A február 19-i DigitalHungary Klubon Molnár Zoltán mutatta be az NRC friss kutatását arról, hogyan alakult a magyar fogyasztóknál a megtakarítás és a fogyasztás egyensúlya. Az ezer fő megkérdezésével 2025 januárjában készült reprezentatív kutatás eredményei egybecsengenek a legfessebb statisztikai adatokkal: a korábbi évekhez képest a jövedelme kisebb részét hajlandó csak elkölteni a lakosság.

A lakosság fogyasztói hangulata évek óta meglehetősen pesszimista, és egyelőre nem látni jelét annak, hogy ebben érdemi változás következne be 2025-ben. A 16-75 éves lakosságra reprezentatív kutatás szerint a lakosság harmada várja, hogy nem változik 2025-ben a tavalyi évhez képest helyzete, közel 40 százalék számít romlásra, harmadánál kissé kevesebben javulásra. A jövedelem változásával kapcsolatos várakozások 2023 tavasza óta nem változtak érdemben, folyamatosan negatívak.

A várakozásokban a 2022-es év hozta el a mélypontot, a háború kapcsán felugró rezsiköltségek miatt. Az energiaárak normalizálódásával a várakozások is javulni kezdtek, de 2023 tavasza óta megállt ez a folyamat – emelte ki Molnár Zoltán, az NRC ügyélkapcsolati igazgatója.

Gátolja tehát a fogyasztást, hogy nem számítanak anyagi helyzetük javulására a magyar emberek. De emellett annak is fontos szerepe van a fogyasztás alakulásában, hogy egyre inkább meg akarnak takarítani. Januárban a lakosság 38 százaléka válaszolta azt, hogy 2025-ben akár a fogyasztását is hajlandó csökkenteni, csak hogy növelje megtakarításait. A görcsös, megtakarítani akarás továbbra is benne van az emberekben.

Akár azt is gondolhatnánk esetleg, hogy elkezdenek bepótolni olyan fogyasztásokat, amelyeket le kellett mondani a korábbi nehéz időben. Itt erről nincs szó, ezekre sem hajlandók az emberek pénz áldozni. Nagyobb a nyitottság azonban a lakossági beruházásokra, így például lakásfelújításra, háztartási eszközök vásárlására.

A megtakarítási elhatározás sikerében azonban a lakosság kevéssé bízik: míg 38 százalék tervez többet félretenni, mint 2024-ben, csupán 27 százalék számol azzal, hogy év végére több lesz a megtakarított pénze. Ez is a nagy bizonytalansági érzésre utal.

Akik a leginkább törekednek arra, hogy nagyobb pénzügyi megtakarításuk legyen, azoknak a körülbelül fele az, aki úgy érzi, hogy több is lesz a megtakarítása. Ami szintén érdekes ellentmondás, hogy az optimisták mernek a legkevésbé költeni. Ugyanis a megkérdezettek azon része, akik leginkább anyagi helyzetük javulását várják 2025-ben, ők terveznek leginkább félretenni 2025-ben. Nem is kevesen, 70 százalék mondtak közülük, hogy akár a fogyasztása csökkentése árán is többet szeretne megtakarítani.

Ezzel szemben a lakosságnak az a része, amelyik arra számít, hogy jövőre sokkal rosszabb lesz az anyagi helyzete, csak 26 százalékban jelezte, hogy többet szeretne megtakarítani.

Nagyon erős a lakosság megtakarítási törekvése: amikor arról kérdezték az embereket az NRC kutatói, hogy hogyan változik a megvásárolt áruk volumene, azaz mennyisége 2024-hez képest várakozásaik szerint, akkor 40 százalék mondta, hogy kevesebb árut tervezni megvásárolni idén, mint tavaly. A volumennél valamivel kevesebben, 35 százalék válaszolta, hogy az értékében is csökkenti a vásárlásait idén tervei szerint. Ez arra utal, hogy van még tere a lefelé váltásnak, azaz hasonló mennyiségben, de olcsóbb termékeket vagy helyettesítőket vásárolnak majd várakozásaik szerint.

Igaz, itt is szerepe lehet ismét az inflációs várakozásnak: sokan már eleve beépítik a várakozásaikba, hogy növekedni fog a termékek ára.

Az inflációs várakozások pedig 2024 májusa óta ismét növekvő trendet mutatnak. Most tehát az a kép bontakozik ki, hogy stagnáló értékű jövedelmet és növekvő inflációt várnak az emberek.

A megtakarítási fogadkozások ellenére nem hisznek abban az emberek, hogy vagyonuk értéke, - ideértve a pénzen kívül ingatlant és bármi más vagyont – érdemben növekedne. 53 százalék azzal, számol, hogy nem változik vagyonának értéke, csupán 4 százalék várja, hogy sokkal jobb lesz, míg 13 százalék növekedést vár.

Ez egy ellentmondásos gondolkodás, hiszen egyszerre várnak áremelkedést, és azt, hogy a vagyontárgyaik forintértéke csökken. Ez a terület tele van irracionális várakozásokkal, jelentős a félelem az inflációtól még mindig az emberekben, és ez egyéb félelmeket is generál, akár nem logikusakat is.

De akkor mire hajlandók költeni az emberek? Nagyobb értékű háztartási gépet és nagyobb utazást az emberek közel harmada tervez öt éven belül (28, illetve 31 százalék), ezt 21-21 százalék reálisnak tartja egy éven belül is. A leginkább azonban lakásfelújításra hajlandók ma a magyarok költeni: 38 százalék öt éven belül, 29 százalék pedig már egy éven belül is tervez erre pénzt fordítani.

Az emberek manapság olyan dolgokba tennék a pénzüket, amik megmaradnak. Tehát nem az, amit el lehet fogyasztani.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!