Litkai Gergely az előadás elején rögtön egy őszinte kérdést tett fel a hallgatóságnak: "Miért vagyunk parasztok a másikkal?" Ezzel arra utalt, hogy bár Magyarországon sokan úgy gondolják, hogy parasztnak lenni jó, valójában nincsen olyan pszichológiai iskola, amely ezt igazolná.

A humorista arról is megkérdezte a közönséget, hogy ki működött már együtt a versenytársaival, és kinek van olyan személy, akivel soha többé nem szeretne együtt dolgozni. Az előadó rámutatott, hogy az emberek gyakran jobban emlékeznek azokra, akikkel nem szeretnének újra együtt dolgozni, mint azokra, akikkel igen. „Ami nekem érdekes egyébként, hogy ez a versengő együttműködés a közgazdasági szakirodalomban is néhány évtizede jelent csak meg. A kilencvenes évek végén kezdtek ezzel igazán foglalkozni. Jó parasztnak lenni a másikkal, aki majd tanul belőle, és ő is jó paraszt lesz valakivel. Ez a lényege a piacgazdaságnak valahol, és ettől leszünk jobbak. Persze, azért ez nem biztos, hogy így van, és most eljutottunk egy olyan korba, amikor érezzük, hogy az erőforrások kezdenek szűkössé válni” – fogalmazott az előadó, aki példákkal is illusztrálta, hogy a szűkös erőforrások miatt néha jobb megoldás az együttműködés. Megemlítette, hogy Kennedy elnök 1961-ben együttműködést javasolt Hruscsovnak a Holdra szállás ügyében, amit Hruscsov elutasított. Litkai Gergely humorosan megjegyezte, hogy a híres beszédek nem mindig adják vissza a teljes mondanivalót, de az együttműködés később, az űrkutatás terén sokkal sikeresebb volt.

Az előadó elmondta, hogy az Apple és a Samsung közötti kooperáció is egy jó példa arra, hogy a legnagyobb versenytársak is képesek közösen dolgozni a jobb eredmények érdekében. „Talán mindenki emlékszik rá, a pandémia alatt a Samsung és az Apple együtt fejlesztette ki azt az alkalmazást, amely megmutatta, hogy van-e a közelben covidos. A GDPR-nak egyik nagy diadala volt, hogy jelezte, ha valaki krákog. Senkinek sem volt erre valódi receptje, mert igazán senki sem foglalkozott vele, de mégis közös hozzáadott értéket biztosítottak.”

Litkai Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy az együttműködés sikeressége érdekében fontos mérlegelni, mennyi kontrollról mondunk le, és milyen célokat tűzünk ki. Példaként említette a GM és a Ford közös munkáját a tehergépjármű sebességváltó piacán, ahol mindkét fél erősségeit kombinálták a jobb eredmények érdekében.

„A kisebbek is szívesen kooperálnak még, és ez az Amazon Marketplace-nek a klasszikus esete, amikor mindenki azt hiszi, hogy jól jár, pedig valójában az Amazon jár jól” – jegyezte meg viccesen az előadó, majd hozzátette, hogy olyan esetek is vannak, amikor az egyik fél osztja meg a siker receptjét cserébe azért, hogy elérje a másik fél vevőit. „A Google ajánlotta fel a Yahoo-nak, hogy értékesíteni fogja a hirdetését, és átadja az algoritmusát, illetve a forráskódot nem, és ezt használhatja a Yahoo. Az együttműködés végül is meghiúsult, mégpedig azért, mert az amerikai igazságügyi minisztérium azt mondta, hogy ez versenyszempontból nem jó, hiszen a Yahoo ezzel annyira kiszolgáltatja magát a Google-nek, hogy amikor megszűnik ez az együttműködés, akkor az egyik félnek szopó lesz. Ez olyan kicsit, mint az autóstop, hogy elvisznek valameddig, amitől nagyon messze van a legközelebbi lakott település.”

Az előadás végén Litkai a saját tapasztalatairól beszélt a Dumaszínház működtetése kapcsán, ahol a fellépőkkel, producerekkel és helyszínekkel való együttműködés révén sikerült növelni a stand-up piacát. További példaként pedig az alábbi esetet hozta fel: „A Budapesti Közlekedési Központtal, működtünk együtt abban, hogy a színházjegyben benne volt a közösségi közlekedés ára. Ezért megpróbáltuk rávenni a nézőinket, hogy tömegközlekedjenek, és ne csak kocsival közelítsenek meg minket.”

Összegzésül Litkai Gergely hangsúlyozta, hogy az együttműködés nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is előnyös lehet, és arra biztatta a hallgatóságot, hogy nyitottan álljanak hozzá a versenytársakkal való közös munkához.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!