Sikerrel zárult az idei magyarországi népszámlálás

Sikerrel zárult az idei magyarországi népszámlálás
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemzetközi szinten is sikeres népszámlálást hajtott végre. Elindult az adatok feldolgozása, az első eredmények publikálására 2023 első negyedévében kerül sor. (X)

A népszámlálások legnagyobb kihívása, hogy a belőlük kiolvasható eredményekre sokan kíváncsiak, a kérdőívekre válaszolni viszont már kevesebben szeretnének. Ahhoz, hogy biztosak legyenek a statisztikusok, hogy minden magyarországi lakost csakis egyszer számolnak meg, ugyanakkor senki sem marad ki, igen sok adatot kell megvizsgálni. Ennél is fontosabb, hogy az összegyűjtött információkat nem csak összesítik, hanem összetett ellenőrzőrendszert használnak az esetleges duplikációk kiszűrésére, a megadott válaszok életszerűségének ellenőrzésére és a hiányok pótlására.

Bár elsőre nem tűnhet nehéz feladatnak, hogy minden lakcímen minden ottlakót számba vegyenek, számos nehezítő tényező van. Sokan nem a bejelentett lakcímükön tartózkodnak, mert például más városban dolgoznak vagy tanulnak, de nehéz az alkalmilag külföldön munkát vállalók megtalálása is.

A népszámlálás abban is segít, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lehető legtöbb adatból a legpontosabb képet tudja adni arról, hogy mennyien és milyen körülmények között élnek Magyarországon. Az adatgyűjtést az segíti a leginkább, ha a lakosok maguk töltik ki a kérdőíveket, és ebben idén jelentős előrelépés volt. A népszámlálás első három hetében 3,2 millió címről összesen 7 millió személyi kérdőív érkezett vissza digitálisan. „Ez több mint háromszor annyi, mint az előző népszámlálásnál, ami persze érthető, hiszen azért 11 évvel ezelőtt mások voltak az internethasználati szokások, az eszközellátottság” – emelte ki Dr. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke az InfoRádió Aréna 2022. november 21-i műsorában. Az összes cím 63,5 százalékról érkezett online kérdőív, ami nemzetközi szinten is kiemelkedő arány. Fontos elmondani, hogy a címek között számos olyan is van – például üdülő, iroda –, ahol nem lakik senki. A lakosok becsült számához viszonyítva mindez azt jelenti, hogy a magyarok 72 százaléka online formában töltötte ki a népszámlálási kérdőívet – ez az adat már önmagában is nagyon érdekes a digitális gazdaság szempontjából. A magyarok háromnegyede ezek szerint jól tudja használni a digitális szolgáltatásokat.

Dr. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke

Az online kitöltés után számlálóbiztosok keresték fel azokat az háztartásokat, ahonnan nem érkezett válasz. Összesen 5 millió címet kerestek fel egy hónap alatt, és 2,2 millió személyi kérőívet töltöttek ki. Ezt követően pedig november 21 és 28 között pótösszeírás zajlott, amelyen azoknak kellett részt venniük, akik valamilyen oknál fogva sem az online, sem a számlálóbiztosi szakaszban nem töltötték ki a kérdőívet.

A népszámlás nem csak a népesség számát méri fel, hanem számos a lakhatásra, nyelvi és nemzetiségi, egészségi és vallási adatra is rákérdez. A válaszadás azért fontos ezekre a kérdésekre, mert máshonnan nehéz ilyen információkat begyűjteni. Pedig ezek az információk számos fejlesztés alapját képezhetik, például segítségül szolgálhatnak a fogyatékossággal élő emberek életét könnyítő döntések meghozásában.

A kérdések összetétele az idővel változik. Manapság a digitalizációval kapcsolatos kérdések lehetnek érdekesek – azt is meg fogjuk például tudni, hogy mennyien értenek az adatbáziskezeléshez.

A népszámlálási eredményekből a vállalatok is jól használható, részletes – nem mellékesen ingyenesen elérhető – adatokhoz juthatnak üzleti döntéseikhez. Értékes információ lehet például egy új hipermarket helyének kiválasztásakor, hogy az adott helyen mekkora vásárlókört tudnak elérni, és az is, hogy a munkatársak toborzását a környék munkaerőpiaci helyzete mennyire támogatja.

A népszámlálás összesített eredményeit ugyanis bárki használhatja, az adatok a nemzeti adatvagyon részét képezik.

Az adatok biztonsága kiemelten fontos – az adatok gyűjtése, tárolása és feldolgozása során erre fokozottan figyelnek. Az adatok és a személyazonosság visszafordíthatatlanul elválik egymástól a feldolgozás során. A népszámlálás során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatóak fel. Az eredményeket csak összesített formában hozzák nyilvánosságra, azokat semmilyen módon nem lehet összekötni a válaszadók személyével.

Az adatok nem csak a gazdasági életben különösen fontosak, hanem a kutatóknak, tudósoknak is. Nem véletlen, hogy sok kutató a közösségi médiában buzdította az embereket, hogy töltsék ki minél részletesebben a kérdőíveket. Számos kérdés megválaszolása ugyanis nem volt kötelező, de minél többen adtak választ ezekre a kérdésekre is, annál többet tudnak meg a kutatók a magyar társadalom valós helyzetéről.

A jövőben azonban már nem lesz szükség arra, hogy a népszámlálás során az ország minden polgárát megkeressék. Ez volt az utolsó hagyományos értelemben vett népszámlálás hazánkban. A jövőben adminisztratív adatbázisok felhasználásával zajlik majd az adatok összegyűjtése, a lakosságra háruló adatszolgáltatási feladat nélkül.

A KSH várhatóan 2023. I. negyedévében publikálja majd az előzetes eredményeket.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!