Ilyen munkahelyről álmodnak a magyarok

Ilyen munkahelyről álmodnak a magyarok
Mindegy, hogy hol, csak sok pénzt keressenek: ez a magyarok általános mentalitása munkahelyválasztáskor - derült ki Szokody Ágnes, a Randstad HR-szolgáltató cég magyar-román területért felelős marketing menedzserének előadásából az idei Internet Hungary konferencia október 4-ei napján. A szakember sokatmondó adatokkal szolgált a magyar munkavállalók általános preferenciáiról.

"A világ vezető HR-szolgáltatójaként küldetésünknek érezzük, hogy segítsük a munkavállalók és munkáltatók közötti párbeszédet, így sok energiát fordítunk felmérésekre, hogy megértsük: melyek a munkavállalók számára legmotiválóbb tényezők" - kezdte beszédét Szokody Ágnes. "Magyarországon évente egyszer folytatunk átfogó kutatást, a felméréseket több mint 30 országban egyszerre végezzük. Legutóbb azt kérdeztük az emberektől, milyen álom munkahelyet képzelnek el maguknak. Mint kiderült, sokan keresik a tökéletes lehetőséget, ugyanis a munkavállalók 70 százaléka elmegy legalább egy beszélgetésre, ha megkeresi őket egy új munkahely" - mutatott rá a szakember. Kiemelte: a vizsgált országok összesített eredménye szerint a dolgozók számára a három legfontosabb szempont álláskereséskor a biztonság, rugalmasság, és munka-magánélet egyensúlya. Magyarországon ellenben már 10 éve a vonzó juttatás a listavezető, ezt követi a kellemes munkahelyi légkör, majd a pénzügyi korrektség.

"Európai átlagban Magyarországon a legmagasabb a vonzó juttatások indexe, ami jól mutatja az itthon tapasztalható kitettséget. A kellemes munkahelyi légkör nemcsak a fizikai körülményeket foglalja magában, hanem céges kultúrát, a vezetővel való közvetlen kapcsolatot, illetve azt is, hogy a munkavállaló hogyan érzi magát az adott munkahelyen. A pénzügyi korrektség pedig azt jelenti, hogy rendben legyen a munkavállaló jogi háttere, ne kapjon fekete pénzt, a szabadságait rendesen kivehesse és mindent megkapjon, ami a szerződése és a jogrendszer szerint jár neki. E tekintetben nagyon sokat fejlődtek a magyarok, az európai átlaghoz képest nálunk tapasztalható a legnagyobb különbség ezen a területen az elmúlt 10 évet tekintve, illetve magunkhoz képest is a legnagyobbat mozdult felfelé a fontossági sorrendben" - fejtette ki Szokody Ágnes.

A többi ország összesített eredményei szerint első helyen álló munkahelyi biztonság Magyarországon csak a negyedik helyen szerepel, míg a nemzetközileg harmadik "work-life balance", vagyis a munka és magánélet egyensúlya az ötödik a sorban. Az adott munkáltató jó hírneve került a hatodik helyre, ami jól mutatja, hogy a magyaroknak általánosságban véve teljesen mindegy, hol dolgoznak, amíg jól megfizetik őket.

A Randstad munktársa a többi országból is hozott konkrét eredményeket, amelyek szerint Németországban és Angliában az összesített trendnek megfelelően a munkahelyi biztonság, míg Olaszországban a munka és magánélet egyensúlya, Norvégiában pedig a kellemes légkör áll a dobogó első fokán.

Így változtak a trendek az elmúlt 10 évben

Szokody Ágnes nemcsak a jelenlegi preferenciákat osztotta meg az Internet Hungary közönségével, hanem arra is rávilágított, hogy hogyan alakultak a trendek az elmúlt 10 évben. A hosszútávú munkahelyi biztonság például 2014-től kezdve két éven át a második helyen volt Magyarországon, amit a 2008-as világválság utózöngéjének tudnak be a kutatók. Ezután a harmadik helyre csúszott és egészen a koronavírus-járvány ideje alatt ott maradt, majd a pandémia lecsengését követően a negyedik helyen állt meg.

"Ez azt is mutatja, hogy a magyar dolgozók megtanulták, hogyan jöhetnek ki a nehéz helyzetekből, hogy milyen válságkezelési stratégiát alkalmazzanak. Tehát sokkal tudatosabbak" - hívta fel a figyelmet a marketing menedzser. Kiemelte továbbá, hogy a kellemes munkahelyi légkörhöz való ragaszkodás is nőtt, majd ismételten rámutatott a pénzügyi és jogi korrektség fontosságának kiugró javulására.

Korcsoportonként és szakmánként eltérőek a preferenciák

Tartozzunk a Z generációhoz vagy a boomerek csoportjába, a munkahelyekkel kapcsolatos elvárásunk korcsoportonként más és más. A Z generáció tagjainak például kiemelten fontos a jó tréning és az erős menedzsment. Az előttük született Y generáció, más néven a millenárisok vagy digitális bennszülöttek tagjai számára az előrelépési lehetőség a legfontosabb, míg a boomerek, vagy X-generációsok a fizetést, a munka és magánélet egyensúlyát, illetve a munkahelyi biztonságot nevezik meg fő szempontokként.

"Utóbbi azért kiemelten fontos a számukra, mert egy álláskeresés során ők a legkitettebbek, hiszen nem sokkal a nyugdíj előtt állnak. Nagyon sok munkáltató éppen ezért nem szívesen alkalmazza már őket, ám a kereslet és kínálat drámai alakulásának következtében megkerülhetetlen lesz az alkalmazásuk" - magyarázta Szokody Ágnes.

A korcsoportokon kívül szakmánként is változik, hogy melyik munkavállaló milyen szempontokat tart szem előtt. A fizikai dolgozók számára például nagyon fontosak az egyértelmű juttatások és a jó munkahelyi légkör, hogy például hogyan beszél velük a műszakvezető. Ezen kívül a jó lokáció, könnyű megközelíthetőség is számít. A szellemi foglalkoztatottak esetében a távmunka a sarkalatos pont. A vidéki munkáltatók e tekintetben hátránnyal indulnak, ugyanis a vizsgált munkahelyeknek mindössze 18 százaléka biztosítja a home office lehetőségét, míg Budapesten ez az arány 40 százalék.

Amire a dolgozók számítanak, és amit kapnak

A Randstad számos olyan területet vizsgált, amelyekben eltérés mutatkozott a munkavállalók igénye és a munkáltatók által kínált lehetőségek között. A dolgozók például kifejezetten vágynak arra, hogy a magánéletük és a munka között egyensúlyt találjanak, illetve a kellemes légkör is sokaknak fontos munkakereséskor, ám ezekkel a szempontokkal kapcsolatban a munkáltatók általában semmit sem kommunikálnak. A fizetésigények és az ajánlatok között is kisebb-nagyobb szakadékok vannak, nem beszélve a várt és felajánlott fizetésemelésekről.

"Amikor a vállalatvezetőket arról kérdeztük, hogy milyem emeléseket terveznek, kiderült, hogy a szándékaik köszönőviszonyban sincsenek azzal, mint amit a munkavállalók várnak. Míg 2022-ben a munkáltatók többsége 6-10 százalékos emeléseket tervezett, addig a dolgozók 11-20 százalék közötti korrekciót vártak. Idén már ekkora mértékű emelést terveztek a vállalatok is, ami többségében megegyezett a munkavállalók várakozásaival, ugyanakkor 35 százalék volt azok aránya, akik 2023-ban több mint 20 százalékos emelést vártak volna" - ismertette a számokat Szokody Ágnes, majd azt is elmondta, hogy a kutatásban résztvevők 34 százaléka kénytelen másodállást vállalni vagy túlórázni a biztos megélhetésért.

"Feltehetően a várható magasabb fizetések reményében a leginkább preferált területek az IT, az üzleti szolgáltatások, illetve a telekommunikáció. A fizetésekkel kapcsolatos megállapodás ugyanakkor így is a cégek legnagyobb nehézségét jelenti. A munkahelyi vezetők szerint a jelentkezők 83 százaléka irreális fizetési elvárással érkezik, ugyanis a kívánt magas összeghez képest a többség nem rendelkezik kellő szakmai tapasztalattal, illetve a munkája minősége sem reprezentálja a fizetési igényét. Az elmúlt három évben nem véletlenül volt vonzó trend a már állományban lévő dolgozók megbecsülése, ebben a gyakorlatban ugyanis sokkal nagyobb potenciál rejlik. A jövőben éppen ezért azok lesznek sikeresek, akik a HR-tevékenységüket fejleszteni tudják" - zárta előadását Szokody Ágnes, a Randstad HR-szolgáltató cég magyar-román területért felelős marketing menedzsere.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!