Az eseményen Farkas Boglárka, az MKB Fintechlab PR menedzsere, Boštjan Pišler, a Studio404 digitális startup ügyvezetője, David Williams, a NomadX nevű albérletbazár alapítója, és Strén Gábor, a Microsoft Magyarország pénzügyi szektorért felelős ügyféligazgatója vett részt. Arra keresték a választ, hogy miért tartják úgy szakértők, hogy a távmunka lesz a jövő foglalkoztatási formája.

A beszélgetés aktualitását az adja, hogy egyre több a digitális nomád világszerte. Ők azok, akik távmunkában dolgoznak, munkájukat helytől, irodától, országtól függetlenül végzik, és jellemzően sokat utaznak, vagyis vándorló életmódot folytatnak. Olyan munkákat végeznek, amelyet számítógéppel, távmunkában, akár külföldről is el tudnak végezni, például szoftvert vagy weboldalt fejlesztenek, vagy kreatív szövegírók. Vannak, akik külföldön egy-egy szálláson töltenek heteket, hónapokat, és vannak olyanok is, akik folyamatosan mozgásban vannak.

Dave Williams egy digitális nomád közösséget épített ki egy portugál halászfaluban, ahol a világ minden tájáról érkezők középtávra bérelhetnek megfizethető szállásokat, gyors wifivel.

Kiindulópontjuk az volt, hogy gyakorlatilag minden szakterületen nagy a munkaerőhiány, nem csak a fizetéstechnológiai vagy a banki szektorban. A pandémia alatt a légi közlekedés minimálisra esett, a repterek bezártak, ezért beszűkültek az utazási lehetőségek. Ezt részben kiváltották az autós utazások, sokan belföldön utaztak, illetve a rövid távú szálláskiadás helyett a középtávú bérlés lett népszerű. Erre állt át például az Airbnb is. A digitális nomádok emiatt nem tudtak olyan aktívak lenni, mint korábban. Például az Egyesült Államokból korábban rengetegen jártak át Mexikóba, hogy onnan dolgozzanak távmunkában, de a járvány miatt ez a lendület alábbhagyott. A nyitással újra elkezdtek utazni, de még mindig nem olyan aktívak, mint a pandémia előtt.

Strén Gábor elmondta, hogy az a tendencia, hogy egyre többen választják a távmunkát, a nagy cégeket is arra sarkallja, hogy átalakítsák a munkavégzés módját, és máshogy szervezzék meg a munkavégzést.

Boštjan Pišler példaként azt hozta fel, hogy édesanyja, aki ötvenes éveinek a második felében jár, egy szlovén banknak dolgozik, de még ő is távmunkában, külföldről végzi a feladatokat. Az eszközök is egyre jobbak a távmunkához, emiatt már akár a strandon is lehet dolgozni. Ő is autóval utazott, több országban járt a járvány alatt. Míg korábban nagyon drága volt az utazás, már nem jelent kivételezettséget, hiszen egy évig a koronavírus-járvány miatt rengetegen dolgoztak távmunkában. Úgy véli, ezért minden cégnek nyitnia kell efelé. Mostanra elég népszerű, hétköznapi forma, aminek az elterjedésében a megfizethető utazás is segített. Boštjan egész cége távmunkában van. Ez egyúttal a lehetőségeiket is tágítja, mivel globálisan toboroznak munkatársakat.

David Williams úgy látja, van egy olyan téveszme, hogy az Y generáció, az ezredforduló környékén születettek nagyon felelőtlenek, de ez szerinte nem igaz. Szerinte a digitális nomádok igenis rendkívül felelősségteljes emberek. Egész nap dolgoznak, otthonról, vagy egy kávézóból, közösségi munkahelyekről, igazán profik a szakterületükön, csak máshogy dolgoznak, mint ami eddig megszokott volt. És már a világ minden részén megjelennek. Úgy látja, hogy sokan abban is felelősséget vállalnak, hogy a magasabb fizetésüket szegényebb országokban költik el, amivel az adott gazdaságot segítik. Sokan kiégtek a korábbi munkájukban, ezért lettek digitális nomádok. Meglátása szerinte ezért nagyon jó szabadúszókat, nomádokat felvenni, mert nem kell irodát fenntartani nekik, de okos, profi és felelősségteljes munkaerőnek számítanak.

Strén Gábor szerint hatalmas potenciál van ebben a rétegben, a kompetenciájuk pedig egyedi. A Microsoft saját ajánlásokat készített arra, hogy a bankszektorban is adott legyen a biztonságos munkakörnyezet a távmunkához, és a digitális nomádokat tudja alkalmazni a céges szektor.

Megállapodtak abban, hogy a Covid hatására hibrid modellek alakultak ki, egy cégnek minimum ezt ki kell alakítania. Ez a dolgozóknak és a cégeknek is nagy váltást jelent, viszont lehetőséget ad arra, hogy bárki, bármelyik cégnek dolgozzon. Így a munkaerőhiányt is fel lehet tölteni, és a gazdagabb cégeknek és országoknak is plusz lehetőséget és munkaerőt ad.

Strén Gábor szerint erre azért is érdemes figyelni, mivel az Y generáció adja hamarosan a munkaerő 70-75 százalékát, és a munkaerőhiány már mindenhol jelen van.

David Williams úgy látja, hogy a legtehetségesebb szakembereket már világszerte kell keresni. A digitális nomádok oda mennek, ahova akarnak, de az is lehet, hogy néhány hónapot utaznak, aztán hazatérnek. Ő is Portugáliából dolgozott a járvány alatt. Ez az új életmód nem feltétlenül arról szól, hol akarunk élni. A wifi nagyon fontos, arra figyelni kell, hogy jó legyen a kapcsolat, különben a nomádok továbbállnak. Jellemzően meleg országokba, Balira utaznak például, ahol gyors az internet.

Megegyeztek abban, hogy az országoknak most kiemelten fontos, hogy a nomádok vízumot kapjanak és maradhassanak. A legtöbb nomád turista vízummal utazik, ami 3-6 hónapra vonatkozik. A nomád életmód jó a turizmusnak és a helyi vállalkozásoknak. Főként a kelet-európai országoknak tesznek most jót a külföldi turisták. Az életmódból viszont a nomádok is profitálnak, mivel az utazás, tapasztalatgyűjtés nagyobb rálátást, új lendületet ad, és új energiákat hoz a munkába. Véleményük szerint ezért ki kell próbálni a távmunkát, el kell utazni olyan országokba, ahol még nem jártunk.

Felmerült, hogy akár plusz juttatásként egy cég repülőjegyet is felajánlhat dolgozóinak, de a rugalmasság, a rugalmas munkavégzés is bónusznak tekinthető. Sokan nem reggel kilenctől ötig akarnak dolgozni, hanem saját maguk beosztani az idejüket. Ezt viszont tudni kell menedzselni, és a nomádokat is úgy kell kezelni, mint a csapat többi tagját. Velük is ki kell építeni egy szoros kapcsolatot, még akkor is, ha ez nehezebb a Covid miatt.

Boštjan Pišler hangsúlyozta, hogy a cégeknek fontos arra figyelniük, hogy mit profitálnak mindebből. Például azt, hogy mennyit spórolnak vele, hiszen nem kell utazási költséget fizetniük a távmunkában dolgozóknak, se irodát bérelniük. Ezeket a pénzeket viszont át lehet másra csoportosítani, például csapatépítésre.

Egyetértettek abban, hogy a jövő a távmunkáé, de a többség még nem így dolgozik. Arra a kérdésre azonban, hogy visszatérünk-e az irodákba a járványt követően, azt felelték, hogy fontos az egyéni adottságokat szem előtt tartani, mivel nem mindenki alkalmas az egyéni, otthoni munkavégzésre. Van, akinek jobb az irodai környezet, mert ott jobban tud koncentrálni. A pandémia következtében már sok iroda bezárt, vagy üresen áll, de például egy bank nem számolhatja fel mindent létesítményét. Vagyis más-más megoldást igényelnek a különböző szektorok.

Dave Williams azt mondta, hogy a leginnovatívabb cégek tudnak alkalmazkodni, rugalmasak lenni, és az hatalmas előnyt ad. Sokan kiégéssel küzdenek most világszerte, de a rugalmasság, néhány hónapos utazás egyben tarthat egy csapatot. Azokat a cégeket, akik ezt nem teszik lehetővé, otthagyhatják a munkatársak, ezért mindenki jól jár az új életmóddal. Szerinte érdemes kísérletezni, mert hosszú távú tendenciáról van szó.

Rengeteg eszköz elérhető már ahhoz, hogy távmunkára álljanak át a cégek, de meg kell tanulni a működtetést, azt, hogyan kell a távmunkát megszervezni. Hangsúlyozták, hogy digitalizált világ vár ránk, de figyelni kell arra, hogy időnként a való világra váltsunk, és a fizikai kapcsolatokat a munkahelyeken is meg kell őrizni.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!