Az Oracle és Seth Stephens-Davidowitz, a New York Times bestseller szerzője által közzétett új tanulmány – A döntés dilemmája - szerint az emberek úgy érzik, hogy túlterheltek adatokkal és nincs elég ismeretük ahhoz, hogy hatékonyan tudják felhasználni a rendelkezésre álló adatokat döntések meghozatalához. Mindez szorongást okoz, rontja az életminőségüket és üzleti teljesítményüket. A 17 ország több mint 14 000 alkalmazottja és üzleti vezetője körében végzett kutatás szerint az emberek nehezen tudnak döntéseket hozni a magán- és szakmai életükben, miközben minden eddiginél több alkalommal kell ezt megtenniük a mindennapokban.

A meghozandó döntések száma megsokszorozódik, ám a több adat nem segít
Az embereket túlterheli a rendelkezésükre álló adatmennyiség, ami sokkal bonyolultabbá teszi a döntéseket, és negatívan befolyásolja az életminőségüket.

A kutatásban a válaszadók 74 százaléka szerint naponta meghozandó döntéseik száma az elmúlt három évben tízszeresére nőtt, és miközben megpróbálják meghozni ezeket a döntéseket, minden eddiginél több forrásból származó adat bombázza őket. 86 százalékuk szerint az adatmennyiség miatt sokkal bonyolultabbá váltak a döntések a magán- és a szakmai életben, és a többség bevallja, hogy naponta többször is szembesül döntési dilemmával – vagyis nem tudja, milyen döntést hozzon.

A válaszadók 35 százaléka bizonytalan, hogy mely adatokban vagy forrásokban bízzon, és 70 százalékuk adott már fel amiatt döntést, mert egyszerűen túl sok adat állt rendelkezésére. Az emberek 85 százaléka szerint ez a döntésképtelenség negatív hatással van az életminőségére, szorongást, stresszt és akár felesleges kiadásokat is okoz. Ennek eredményeképpen 93 százalék az elmúlt három évben megváltoztatta a döntéshozatal módját: vagy csak olyan forrásokra hallgat, amelyekben megbízik és minden mást figyelmen kívül hagy, vagy kizárólag a megérzéseire hagyatkozik.

A döntési kényszer gyakran meggátolja a szervezetek fejlődését
Az üzleti vezetők szeretnék, hogy az adatok a segítségükre legyenek, és tisztában vannak vele, hogy azok kritikus fontosságúak a szervezet sikerében, de nem hiszik, hogy rendelkeznek a döntéshozatalhoz szükséges eszközökkel. Mindez aláássa magabiztosságukat és kevésbé képesek időben meghozni a szükséges döntéseket.

Az üzleti vezetők 85 százaléka érzett már szorongást korábbi döntése kapcsán - azaz megbánta, bűntudatot érzett vagy megkérdőjelezte az elmúlt évben hozott döntését -, és 93 százalékuk úgy véli, hogy a megfelelő típusú döntési intelligencia megléte dönthet a szervezet sikeréről vagy kudarcáról. 97 százalékuk az adatoktól várna segítséget: azt szeretnék, ha a rendelkezésre álló adatok segítenének jobb és gyorsabb döntéseket hozni, csökkenteni az üzleti kockázatot, több profitot termelni, és a váratlan helyzetekre reagálni.

A valóságban a válaszadók 72 százaléka elismeri, hogy az adatok puszta mennyisége és az adatokba vetett bizalom hiánya megakadályozta őket abban, hogy egyáltalán bármilyen döntést hozzanak, és 89 százalékuk úgy véli, hogy az adatforrások növekvő száma korlátozta cégük sikerét. A különböző adatforrások kezelése további erőforrásokat igényel és lassítja a stratégiai döntéshozatal folyamatát. Az üzleti vezetők 77 százaléka szerint a kapott dashboardok és grafikonok nem mindig kapcsolódnak közvetlenül a szükséges döntésekhez, és a rendelkezésre álló adatok gyakran csak az IT szakemberek és adattudósok számára hasznosak.

Döntsön a robot?
A válaszadók 70 százaléka szerint túl nagy megerőltetést kíván tőlük, hogy ennyi adatot kell összegyűjteniük és értelmezniük. Ez különösen az üzleti világban tapasztalható. Az üzleti vezetők 78 százaléka szerint az emberek gyakran hoznak döntéseket, majd megkeresik az ezeket igazoló adatokat. Az alkalmazottak 74 százaléka szerint a cégek gyakran a legjobban fizetett ember véleményét helyezik az adatok elé, és 24 százalékuk úgy érzi, hogy az üzleti életben hozott döntések többsége nem racionális.

A helyzet olyannyira kihívást jelent, hogy az emberek 64 százaléka - és az üzleti vezetők 70 százaléka - azt szeretné, ha mindezek a nehézségek egyszerűen eltűnnének, és egy robot hozná meg döntéseiket.

Frusztrációjuk ellenére a megkérdezettek úgy gondolják, hogy egy olyan szervezet, amely technológiát használ az adatvezérelt döntések meghozatalához, az megbízhatóbb (79 százalék), sikeresebb lesz (79 százalék), nagyobb valószínűséggel vonzza a befektetéseket (76 százalék), üzleti partnereket (77 százalék), és munkavállalókat (78 százalék).

"Az emberek fuldokolnak az adatokban" - mondta Seth Stephens-Davidowitz, adattudós és a Mindenki hazudik és a Ne bízz a zsigereidben című könyvek szerzője. "Ez a tanulmány rávilágít arra, hogy az a rengeteg benyomás, ami az embert egy átlagos nap során éri - internetes keresések, hírek, barátok véleménye és megjegyzései - gyakran több információt rejt, mint amennyit az agy kezelni tud. Az emberek hajlamosak elutasítani a zavaros és néha egymásnak ellentmondó adatokat, és csak azt tenni, amit helyesnek éreznek. Ez azonban nagy hiba lehet. Újra és újra bebizonyosodott, hogy az ösztöneink tévútra vezethetnek minket, és a legjobb döntést a releváns adatok megfelelő megértésével hozzuk meg. Az első fontos lépés az, hogy megtaláljuk a módját annak, hogy a kezükben lévő adatfolyamot kézben tartsuk, és segítsük a vállalkozásokat abban, hogy különbséget tegyenek a jel és a zaj között."

"Amikor a versenyzőink több mint 300 kilométer per órával száguldanak, nagyon gyorsan kell kritikus döntéseket hozniuk. A helyes versenystratégiai döntések, mint például, hogy mikor kell a boxba menni, vagy hogy a pályán uralkodó körülményeknek melyik gumiabroncs felel meg a legjobban, jelenthetik a különbséget a győzelem és a vereség között" - mondta Christian Horner, az Oracle Red Bull Racing csapatfőnöke és vezérigazgatója. "Az Oracle Cloud Infrastructure segítségével csapatunk kiaknázza az adatokban rejlő értéket. Egy nagydíjhétvége alatt több milliárd versenystratégiai szimulációt futtatunk le, így biztosítva, hogy a legjobb döntéseket hozzuk meg az autók teljesítményének, a pályán bekövetkező változásoknak és a versenytársak verseny közbeni cselekedeteinek megfelelően."

"Ahogy a vállalkozások terjeszkednek, hogy új ügyfeleket szolgáljanak ki új módokon, úgy nő a teljes képhez szükséges adatok száma is. Azok az üzleti vezetők, akik kritikus döntéseket hoznak vállalatuk irányításáról, saját felelősségükre hagyják figyelmen kívül ezeket az adatokat" - mondta T.K. Anand, az Oracle Analytics ügyvezető alelnöke. "Az adatokkal kapcsolatos tétovaság, bizalmatlanság és a megértés hiánya, amelyet ez a tanulmány mutat, azt jelzi, hogy sok embernek és szervezetnek újra kell gondolnia az adatokhoz és a döntéshozatalhoz való hozzáállását. Amire az embereknek valóban szükségük van, az az, hogy az adatokat megértésk, és megfelelő döntésekké valamint cselekvéssé alakítsák ezt a tudást. Az összekapcsolt felhőszolgáltatásainkkal - az alapvető adatkezeléstől kezdve a kiterjesztett és alkalmazott analitikán át az üzleti alkalmazásokig - egyedülálló módon vagyunk képesek megfelelni ennek az igénynek."

Módszertan

A kutatás részére egy 14 250 fős nemzetközi mintát kérdeztek meg 2023 januárjában. A minta minden országban az alkalmazottakat és üzleti vezetőket reprezentálta, beleértve az olyan pozíciókat, mint az elnök, vezérigazgató, C-szintű vezető, pénzügyi igazgató, műszaki igazgató, HR-menedzser és más kiválasztott vezetői pozíciók. A munkavállalói mintákat lehetőség szerint úgy kalibrálták, hogy tükrözze az adott ország munkaerőjének életkori és nemi demográfiáját.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!