Külön iparággá fejlődött a munkások szállásoltatása az elmúlt években
Két évtizeddel ezelőtt a munkásszállók még egészen mást jelentettek, mint ma. A magyarok rendszerint országon belül, vidékről vándoroltak nagyobb városokba munkát vállalni, ahol gyakorlatilag tömegszállásokon laktak. Ezekből mára egyre kevesebb van és a szállásoltatás egy külön szakmává nőtte ki magát. A munkásszálló fogalom helyett sokkal inkább előtérbe kerül a dolgozói szállás megfogalmazás. A tömegszállások helyét pedig átvették az apartman jellegű szálláshelyek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tulajdonosok kiadják saját ingatlanjaikat a dolgozók szállásoltatására specializálódott közvetítőkön keresztül. A pandémia hatására - ahogy a turizmus visszaesett – pedig Magyarországon is egyre többen látják meg, hogy a munkások elszállásolása valójában egy biztos jövedelmet és megtérülő befektetést jelent. Különösen igaz ez azokon a területeken, ahol több nagy multinacionális vállalat és gyártóbázis van jelen.
„Az adatbázisunk alapján most is mintegy 400 szállásadó vár arra, hogy együttműködjünk velük. Vannak olyan területek az országban, ahol nagyon könnyű minőségi szállást találni. Ilyen például Vas megye egyes települései, de a keleti országrész egyes régiói vagy Somogy megye is. Több helyen azonban sokkal nagyobb kihívás a szállásoltatás, amire az önkormányzatok egyéni rendeletei is hatással vannak." – hangsúlyozta Mihályi Magdolna, a Jobtain ügyvezetője.
A munkavállaló akkor marad, ha elégedett – és ez a szállásra is igaz
Rengeteg szempontnak kell megfelelni ahhoz, hogy egy munkavállaló elégedett legyen a magyarországi munkavégzési lehetőséggel, és hosszabb távra tervezzen. Mihályi Magdolna elmondta: sokan gondolják, hogy a pénz a legfontosabb a külföldről érkező munkások számára, de ez mára már nem teljesen igaz. Csehországban és Lengyelországban akár kétszer annyit is kereshet egy külföldi munkavállaló, de a szálláskörülmények rosszabbak és a munka, amit végezni kell, sokkal megterhelőbb. Ukrajnában például a havi átlagkereset 40-50 ezer forintnak felel meg, a megélhetés pedig többe kerül, mint nálunk. Magyarországon a külföldi vendégmunkások akár nettó 300 ezer forintot is kereshetnek, ehhez pedig sokan ingyen szállást kapnak, így megtakarítást tudnak képezni.
„A munkavállalók számára, akik hosszú távra terveznek, kardinális kérdés a szállás. A megbízható Wifi kapcsolat az alap, ha ez nincs, nem is jönnek. Már mi is így keressük a lakásokat, nem veszünk ki olyat, ahol nincs kiépített internet kapcsolat. Maximum háromágyas szobák, amikkel érdemes számolni, de a legjobb a kétágyas. Nagyon sok a házaspár, ezért preferáljuk mi is az ilyen szállásokat. A vizesblokk, a konyha kialakítása is fontos. Lehessen elszeparálni például a hűtőben az ételeket, legyen saját polca mindenkinek. Igénylik a zárható szekrényeket, hogy biztosítsuk részükre az intim szférát. Egyre gyakoribb az is, hogy a befektetők maguk keresnek meg minket, hogy hogyan alakítsák át az ingatlant, hogy az megfeleljen dolgozói szállásnak és ki tudják adni" - vázolta fel a jelenlegi helyzetet a Jobtain ügyvezetője.
A munkáltatóknak könnyebb, ha egy közvetítő is belép a folyamatba
A munkáltatóknak egyre kevesebb a kapacitása arra, hogy a dolgozók szállásoltatásával foglalkozzon. Rengeteg aspektusra kell figyelni, ami sok utánajárást és gyakorlatot igényel. Ezeket a feladatokat a járványhelyzet csak tovább nehezítette. „A szálláshelyek felszereltségén túl ott van az egésznek az emberi oldala. Tudjuk, hogy ki kinek a rokona, barátja, kivel érzi jól magát. Ez nemcsak a szállásnál, hanem a műszak beosztásnál is nagyon fontos, mert a házaspárok azonos műszakban akarnak dolgozni. Nem azért jöttek el egy másik országba, hogy az egyik délelőtt, a másik délután dolgozzon" – világított rá Mihályi Magdolna. Hozzátette: „A kulturális különbségeket is szem előtt kell tartani. Ha valamelyik munkavállalóval gond van a szálláson, azt a közvetítőknek kell ellenőrizni és a személyes problémákat kezelni."
A kötelező oltás átmeneti hanyatlást hozhat a munkaerő-toborzásban
A koronavírus a munkaerő-kölcsönző és szállásközvetítő cégekre is plusz terhet ró, és rengeteg kihívással jár. A pandémia alatt például a piacra került számos olyan lakás, amit már nem tudtak a korábbi paraméterekkel turisztikai célokra kiadni. Ezek főleg apartmanok, amiket kiválóan lehet hasznosítani dolgozói szállásnak.
„A szállások folyamatos fertőtlenítése, takarítása, a kézfertőtlenítés biztosítása mind plusz munkát jelent. De nem is ez az igazi kihívás, hanem az úgynevezett karanténszállásoltatás. Fel kellett készülnünk arra, hogy át tudjuk hozni a munkásokat dolgozni és a határátlépés után biztosítsuk nekik a karantént. Ezeken a helyeken alapvetően 14 napig voltak karanténban az emberek. Volt olyan szállás viszont, ahol három-négy hétig is elzártan éltek az emberek, mire munkába tudtak állni, mert mondjuk volt közöttük kettő, aki elkapta a koronavírust. Ilyenkor egy helyen akár harminc emberről is gondoskodni kellett: bevásárolni, ételt rendelni nekik, valamint folyamatosan kapcsolatban kellett állnunk az illetékes hatóságokkal is." – mondta el a szakértő. Kiemelte: „Sokakat foglalkoztat most a kötelező oltás kérdése. Azt gondolom, ha majd egy gyár elkezdi, folytatja a többi, és elindul egy hullám. Itt elképzelhető egy hanyatlás a külföldi munkaerő-toborzásban, de szerintem ez csak átmeneti lesz." – zárta Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
