Az Európai Bankhatóság (EBA) ma tette közzé a 2023. évi stresszteszt eredményeket, amely a gyakorlatban résztvevő európai bankok sokkellenálló képességét hivatott felmérni hároméves időhorizonton egy hipotetikus kedvezőtlen makrogazdasági forgatókönyvet feltételezve, az EBA által megadott egységes módszertan alkalmazásával.
A korábbi, 2021. évi EBA stresszteszttel összhangban az idei sem tartalmaz egységes minimumküszöböt, a célja, hogy a 2023-as felügyeleti felülvizsgálati folyamatot (SREP) támogassa, elsősorban a 2. pilléres (felügyeleti ellenőrzéshez kötődő) tőkemegfeleléshez kapcsolódó elvárás meghatározása vagy szükség esetén különböző felügyeleti intézkedések révén.
A stresszteszt összesen 70 európai bankot érintett, amelyek együttesen az EU bankszektorának mintegy 75 százalékát fedik le (teljes eszközállomány alapján). Ebből 57 az Európai Központi Bank részvételével működő egységes bankfelügyeleti mechanizmus (SSM) alá tartozó országokban, további 13 pedig Dániában, Lengyelországban, Magyarországon, Norvégiában és Svédországban rendelkezik székhellyel.
A 2023. évi stresszteszt felmérésben a magyar tulajdonú hitelintézetek közül egyedül az OTP Csoport vett részt. Ennek oka, hogy az OTP Csoport mérlegfőösszege haladta meg az EBA által meghatározott 30 milliárd eurós küszöböt, mely a 2023. évi EBA stressztesztben való részvétel feltétele volt. Az OTP Csoport a leányvállalatain keresztül a közép-kelet-európai régió tizenegy országában van jelen.
A stresszteszt legfontosabb tényezőjének számító tőkepozíció alapján az OTP Csoport eredménye a két évvel ezelőttihez képest kissé javult, s bőven a jelenleg érvényben levő SREP tőkekövetelmény felett maradna a stresszteszt időhorizontján.
Az OTP Csoport – a 2018-tól európai szinten kötelező IFRS 9 számviteli standardra való átállás miatt kiigazított, az irányadó európai rendelet átmeneti rendelkezéseit nem tartalmazó – elsődleges alaptőke-mutatója (CET1) a 2022 évi 15,24 százalékos szintről 14,48 százalékra (átmeneti rendelkezésekkel 16,42 százalékról 14,48 százalékra) változna a hároméves sokkpálya végén. Az alap- és a stresszpálya alatt előrejelzett CET1 ráták közötti eltérés a hároméves időhorizont végén meghaladja az 5 százalékpontot, mely igazolja a stresszteszt szigorúságát. A stresszteszt során átadott adatok minőségbiztosítása a nemzeti felügyeleti hatóságok, azaz Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) feladata volt.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
