Felfelé tartanak a fizetések Magyarországon. Februárban a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkeresetek összege 403 ezer forint volt, ami 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az inflációs hatást is magában foglaló, a lakosság vásárlóerejét alapvetően meghatározó reálbérek idén januárban 10,4, februárban pedig 9,9 százalékos emelkedést mutattak az előző év azonos hónapjához képest. Ez fordulatot jelent, hiszen a múlt évben negatív tartományban volt a reálbérmutató, azaz az infláció meghaladta a béremelkedés mértékét.

Mire számítanak a fiatalok?

A hivatalos adatok szerint tehát kedvezően alakulnak a reálbérek országos szinten az összes foglalkoztatottra nézve. Közben a fiatalok is derűlátónak mondhatóak a K&H ifjúsági index felmérés első negyedéves eredményei szerint. A kutatásból kiderül, hogy a 19-29 éves dolgozó fiatalok 52 százaléka az inflációt meghaladó emelkedést vár, és csak 22 százalékuk számít attól elmaradó szintű növekedésre.

Összességében a többség, az érintettek 74 százaléka vár tehát emelkedést. Ez az eredmény a felmérés 2013 óta íródó történetében a legjobbak közé tartozik, bár nem rekord: a csúcsérték éppen nemrég, 2023 második negyedévében született, akkor 80 százalékos volt a fizetésemelésre számítók aránya.

Mindenesetre az idei első negyedévben született felmérés alapján számítani lehet arra, hogy a dolgozó fiatalok többségének a vásárlóereje a korábbinál alacsonyabb inflációnak és a béremelkedésnek köszönhetően fokozódni fog. Ezáltal növekedhet a fogyasztásuk, a bővülő anyagi mozgástér pedig az alacsonyabb kamatszintekkel párosulva a hitelfelvételi kedvüket is növelheti.

Némiképp árnyalja az összképet, hogy a dolgozó fiataloknak több mint az ötöde - 22 százaléka - a teljes gazdaságban látható fizetésemelkedések ellenére azzal számol, hogy nem fog változni a jelenlegi nettó keresete. A pesszimisták 4 százalékos aránya azonban lényegében marginálisnak mondható: a kutatás hosszú távú eredményeit nézve ennél voltak jóval magasabb arányok is, 2013-ban és 2019 végén például a fiatalok tizede tartozott a borúlátók közé. Emellett akadtak olyan negyedévek is - például 2017 végén, illetve 2022 és 2023 második negyedévében -, amikor mindössze 2-3 százalékot tett ki az alacsonyabb bérre számítók aránya. Mindehhez hozzájárul az is, hogy az SZJA mentességet biztosító 25 éves életkort betöltők nettó jövedelme 26 éves korukra valóban csökkenni fog.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!