője elmondta: „Úgy vélem, szakmai, illetve karrier szempontból is kiemelkedő jelentőségű a személyes példamutatás . Nőként lehetőségünk van megmutatni, hogyan lehet empátiával, nyitottsággal, felelősen fordulni célcsoportok felé. Jómagam háromgyerekes anyaként irányítottam multinacionális nagyvállalatok vállalati kommunikációs tevékenységét, jelenleg pedig a jövő generációival foglalkozom oktatóként. Igyekszem transzparensen megmutatni, hogy egyrészt nem vagyok UFO, és nem nehézségektől mentes az ilyen “éjjelnappali multitasking”, másrészt viszont azt is, hogy egyáltalán nem lehetetlen, van mód megélni a szakmai és a családi szerepemet is.”
Panulin Ildikó, az MPRSZ elnökségi tagja, a Szerencsejáték Zrt. vállalati kommunikációs főosztályvezetője elmondta: "Eddigi munkáim során számos élethelyzettel találkoztam, rádiósként, majd kommunikációs szakemberként többféle tudást és tapasztalatot összegyűjtöttem, amelyek mind-mind hozzátettek az egyéni fejlődésemhez, ezáltal az életemhez és a munkámhoz egyaránt. Én osztom azok véleményét, akik szerint a nő és a férfi közötti különbséget inkább kulturális gyökereink , mintsem a biológiai különbségeink határozzák meg. Ma már a fiataloknál a nemek közötti különbség az életcélokat és a szakmai karriert illetően kevésbé éles, mint 50 évvel ezelőtt megszokott volt, elég, ha a férfiak családban betöltött szerepének változására gondolunk, vagy az egyre sokasodó női vezetőkre. Ez a folyamat vezethet ahhoz, hogy egyre inkább a tudás számítson, és nem az egyéb tényezők, mint a nem, a kor vagy a származás."
A GWPR az ICCO egyik legfontosabb tagszervezete, amely országos networking csoportokat tömörít. Ügynökségeket, csapatokat, szabadúszókat foglal magában világszerte. A szervezet elkötelezett a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, valamint annak biztosítása mellett, hogy a nők megkapják a PR-iparban való érvényesüléshez a szükséges támogatást, erőforrásokat és lehetőségeket.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
