Kiégés, munkanélküliség, hibrid modell: Így alakította át a COVID-19 a munkavégzésünk!

Kiégés, munkanélküliség, hibrid modell: Így alakította át a COVID-19 a munkavégzésünk!
A COVID-19 alapjaiban alakította át a munkavégzést. Leginkább a fiatalok körében érezhető a negatív hatása, hiszen a munkanélküliség őket sújtott a leginkább. Ugyanakkor a járvány következtében bevezetett távmunka révén növekedett a termelékenység és csökkentek a működési költségek. Azonban ezek az előnyök a munkavállalói jólét rovására mehetnek – áll a Capgemini Kutatóintézet ″A munka jövője most kezdődik el″ című kiadványában.

A közeli, de legalábbis a középtávú jövőben nem tér vissza a 100%-os irodai munkavégzésen alapuló modell – állítják a vezető globális szervezetek közreműködői – akik a Capgemini Kutatóintézet kiadványában a COVID következtében megváltozott munkavégzési modell kérdéskörét járták körül. A szakemberek szerint bár a hibrid munkamodell definíciója változhat, abban mindannyian egyetértenek, hogy a továbbképzések és átképzésekkulcsfontosságúak lesznek a vállalatok számára a versenyelőny megszerzése és a jövőbeni fennmaradás érdekében. Minderre leginkább az alkalmazottak kiégésének megakadályozása végett is szükség van. 

 

A vállalatok számára ugyan előnnyel jár a COVID-19 következtében bevezetett távmunka, hiszen 92% -uk ingatlanköltség-megtakarításra számít, 63% -uk pedig a termelékenység növekedéséről számolt be 2020 harmadik negyedévében. Ez a növekedés azonban leginkább annak tudható be, hogy amint az otthonunk válik a munkavégzés színterévé elmosódnak a határok. Éppen ezért kérdéses, hogy a távmunka mennyire tartható fenn a pandémián túl. A kutatás rávilágított: az alkalmazottak több mint fele (55%) úgy érzi, hogy kiégett a hosszabb ideig tartó távmunkában. Ezért kiemelten fontos, hogy a vállalatok továbbképzésekkel és átképzésekkel segítség az alkalmazottakat a megváltozott munkamodellre való áttérésben. 

 

A Capgemini ezúttal azt is vizsgálta, hogy a COVID-19 milyen hatással van a szervezetek munkájára, együttműködésére, tehetségkutatására és a munkavállalók motiválására. A kutatás átfogó: azt is feltérképezi, hogy a folyamat milyen hatással lesz bizonyos munkavállalói csoportokra, többek között a nőkre, az alulreprezentált kisebbségekre, valamint a megnövekedett munkanélküliséggel és a digitális képességeket érintő szakadék növekedésével szembesülő fiatalokra.

 

A publikáció1szerint a COVID-19 munkanélküliségre gyakorolt hatása kétszer akkora mértékű volt a fiatalok körében, mint a teljes népességet tekintve. Ez az OECD országokban 2020 végére 23,4 milliónyi munkanélküli fiatalt jelent. A kiadvány következtetései szerint az üzleti modellek bármely más evolúciójához hasonlóan itt is meg kell találni az egyensúlyt a hatalmas lehetőségek kiaknázása és a kulcsfontosságú szociológiai kérdések kezelése között.

 

„Bár a munka jövője rengeteg új lehetőséget rejt magában, vannak olyan csoportok, amelyek kevesebb eszközzel rendelkeznek ahhoz, hogy előnyt kovácsoljanak ezekből. Napjaink vállalatainak ki kell mozdulniuk a túlélő módból és optimalizálniuk kell a hibrid modellt a jelenlegi és jövőbeli tehetségek számára"- magyarázza Claudia Crummenerl, a Capgemini Invent munkavállalókért és szervezetért felelős ügyvezető igazgatója.

 

„A globális munkaerőpiac fiatal munkavállalói különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak, a készségek közötti szakadék egyre szélesedik, az automatizálás pedig fokozódik. A kompetitív előnyök megszerzéséhez és az ellenálló képesség kialakításához, valamint ezek megőrzéséhez a szervezeteknek a továbbképzést és az átképzést megújult társadalmi szerződésük szerves részévé kell tenniük — munkavállalóik tanulásában és fejlődésében partnerként eljárva, életre szóló szerepet vállalva."

 

Shayne Elliott, az ANZ Bank vezérigazgatója szerint „Az üzleti vezetőknek fel kell karolniuk a hibrid munkamodellt és azt a kompetitív előny forrásának kell tekinteniük. A hibrid modellek végtelen számú lehetőséget rejtenek magukban a földrajzi sokféleség kiszélesítésétől a munkavállalók otthon és munkahely közötti egyensúlyának megteremtéséig. Azok a vállalatok, amelyek ma sikeresen ki tudják aknázni a hibrid munkát, a következő húsz évre megalapozzák jövőbeli pályájukat."

A „Beszélgetések a Jövőről" című kiadványbantöbbek között olyan vezetők működnek közre és osztják meg felismeréseiket, mint például Lynda Gatton, a Londoni Üzleti Iskola vezetési gyakorlatot oktató egyetemi tanára; Thierry Baril, az Airbus HR vezetője, Gloria Chen, az Adobe Chief People Officere és munkavállalói élményért felelős alelnöke; Kelly Palmer, a Degreed tanulásért és tehetséggondozásért felelős vezetője; Rémi Lugagne Delpon, a L'Oréal ázsiai és csendes-óceáni régiójának szenior emberi erőforrásokért felelős alelnöke; valamint Peter Cappelli és George W. Taylor, a Wharton Iskola menedzsment professzora és a Wharton Emberi Erőforrás Központjának igazgatója.

A kiadvány a hibrid modell hosszú távú fenntarthatóságának definiálásához felhasználja a Capgemini Kutatóintézet "A munka jövője: távmunkából hibridbe" és „A munkaerő gördülékenyforradalma: A munkaerő stratégia vegyes modellje, mint a siker kulcsa a mesterséges intelligencia ésautomatizálás korában" című publikációját.

A Beszélgetések a Jövőről című magazin második kiadványa ITT érhető el.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!