„Elsöprő többségben vannak a hazai ingatlanpiacon honfitársaink: az Otthon Centrum hálózatának közreműködésével vásárlók mindössze 2,5 százaléka volt külföldi az év első kilenc hónapjában" – ismertette az állampolgárság szerinti bontást Soóki-Tóth Gábor, a vállalat elemzési vezetője. Egyúttal megjegyezte, hogy a külföldi vevők egy része régóta Magyarországon él, ugyanakkor a lakcíme alapján nem az országban élő, de itt ingatlant vásárló ügyfelek aránya mindössze 1,4 százalék volt idén.

A külföldiek által vásárolt ingatlanok átlagértéke 51,1 millió forint, amely 2,2 millió forinttal magasabb a magyar vevők által vásárolt ingatlanok átlagértékénél.

Emellett az elemzésből az is kiderült, hogy a külföldiek vásárlási szokásai között igen jelentős eltérés mutatkozik: a kínaiak és a németek a legaktívabbak a magyar ingatlanpiacon, de eltérő helyeket preferálnak és ez a vásárolt ingatlanok átlagértékében is megmutatkozik. Amíg a németek által vásárolt ingatlanérték „csak” 27,8 millió forint, addig

a kínaiak átlagosan 76 millió forintot fizetnek egy-egy kiszemelt ingatlanért. Utóbbi összeg a 48,9 millió forintos magyar átlagot 27,1 millióval haladja meg.

A nagy különbség a vásárolt ingatlanok elhelyezkedésével magyarázható: a kínaiakat szinte csak a fővárosi, belső kerületi ingatlanok érdeklik, míg a németek döntően Délnyugat-Magyarországon aktívak; kedvenceik a térség határmenti települései, mint például a Somogy vármegyei Bolhó, Bélavár, Babócsa vagy a Zala vármegyei Zalaszentbalázs és Zalakomár, ahol a fővárosi érték töredékéért tudnak ingatlant vásárolni.

A külföldiek kilencven százaléka a határ menti térségekben és a főváros, valamint közvetlen környezetében vásárolt. A két térségen kívül csak eseti vásárlások fordultak elő. A legtöbb általuk bonyolított adásvétel a VIII. kerülethez köthető. Ebben a kerületben a legaktívabbak a nyugat-európai és amerikai vásárlók mellett az ukránok voltak.

A külföldiek döntően készpénzzel fizetnek (95,3 százalékuk), hitelt elvétve vesznek igénybe. A magyar vásárlók esetében mást mutat a gyakorlat, jóval kevesebben finanszírozzák a tranzakciót készpénzzel (63 százalék), és többen vesznek fel hitelt (28 százalék).

A külföldiek körében a használt téglalakás a legkedveltebb, a vevők 51,6 százaléka dönt ilyen ingatlantípus mellett. A nem Budapesten vásárlóknál a használt ház a favorit, a vevők 42,2 százaléka választ házat, míg a panel és az új építésű lakás elhanyagolható esetükben. A magyar vásárlási szokások ettől is jelentősen eltérnek, a magyarok 18 százaléka választ panelt, új építésű lakást pedig a vevők 7,3 százaléka.

„A nemi arányok megoszlása is különböző. Honfitársaink esetében nagyjából ugyanannyi nő és férfi jelenik meg az ingatlanpiacon, míg ugyanez a külföldieknél 59,4 százalékkal erős férfi dominanciát tükröz” – ismertette a szakember, aki a korfával kapcsolatban megjegyezte: a magyarokhoz hasonlóan a külföldieknél is jelentős a középkorúak túlsúlya: az 50-64 év közötti vásárlók aránya 35,7 százalék, míg a 40-49 év közöttieké 25 százalék. Fiatal vásárlóból kevés van a magyar ingatlanpiacon, 30 év alatt az összes külföldi vásárló csupán 8,9 százaléka vásárol nálunk.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!