Az átverés pszichológiája: mi tesz minket kiszolgáltatottá a csalók felé?

Az átverés pszichológiája: mi tesz minket kiszolgáltatottá a csalók felé?
Amikor a kiberbiztonsági csalásokat igyekszünk kivédeni, nem csupán technológiai, hanem pszichológiai tényezőket is figyelembe kell vennünk. Ma már rengeteg olyan scam létezik, ami kifejezetten az utóbbi gyengeségeinkre bazíroz. Bizonyos gondolkodási motívumaink alapján ugyanis könnyen tőrbe csalhatók vagyunk - mondta Csertán Ákos pszichológus, designer, az Atlas, Rise! alapítója a MasterCard Future Unlocked konferenciáján.

Amikor valakit átver egy call centeres csaló, az első reakció gyakran az áldozathibáztatás. “Teljesen egyértelmű volt! Miért adná ki valaki minden adatát egy idegennek? - vélekedünk ilyenkor. Csakhogy utólag már baromi könnyű okosnak lenni: hiába tudjuk később felidézni, hol voltak a red flagek, a folyamat közben jellemzően csak sodródunk" - emelte ki a szakember.

Hozzátette: "a mai scammereket már nem úgy kell elképzelni, mint a hackerfilmekben. Inkább a bűvészekre hasonlítanak, akik jól megértik az emberi gondolkodás jellegzetességeit, és éppen a kognitív torzításainkat használják ki. A feldolgozási rendszerünk ugyanis a kedves, megbízható emberekkel való kommunikációra optimalizált, így amikor a világ éppen nem jóindulatú velünk, akkor is könnyen be tudunk dőlni a szemfényvesztésnek."

Ennek egyik legfőbb oka az információs aszimmetria: míg a mi tudásunk töredékes, a scammer a teljes történetet átlátja. Így indul be a klasszikus forgatókönyv, ami a támadó által kiszúrt lehetőséggel indul és valamilyen csali bedobásával folytatódik. Ezt követi a payoff, vagyis az a fázis, amikor az információk kinyerése is megtörténik. Végül, az endgame során a támadó fel is használja azokat, például egy hitel felvételéhez.

“A modern fraud szcenáriók esetében már sokszor hibrid támadás történik. Ennek egy része social engineering, de közben valamilyen technológiai jellegű csalásra is sor kerül. Néha annyira különböző eszközöket vetnek be ellenünk, hogy nem is tudjuk összefüggő történetként értelmezni az eseményeket” - mondta Csertán Ákos.

Az emberi elme sajátossága az is, hogy az igazságot fogadja el a legvalószínűbb forgatókönyvnek. És ez így is marad, hacsak egyértelmű bizonyítékot nem találunk rá, hogy hazudnak nekünk. Amíg azonban viszonylag elfogadható magyarázattal szolgálnak, mindig visszalendülünk a bizalom állapotába. Éppen ezért extrém fordulatnak, óriási kilengésnek kell bekövetkeznie, hogy gyanakodni kezdjünk.

Ehhez társul még, hogy általában ugyanis rutinból hozzuk meg a döntéseinket. Ezzel ellentétben áll a részletes analízis, amikor végignézzük az összes lehetőséget és jól informált döntést hozunk. Ez azonban nagy kognitív kapacitást igényelne tőlünk: amikor a tét kicsi, kevés az idő és gyorsan kell döntenünk, nem igazán elemezgetünk.

A meggyőzés perifériális útjának nevezzük, amikor a körülményeink befolyásolnak, míg a centrális út, amikor a valódi információkat mérlegeljük. Könnyű eltéríteni a mély információk feldolgozásától, és a perifériális útra terelni - hiszen minél sürgetőbbnek és kecsegtetőbbnek ítélünk meg egy helyzetet, annál kevésbé analizáljuk a történéseket.

“Ha megismerjük az egyszerűbb scameket, az a csalókat is kreatívabbá teheti, hiszen a komplexebb próbálkozásoknak már simán bedőlhetünk. Ráadásul sok bank ügyfélszolgálata eleve rossz minőségű, ezért az ő hivatalos telefonhívásuk is gyanakvásra adhat okot, és összekeverhetővé válik a scamekkel” - zárta Csertán Ákos.

 

 

 

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Rónyai Júlia

Londonban végeztem nemzetközi kapcsolatok, illetve nemzetközi újságírás szakon. Szabadúszó újságíró, kreatív szövegíró és podcast műsorvezető vagyok, többek közt a Digital Hungary, a HVG és a …