“A fekete hattyú-jelenség a 2008-as gazdasági válság kapcsán került be a köztudatba” - kezdte Pogátsa, aki szerint a világ ekkor tanulta meg a Nassim Taleb alkotta fogalmat, ami a váratlan és drámai hatású gazdasági eseményekre vonatkozik. “Emlékszünk rá, hogy a '90-es években nagy lelkesedés volt a világban, hogy minden jó irányba megy: ez volt a Fukuyama-i “történelem vége”. Kelet-Európában kifejezetten úgy éltük meg, hogy innentől már csak javulhatnak a dolgok. Erre egyszer csak jött egy nagy sokk, egy olyan komplexitású válság, hogy évekbe tellett, amíg feldolgoztuk.”

Pogátsa emlékeztetett arra, hogy annak idején még a brit királynő is felvetette a kérdést a közgazdászoknak: “Önök, akik nagyon intelligens szakemberek, miért nem látták előre a gazdasági válságot?” Ez az anekdota jól mutatja, hogy még a legnagyobb közgazdászok is tanácstalanok voltak. Bár sokan úgy vélték, a válság nem volt megjósolható, valójában néhányan figyelmeztettek a közelgő problémákra. Ezek az emberek azonban gyakran nem a gazdasági főáram részei voltak, így az előrejelzéseiket gyakran figyelmen kívül hagyták.

Az olyan perifériális helyzetű szakértők, mint például a bloggerek, jelentős szerepet játszottak abban, hogy az információ eljusson a nagyközönséghez. Amikor a válság kitört, sok elemzést a belső céges forrásokat használó bloggerek tettek közzé, akik sokszor álneveken írtak. Pogátsa szerint ez egyúttal egy új médiafórum megjelenését is jelentette: “A nagy médiatársaságok képtelenek voltak ezt a történetet a hagyományos elemzőikkel feltérképezni. Elkezdték behívni a bloggereket, akik egymással vitatkoztak, majd faggatták őket a riporterek. Egy egészen új és érdekes sztori vette kezdetét” - mondta.

Mivel a mainstream közgazdasági modellek nem voltak képesek előrejelezni az eseményeket, ez arra késztette a szakmát, hogy újraértékeljék a módszereiket. Pogátsa szerint azonban a legfontosabb tanulság az, hogy a válság előrejelzése nem homogén közegből származott, hanem strukturált térben jelentek meg különböző szempontok.

A Chat GPT-t is láttuk jönni

Ugyanez a tanulság alkalmazható az online kereskedelem robbanásszerű növekedésére is, ami a Covid-járvány hatására következett be Magyarországon. Korábban már sok szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy változás közeleg, a politikai és gazdasági szereplők azonban sokáig nem vették komolyan a figyelmeztetéseket. “Mindez nagyon gyorsan zajlott le, az online kereskedelem tulajdonképpen a 2023-as évben robbant be. Ebből azt a következtetést tudnánk levonni, hogy váratlanul ért minket, de ha az ember odafigyelt erre a szcénára, akkor látta, hogy a korábbi években már sok szó esett róla. Rengeteg konferencia volt, ahol a szakértők mondták, hogy erre föl kell készülni. Ám a mainstream erre nem úgy reagált, hogy “gyerekek, akkor ezzel foglalkozni kell”. Nagyon sokan úgy voltak vele, hogy “na majd ha tényleg megtörténik, akkor kezdünk vele valamit” - emelte ki Pogátsa.

A közgazdász végül a mesterséges intelligencia fejlődésére is kitért, ami szintén egy perifériás területről nőtte ki magát központivá az elmúlt években. Pedig sok szakértő már évtizedek óta beszélt a mesterséges intelligencia gazdasági felhasználásáról: “Én még emlékszem rá, hogy amikor erről szó volt, akkor általában lehurrogták őket: ez sci-fi, ezzel nem kell ezzel foglalkozni. A főáramban nem tárgyaltak róla, csak perifériális szereplők beszélgettek erről. Ebből az a tanulság, hogy a kérdés nem az, hogy tudtuk vagy sem. A kérdés, hogy ki tudott róla, és aki tudott róla, annak mi volt a strukturális pozíciója? Meglepő módon arra a következtetésre fogunk jutni, hogy nem csak az esemény maga fekete hattyú, hanem az a szereplő is, aki beszél róla. Ő is nagyon sokszor a főáramtól távoli szereplő. Nem biztos, hogy a főállamban fogjuk megtalálni a jövő trendjeit. Nyilván ki kell szűrni a teljesen abszurd összeesküvés-elméleteket, de érdemes odafigyelni adott esetben a periférián lévő hangokra is.”

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!