A kerekasztal-beszélgetés résztvevői arra keresték a választ, hogy ki és hol neveli ki az utánpótlást, melyek a jövő szakmái, és hol van rájuk a legnagyobb szükség. Az egyik fő gond az, hogy már az egyetemi jelentkezők is kevesebben vannak, mint amennyivel nő évről-évre az igény a cégek oldaláról.

A programon részt vett Guzsaly Péter, a Skool partnerkapcsolati vezetője, Szirják Csaba, a Foundation Tribe Tech Lead-je, Kozarek Andrea, a Green Fox Academy PR és Marketing vezetője, illetve Pataki Géza, a Dreamjobs ügyvezető igazgatója. A moderátor Farkas Boglárka, a Foundation PR menedzsere volt.

Farkas Boglárka elmondta, hogy a beszélgetés apropóját az adja, hogy közös programot indít a Foundation és a fiatal lányoknak, illetve hátrányos helyzetű gyerekeknek informatikai képzéseket szervező Skool. A programban a Foundation szakemberei workshopokon keresztül oktatják az IT-területek iránt érdeklődő lányokat. Az informatikai utánpótlásokról szóló kutatások ugyanis hatalmas hiányt mutatnak ki arról, hogy mennyi IT-szakember hiányzik a munkaerőpiacról. A két szervezet ez ellen kíván együtt tenni, hiszen csak a Foundation több száz digitális szakembert tervez még idén felvenni.

Az első ingyenes foglalkozást július 7-én tartják, ahova tizenöt, 14-18 éves lányt várnak, hogy bevezessék őket a technológia világába. Az első workshopon a tervek szerint egyéni zsebpénzkezelő applikációt készíthetnek majd a fiatalok, amellyel követhető, hogy mennyi pénzük van, illetve beállíthatják, hogy mire spórolnak, az alkalmazás pedig megjósolja, mikorra gyűlik össze a várva várt összeg. Ezzel a résztvevők egy olyan folyamaton mennek végig, amely jól szimulálja az IT-cégeknél zajló projektmunkák hangulatát.

Szirják Csaba mindezt azzal indokolta, hogy sokszor nem biztos, hogy olyan környezetben találjuk meg a legnagyobb tehetségeket, ahol a legkönnyebb megkeresni őket. Ezért választott a szervezet olyan partnert, amelynek missziója az, hogy akár fiatal lányok, akár hátrányos helyzetű diákok között találja meg a jövő szakembereit, hiszen ezek a csoportok egyelőre alulreprezentáltak az IT-szakmákban.

Guzsaly Péter közölte, hogy az alapítványuk célja az, hogy minél több nőt alkalmazzanak az IT-szektorban a közeljövőben. Ezért cégekkel állnak össze, és az ő mentoraikkal, az ő irodáikban tartanak foglakozásokat olyan gyerekeknek 10 éves kortól felfelé, akik még sosem programoztak.

Mik azok az IT-szakmák, ahonnan a legtöbb szakember hiányzik?

Kozarek Andrea azt felelte, hogy folyamatosan nagyon sok új pozíció és terület jelenik meg. A gépi tanulás az egyik ilyen terület, vagy a data-hoz kapcsolódó pozíciók, ezért sokan keresnek most például data engineer-t, data scientist-t. A felhőtechnológiák is feltörekvő területnek számítanak. Úgy véli, hogy a cégeknek lépést kell tartaniuk a pandémia miatt felgyorsult automatizálással. Rengeteg cég automatizálja folyamatait azért, hogy az óriási szakemberhiányt valamilyen módon megoldja. A platformok fejlesztéséhez azonban nagyon sok emberre és képzésre van szükség.

Pataki Géza megerősítette, hogy a data-specializáció nagy hangsúllyal jelenik meg az álláshirdetésekben. Nincs olyan cég, ami ne küzdene ezzel. A hiány szerinte nem lesz jobb, ennek egyik oka az oktatásban keresendő. A másik a társadalmi fogyásban látható, hiszen a magyar társadalmi korfa szűkül, vagyis a társadalom elöregszik, ez pedig nehézségeket fog még okozni.

Guzsaly Péter elmesélte, hogy gimnazistákat is oktatnak, és a 16 év körüli lányok között a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság nagyon népszerű téma. Ennek az lehet az egyik oka, hogy sok filmben és sorozatban szóba kerül, könnyebben megfogható, mint a backend fejlesztés.

Szirják Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy egyre szélesebb az a kör, amihez érteni kell, egyre szélesebb a specializáció. Ma már felsorolni sem lehet, mennyi programozási nyelv és pozíció van, míg régen mindenki „csak” programozó volt. Emiatt felértékelődik az állandó tanulás és fejlődés képessége. Szerinte lassan mindenkinek értenie kell a programozáshoz, és olyan lesz, mint a matematika vagy a történelem tantárgyak az iskolában.

Guzsaly Péter hangsúlyozta, hogy a hazai cégek nem csak itthon versenyeznek a jó munkaerőért, hanem nemzetközi szinten is, hiszen egy jó fejlesztő pillanatok alatt külföldre költözhet egy jó állásért. A kutatásokban említett 40 ezer hiányzó szakember szerinte csak azért annyi, mert „nem mernek többet mondani”. Megemlítette, hogy ők sok céggel beszélnek, százasával keresnek embereket, egyfolytában. Az EU-ban biztosan millió fölötti a hiány, és gazdasági stopot jelent, hogy a vállalatok nem tudnak megfelelően működni, fejlesztéseket végezni.

Milyen képességekre van szüksége egy programozónak?

Szirják Csaba a csapatmunkát tenné az első helyre, mert olyan komplex problémákon dolgoznak a fejlesztők, amiket már nem tudnak önmagukban megoldani. „Régen egy fejlesztő egy hét alatt leprogramozott egy kütyüt, amit gyerekként nyomkodtunk. Ma már óriási csapatok kellenek egy programhoz, egy mobilalkalmazáshoz is”, mondta. Ezért fontosnak tartja, hogy a jövő szakemberei megtanuljanak csapatban dolgozni, gondolkodni, szétosztani a szerepeket, és együtt alkotni valamit.

Kozarek Andrea is a csapatmunkát, illetve a prezentációs készséget emelte ki. Úgy véli, ezek a személyes, szociális készségek egyre inkább felértékelődnek, mivel átalakul az, ahogyan a programozóknak dolgozniuk kell. Az óriási technológiai fejlődés miatt még nagyon fontos a folyamatos tanulás iránti vágy. A cégek látni akarják, hogy a jelentkezőkben van elhivatottság a szakma iránt, és hajlandóak tanulni, mert már nem úgy megy, hogy a diákok az egyetemen megtanulják a szakmát, és kész a folyamat.

Pataki Géza szerint kreatív problémamegoldás zajlik nap mint nap. A munkaadók és a munkavállalók részéről is rugalmasságot kíván, mivel egyéni szinten is követni kell azt, hogy a világ folyamatosan változik.

Guzsaly Péter úgy fogalmazott, hogy ők arra tanítják a tizenéves gyerekeket, hogy merjenek bármilyen szakmába fogni, bárkivé válni. Szavai szerint az az ő legfontosabb feladatuk, hogy önbizalmat adjanak a fiataloknak ehhez.

Felkészült az oktatási rendszer a munkaerőhiány kezelésére?

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jelenlegi oktatási rendszer nem tudja kezelni a problémát. Guzsaly Péter szerint a tanárok sincsenek igazán felkészülve az elvárásokra, ezért nem tudják, hogyan motiválják a diákokat ahhoz, hogy megfeleljenek majd a cégek elvárásainak. Emiatt tech cégek munkatársai már most is tartanak oktatást egyetemeken, hogy segítsék a hallgatókat a felkészülésben.

Pataki Géza tapasztalatai alapján a náluk hirdető cégek nem támasztanak előfeltételeket a jelentkezőkkel szemben, csupán annyit, hogy meglegyen a pályázó tudása, be lehessen őt állítani a munkába. Úgy véli, a fejlesztőcégeknek muszáj nyitniuk a juniorok, tehát a kezdők irányába, nincs más lehetőségük. Inkább alternatív megoldásokat kell keresniük, mert senior szakembert többnyire nem tudnak felvenni.

Kozarek Andrea úgy látja, hogy a szakemberhiány miatt felgyorsultak a medior, senior karrierutak is. „Ez egyfajta lehetőséget ad, de van benne kockázat is”, jegyezte meg. Az iskolarendszer felkészültségén azt látják, hogy összefogásra van szükség, de ezt már a cégek is felismerték. Vannak, amelyek a már meglévő munkatársaikat képezik tovább, és vannak, amelyek új szakembereket képeznek ki. Érzik, hogy szükség van az ő szerepvállalásukra is.

Felhívta a figyelmet arra, hogy miközben nagy a hiány az IT-szakmában, az automatizációnak köszönhetően vannak olyan területek, ahol sokan elveszítik az állásukat, mert az automatizáció kiváltja az emberi munkaerőt. Kozarek Andrea hangsúlyozta, hogy a nagy tudású, lojális munkavállalókat nem érdemes elveszíteni. A szakmában sok példát látnak már arra, hogy a cégek inkább átképezik dolgozóikat digitális területre, és ott alkalmazzák őket. Abban is van még lehetőség, hogy minél több nő számára tegyék vonzóvá a pályát, mert még kevesen vannak a szektorban. „Még mindig vannak itt gátak, főként önbizalomhiány miatt”, állapította meg.

Szirják Csaba szerint sincs felkészülve a probléma kezelésére az iskolarendszer. Szervezetükkel a tanárokat próbálják segíteni abban, hogy közelebb kerüljenek a piaci igényekhez. Így álláspontjuk szerint a fiatalok megkaphatják azt a piaci tudást, amire a cégeknek szükségük van.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!