
A változások a világban mindig is nehezen voltak megérthetők és felbecsülhetők. Az biztos, hogy mindig valami új történik velünk, ezen nem kell meglepődni – csak azt kellene tudni, hogy minek lesz érdemi hatása ránk, és mire kell koncentrálni.
Innovációk rendszertana
László Csaba egykori pénzügyminiszter az Internet Hungary konferencián előadásában ezeket a változásokat elemezte. Amit biztosan tudunk az elmúlt 100-150 év gazdasági változásaiból, hogy egyre gyorsabban jönnek a változások, így egyre kevesebb időnk volt felkészülni.
Egy nagy újdonságot jelent az emberiség történetében, hiszen korábban akár évszázadokig nem nagyon változott a technológiai és társadalmi környezet. Ugrások körábban is voltak, még a kőkorszakban is – ezt ismerjük neolit forradalomként. Csakhogy ez után eltelt 8-10 ezer év a következőig.
A mai ismert gazdaságunk alapját a tömegtermelés adja – ezt 1908-ban indította el Henry Ford a T-modellel. Azóta persze ez sokat fejlődött, a futószalag után jöttek a robotok, az automatizáció, de azért az alapkoncepció keveset változott.
Az újgenerációs gazdaság mennyiben más, mint az elmúlt évszázad trendjei? Ez a digitális transzformációra épül, fontos benne a fenntarthatóság, jellemzi a globalizáció. Nyitott kérdés, hogy mindezeknek milyen hatása lesz arra, hogyan alakul át a piacok szerkezete, továbbra is a profit lesz a fő motiváció, hogyan alakul át az állam szerepe. A tőkeallokáció átalakulása, a munkaerőpiacok működése olyan kérdések, amiről még alig esik szó, amikor AI-ról, digitalizációról és automatizációról beszélünk.
Ami igazi újdonság, hogy a cégektől elvárják egyre inkább a társadalmi fenntarthatóságot, de ez teljesen ellentétben van a működési modellükkel, ezt az ellentmondást nem sikerült még feloldani. Nagy kérdés, hogy a sok újdonsággal a társadalom hogy fog lépést tartani – a technológia és a tudomány jövőjéről mit mond, hogy az amerikai fiatalok 37 százaléka hisz az asztrológiában?
A nagy zaj miatt elég nehéz megmondani, hogy öt-tíz év múlva mi is lesz fontos. Ami ma fontos változásnak látszik, hogy a fejlett országokban az egészségügyben a big data és AI óriási változásokat és előrelépést hozhat el az egészségügyben. Azonban az emberiség 30-40 százalékának ez még évtizedeknek nem lesz realitás.
A feldolgozóiparban azonban nem látni túl nagy változást – hiába vártak csodát sokan a 3D nyomtatástól. A kiskereskedelemben már jórészt lezajlott az e-kereskedelem előretörése, más nagy változást nem látni.
Energia terén jelentős a változás, előretörnek a megújulók – de azért itt is vegyes a kép. Napelemek, szélerőművek ellenére az emberiség a történetében a legtöbb szenet 2023-ban égett el!
A mesterséges intelligenciától is óriási változásokat várnak – de egyelőre nem látni a hatását a gazdasági növekedésben. László Csaba szerint ez természetes is így, hiszen a legtöbb innováció nem rövidtávon hoz változást, hanem sok évre, évtizedre van ehhez szükség.
A digitális gazdaság biztosan erősödő pályán van, a Föld 8 milliárd lakójából 6 milliárd van online. Az AI tehát biztosan sokak életére kihat majd, de nagyon nem látni, hogy mennyire jelentősen. A Szilícium-völgy a folyamat nyertese lehet, Kína és India is erősít – Európa viszont nem áll jól.
Vannak besült innovációk is: nem sok értelme van a blockchainnek, a decentralizált pénzügyeknek – ezek egyszerűen nem hatékonyak.
Mesterséges intelligencia – megmenti vagy elpusztítja a világot?
Az AI-ról számos sci-fi irodalom született – ebben pedig sose az a vége, hogy átveszik a munkát teljeskörűen, nem fognak a gépek kapálni. Kis Gergely, az eNet kutatója szerint az ipar leépülése sokkal nagyobb tömegeket érintett, az ő munkahelyük miatt mégsem aggódtak annyian. De akkor miért is beszélünk olyan sokat az újgazdaság várható hatásairól?
Az AI az újságírók munkáját is veszélyezteti – így felhívják rá a figyelmet. A fórumbeszélgetés tagjai egyetértettek abban: segít majd számos területen az AI, de tömegesen nem fog munkahelyeket megszüntetni. Lesznek a folyamatnak vesztesei és nyertesei, de óriási nagy változások nem várhatók.
Az, hogy az AI szerepe messze túl van dimenzionálva, azt Balásy Zsolt a HOLD alapkezője is kiemelte. A pénzügyi piacokon nem látni érdemi hatását ezeknek a technológiáknak. A gazdasági aktorok mindig próbálnak valamilyen kilengést találni, mert azokon lehet érdemi profitokat elérni. Miután a kockázati-tőke befektetők rengeteg pénzt tettek ebbe, meg kell találni a felhasználását.
Gazsi Zoltán, az Eisberg cégvezetője arra is utalt, hogy az AI a gyártásban, oktatásban és egészségügyben segíthet a hatékonyság növelésében – pont ezeken a területeken van munkaerőhiány nálunk is, ezért is kell külföldi munkaerőt egyre inkább igénybe venni.
Az előrejelzések óriási szórást mutatnak arról, hogy mennyi munkahelyet veszélyeztethet az AI – emelte ki Hergár Eszter a Magyar Nemzeti Bank társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója. Egyes jelentések a munkahelyek 10, mások 40 százalékát tartják veszélyeztettnek. Sokkal inkább segíti majd a munkát az új technológia, nem az embert váltja ki – például az egészségügyben segíti a leletek kiértékelést, de nem kiváltja majd az orvosokat.
Sok dologra lehet alkalmas az AI, de például a fordításra még nem alkalmas megbízható szinten – a félrefordítások, hibák javítása pedig sokszor legalább annyi idő, mint maga a fordítás. Egyszerűbb szövegekkel, szakmai szöveggel azonban már használható.
Az újgazdaság átalakulása abban más, mint más innovációk, hogy míg egy-egy új technológia teljes iparágakat, cégeket tudott megszüntetni. Az AI inkább minden céget érint – néhány programozóra, szakemberre lehet nem lesz szükség, de új AI programozókra, elemzőkre meg igen.
Sok területen tud hatékonyságot növelni majd az AI – de ahogy László Csaba felhívta rá a figyelmet, ez egy olyan statisztikai módszer, ami a meglévő digitális adatokat tudja értelmezni. Újat biztosan nem tud létrehozni, a kevésbé felkapott információk elemzésében sem jó. Tehát az innovációban nem lesz szerepe, az igazán fontos területeken csak az emberekben bízhatunk.
Ugyan a jelenlegi AI nem fog forradalmi változásokat hozni, de ettől még nem tudjuk, hogy akár néhány évtized múlva képes lesz-e erre. Amerikában a globalizáció hatására nem is túl sok gyár, nem is túl sok munkahelyet szüntetett még – ám a politikában ennek igen csak látványos hatásai voltak. Ezek azok a jelenségek, amit nem tud sem az AI, sem az emberek előre megjósolni, ezért kell minden innovációt, változást folyamatosan követni, analizálni és értelmezni.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!