„Reggel négy lábon jár, délben kettő, este hármon, mi lehet ez?" – tette fel a kérdést az ELTE Pszichológiai Intézetének oktatója a közönségnek, majd rögtön meg is válaszolta: „Az ember. A rejtvény az életciklusait szimbolizálja, mert csecsemőként négy lábon csúszkál, később felnőttként kettőn sétál, idős emberként pedig már kell egy bot, vagyis egy „harmadik láb” is.”
Mégis mitől volt ez a rejtvény annyira nehéz, hogy képes volt a Szfinxnek ekkora hatalmat adni? – merül fel a kérdés jogosan, a válasz pedig egyértelműen az öntudathoz kapcsolódik. Ahhoz, hogy valaki meg tudja fejteni, el kellett gondolkoznia, hogy „ki vagyok én?”. Le kellett törni egy ősi tabut, ki kellett mondani, hogy „vagyok, aki vagyok”, vagyis fel kellett fedezni a self fogalmát. Mit is jelent ez pontosan? „Self-je olyan lénynek lehet csak, amely feltesz magának olyan kérdéseket, mint pl.: Ki vagyok én?, Mit gondolok a világról?, Mit tehetek azért, hogy ez a világ egy szebb hely legyen?, Mi az életem értelme?” – fejtette ki Dr. Mérő László.
A pszichológia a self megértését és definiálását kiegészítette motivációs kutatásokkal is, hogy választ kaphassunk arra, hogy mi különbözteti meg az állatok és emberek motivációját. „Egy állatot meg lehet tanítani arra, hogy nyomjon meg tízszer egy pedált, és akkor kap enni, nyomja meg húszszor, és akkor inni is kap, majd harmincszor, akkor pedig már egy nőstényt is adnak neki. Ezek motiválják, tehát ha éhes, szomjas vagy kanos, akkor nyomhatja a pedálokat. Soha se dolgozott csak azért, hogy pénze legyen, márpedig az ember igen. Azért dolgozunk, hogy legyen pénzünk, holott még nem tudjuk, hogy mire szeretnénk elkölteni. A pénz csak az embernek motiváció” – hangsúlyozta az előadó.
Hol van mindebben a kreativitás helye?
Dr. Mérő László elmondta, hogy a kreativitás sokkal homályosabb fogalom az intelligenciához képest, nehéz valójában definiálni. Általában nagy az egyetértés abban, hogy kit tartunk intelligensnek, abban viszont, hogy kit tartunk kreatívnak, már kevésbé. Nem feltétlenül az IQ tesztek elvégzése a legjobb út a megértéshez, ahol az embernek különféle köröket, négyzeteket vagy rombuszokat kell rajzolnia. A professzor szerint nincs egységes és egyértelmű kreativitás fogalmunk: „Ha megkérdezem, hogy mi jut eszükbe egy tégláról, akkor a leggyakoribb válasz nem az, hogy építeni lehet vele, hanem az, hogy embert lehet vele fejbe verni. Egy ritkább válasz, hogy piros paprikát lehet vele aprítani. Ezek a tesztek mind működnek, csak éppen mind kicsit más oldalról vizsgálja a kreativitást. Nagyon sokféle speciális képesség van, ami hordoz kreativitást, de mindhez kell valamennyi intelligencia. Ez a kettő egy ponton szétválasztódik és utána semmi közük egymáshoz.”
Milyen módon kapcsolódik egymáshoz a szelf és a kreativiás?
Agykapacitásunk 2%-át használjuk ki. Patkányokkal csináltak egy kísérletet, amiben megtanították őket eljutni a egy labirintusban, majd kivágták az agyuk felét. Ennel ellenére még mindig tudták, hogyan találják meg az éltelt. Ha kivágják az agyuk 90%-át, még akkor is pontosan el tudják végezni a feladatot.
Dr. Mérő László az előadását az alábbi gondolatokkal zárta: „Kapcsoljuk össze a kreativitást és a self-et. Ha igaz is, hogy az állatnak nincs self-je, nem tesz fel olyan kérdéseket hogy „az életnek mi az értelme”, akkor is tud alkotni. Az a különbség hogy nem definiálja magát valaminek. A kreativitás ilyen értelemben tehát nem kapcsolódik a self-hez.”
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!