Az Intrum vezető követeléskezelő a GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel közösen hozta létre a fizetőképességi indexet a magyar háztartások fizetőképességének mérésre. A legutóbbi kutatás adatai szerint a háztartások pénzügyi egyensúlyát mérő mutató értéke a tavalyi év második felében nem változott jelentősen. Az októberi, novemberi és decemberi havi fizetőképességi indexek átlagértéke 43,38, míg a harmadik negyedév átlagértéke 43,33 pont volt, azaz lényegében azonos szinten maradt. A vizsgált időszak végére, 2021 decemberében 46-os szinten állt az index, ami valamivel magasabb az éves átlagnál – összességében a tavalyi év eleje óta nem változott jelentősen a lakosság fizetőképességi indexe.

A járvány csúcsát jelentő 2020-hoz viszonyítva az elmúlt év minden negyedévében magasabb volt a lakosság fizetőképessége. Így volt ez a negyedik negyedévben is, ahol éves viszonylatban 18 százalékos javulás figyelhető meg.

„A világgazdaságot, beleértve a magyar gazdaságot is, 2021 egészében a koronavírus-járvány által előidézett recesszióból való kilábalás jellemezte” – mondta Deszpot Károly, az Intrum kereskedelmi és fejlesztési igazgatója. „A járvány okozta válságból való kilábalás 2021-ben abban az értelemben megtörtént, hogy a magyar GDP már meghaladta a járvány előttit. Az elmúlt évben a lakossági fizetőképesség javulását is elsősorban ez a gazdasági növekedés hajtotta, azonban idén a korrekció vége már előrevetíti a növekedés lassulását, ami a háztartások pénzügyi helyzetére is hatással lehet” – tette hozzá.

Az Intrum fizetőképességi indexe korábban előrevetítette a GDP alakulását is – a mostani számok a követeléskezelő számításai alapján mintegy 4,7 százalékos növekedést jeleznek előre, kevesebbet, mint a 2021. évi 6,7 százalékos emelkedés. Ugyanakkor a most várt növekedési ütem lassulásához vezethet, ha a járvány már elkezdődött negyedik hulláma a reméltnél súlyosabb méreteket ölt.

A gazdasági növekedés mellett a háztartások pénzügyeit az idei évben is alapvetően meghatározhatja az infláció, amelyet a világpiaci árak emelkedése mellett a forint gyengülése és az állami monetáris politika is erősít. A nominális bérnövekedés önmagában nem tudja követni a tavaly 7,4 százalékra nőtt inflációt, ami negatívan hat a háztartások fizetőképességére, de az infláció a kisebb vállalkozások profitabilitását is veszélyezteti. Rövid távon javítja a háztartások fizetőképességét a 25 év alattiak SZJA mentessége, a gyermeket nevelő szülők SZJA visszatérítése és a nyugdíjemelések, amelyek összességében 1000 milliárd forinttal növelik a háztartási jövedelmeket.

„Az infláció, valamint a növekvő államháztartási hiány kompenzálására az állam hamarosan szigorúbb monetáris politikával válaszolhat” – mondta Deszpot Károly. „Ennek első, kisebb lépéseit már látjuk, például az egyes beruházások halasztását, a jegybanki kamatemeléseket, az állampapír- és vállalati kötvényvásárlás bejelentett megszüntetését. Ezek a lépések visszafogják a gazdasági növekedést, ami a lakosság fizetőképességére kedvezőtlenül hat majd. Hogy mennyire, az nagyrészt azon múlik, sikerül-e leszorítani az inflációt. Ez a magyar döntéshozók számára komoly kihívást jelent, mivel a mostani áremelkedések jelentős részét a nemzetközi ellátási láncok szűkülése váltotta ki és várhatóan ezek javulásával, valamint a kampány zárultával az infláció is kezelhető mederbe kerülhet.”

Az Intrum fizetőképességi indexről

Az Intrum, Európa vezető követeléskezelő vállalatcsoportja a GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel közösen készítette el az Intrum fizetőképességi indexet, mely a magyar háztartások fizetőképességét mutatja meg. Az index elkészítéséhez főkomponens-analízis módszertanát használtuk fel, melyet az úgynevezett PCA adatredukciós módszertannal végeztünk. Az indexet négy kiemelt változó alkotja: az Intrum adatbázisából kinyert arányszám, a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése a lakosság helyzetéről, a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése a magyar lakosság pénzügyi várakozásának előrejelzéséről, valamint az MNB kamatokra vonatkozó adatai.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2004 óta ISO minőségbiztosítási rendszert működtet. A minőségbiztosítási rendszer elemeként folyamatosan felülvizsgáljuk és auditáljuk a különböző projektjeinket.

Minél magasabb az Intrum fizetőképességi index értéke, annál jobban képes a lakosság fizetési kötelezettségeit teljesíteni. Az Intrum fizetőképességi index szoros korrelációt mutat a gazdasági növekedéssel, a fogyasztással és a bankrendszerben lévő hitel-nagyságokkal. Továbbá olyan változókkal is együtt mozog, mint a nettó átlagkereset, a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta és a bruttó hitelállomány nagysága – utóbbi kettővel ellentétes irányban. Ebből adódóan az index képes megragadni a gazdasági konjunktúrát, valamint a hitelvolumeneken keresztül a lakosság fizetőképességének javulását vagy romlását.

Az Intrumról

Az Intrum az iparág vezető követeléskezelési szolgáltatásokat nyújtó vállalata, mely Európa 24 országában van jelen. Az Intrum vállalatok fellendülését segíti azzal, hogy támogatja ügyfeleit, és olyan megoldásokat kínál, amelyek igénybevételével mérhetően javul ügyfeleinek cash-flow-ja és hosszú távú jövedelmezősége. A társaság küldetésének fontos része, hogy az egyéneket és a vállalatokat is támogassa az adósságmentesség elérésében. Az Intrum mintegy 10 000 elkötelezett szakembere közel 80 000 vállalatnak segít Európa-szerte. 2019-ben az Intrum proforma árbevétele elérte a 16 milliárd svéd koronát (540 milliárd forintot). Az Intrum központja Stockholmban, Svédországban található, részvényeit a Nasdaq Stockholm tőzsdén jegyzik. Tovább információkért látogasson el a http://www.intrum.com weboldalra.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!