Az Internet Hungary konferencián a hosszú távú stratégiák, a jövő várható alakulása is fontos szerepet játszik. A világgazdaság alakulása fontos hatással lesz ránk Magyarországon is, még a csak hazai piacon, főként hazai vállalatokkal versengő cégeknek is. Néhány évtizede elképzelhetetlen volt, hogy a tévés piacon helyi jelenlét nélküli streaming szolgáltatók jelennek meg, a kereskedelemben a hazai médiafelületeket kerülő e-kereskedő üstökösként toppan be.

Kína szerepe és növekedése sokakat foglalkoztat – hogy ez merre felé alakul, arról Brückner Gergely tartott előadást. Ezt követően a hazai gazdaság vezetői szereplői beszélgettek arról, hogy a lokális és globális gazdaság hogyan hat egymásra, hogyan kell a világgazdaság jövőjére átalakulni.

Kína ellentmondásai

Brückner Gergely, a Telex újságírója az Internet Hungary konferencián a kínai gazdaság világpiaci szerepéről, a világgazdasági erőviszonyok átalakulásáról tartott előadást. Nem meglepő a következtetés: Kína jelentős gazdasági növekedését ért el. Az viszont már kevésbé ismert, hogy hogy ez a növekedés lassulni látszik, és a kínai statisztikák megbízhatóságával kapcsolatban is egyre komolyabb fenntartásaink lehetnek.

Kína már egyértelműen a világ gyára lett, de az erősen kétséges, hogy a világgazdaság innovációs és pénzügyi motorja is tud-e majd lenni, hiszen ez egy jóval összetettebb és komplexebb feadlat. Nagyratörő kínai tervekből nincsen hiánya, azonban a nyugati országok egyre inkább igyekszenek csökkenteni a kínai függésüket, különösen az érzékeny technológiák területén.

Kína egyzserre szeretne a világ vezetője lenne, és függetlenítené is magát. Különösen az energia területén látni, hogy az alternatív energiaforrások kiaknázásával csökkentenék az import szerepét.

A fő gond azonban nem is a függőség, hanem a demográfia. A népesség öregedése és a születési ráta csökkenése hosszú távon negatív hatással lesz a gazdasági növekedésre.

De talán ennél is jobban nehezíti a kínai gazdaság növekedését, hogy a nyugat egyre hatékonyabban tudja Kína technológiai fejlődését lassítani.

Magyarország szempontjából a kínai gazdaság jelentőségét is kiemelte az előadó. A kínai befektetések és a kereskedelmi kapcsolatok jelentős hatással vannak a magyar gazdaságra, azonban a kínai gazdaságban bekövetkező változások kihívások elé állítják a magyar vállalatokat is.

Különösen igaz Magyarország számára az elektromos autók vámháborúja terén, hogy nehéz helyzetbe kerültünk. Itthon egyszerre van jelen az európai, főként német autóipar és a kínai – több érdeket kellene szem előtt tartani. Amerika számára egyre fontossabb a kínai növekedés kordában tartása, és ez lehet az egyik legfontosabb törekvésük, amit elég nehéz fejlett országként figyelmen kívül hagyni.

A helyzet várhatóan fokozódni fog Kína és a fejlett világ között. Ennek a legfontosabb oka talán az, ho Európa és Észak-Amerika, azt gondolja, hogy nem lehet ilyen autoriter államtól függeni. A jelentősebb és bátrabb fellépés, a kereskedelmi háború vállalása pedig azért lehetséges, mert láttuk, hogy az európai technológiai előnyt hogyan veszítettük el az óriási kínai állami támogatások miatt – ilyet nem szeretnének még egy technológiában átélni.

Ami érdekes szempont: a gazdaságban, kereskedelemben egyre több területen megkerülhetetlen Kína, azonban a társadalmi kapcsolatokban jóval kevésbé integrálódott a világba. Még Délkelet-Ázsiában is jelentős ellenállást látni a kínai kapcsolatokkal szemben.

Globális robotok harca a fejünk felett

Litkai Gergely arról kérdezte a fórumbeszélgetés résztvevőit, hogy mennyire függ üzletmenetük a digitális technológiáktól, mennyire kiszolgáltatottak ebben más, külföldi vállalatoktól.

A Szerencsejáték Zrt. nagyon technológiafüggő cég ha csak egyetlen napra fennakadás lenne a digitális értékesítésben, akkor is komoly milliárdokat veszítenének. Azonban abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy csak Magyarországon szolgáltatnak, ami segíti a felkészülést a váratlan helyzetek elhárítása. Azonban őket is érintette már a globális ellátási lánc nehézsége – mondta el Bánhegyi Zsófia, a cég kereskedelmi igazgatója. A Covid alatt nehezen lehetett a terminálokban használt chipeket beszerezni – jól mutatja ez, hogy minden vállalatnak vannak globális kitettségei ma már.

Litkai Gergely arra is kíváncsi volt, kitől kell jobban tatani: a Vörös-tenger kalózaitól, a globális médiavállalatoktól, közösségi médiától – vagy éppen a kínai Temutól?

Balogh László, az ingatlan.com Zrt. igazgatósági tagja szerint náluk az a szerencsés helyzet, hogy az ingatlanpiac nagyon is lokális. De még náluk is szempont a globális helyzet, mert háborús időszakban a biztonság szerepe felértékelődik a hitelkamatok terhei mellett.

Azzal is foglalkoztak, hogy a digitális vállakozásra milyen hatása lenne, ha egyszer csak valaki elvágná a transzatlani internetkábeleket? Szerencsére az informatikai szakembereknek van erre megoldása, az Amazon felhőjén futó megoldások is tudnának ekkor is tovább működni.

A globális gazdaság helyzetének a fogyasztói magatartásra is kihatása van: hiába gondolnák, hogy a szerencsejáték, sportfogadás stabil piac, itt is érezni, hogy a gazdasági növekedésnek hatása van. Az impulzustermékek, például a sorsjegyek kifejezetten érzékenyek a gazdasági helyzetre. Most, amikor az emberek megtakarítanak, jobban odafigylenek a kiadásaikra.

Várkonyi Balázs, az Vatera és a Jófogás vezérigazgatója szerint a globális gazdasági folyamatokkal nehéz szembemenni, de van értelme jól reklámozni, felhívni a figyelmet, és akkor lehet ebben kisebb csatákat megnyerni.

Amikor a globális költések is lefele mennek, annak is lehetnek nyertesei – elég csak a Temu estére gondolni. „Ha nekem valaki azt mondja másfél évvel ezelőtt, hogy a világ második legismertebb, vagy második legnagyobb csomagszámmal bíró cége még nem született meg, akkor azért azt nehezen fogadtam volna rá” – mondta el Várkonyi Balázs. Ez is jól példa, hogy ma már sokkal gyorsabb és sokkal globálisabb átalakulások zajlanak.

Litkai Gergely arra is kíváncsi volt, hogy a magyar nyelv mennyiben veszti el védelmező szerepét, amikor AI-jal sokkal olcsóbb és jobb minőségű lett a gépi fordítás?

Starcz Ákos, az Index és a Libri vezérigazgatója igazgatósági tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a Temu és hasonló cégek megjelenésével a fogyasztóvédelem kérdése is egyre felértékelődik, az első felívelő hullám után rengeteg panasz is megjelenik. A korábbi elsőre is láthatóan rossz fordítások helyett ma már könnyebben lehet nem is olyan könnyen észrevehető, automata fordítású szövegekkel eladni.

„Ha kicsit a médiapiacra is kitekinthetünk ez ügyben, akkor nekem ez régi fájdalmam volt, hogy a Google kereső és az egész social média csatornákból jövő forgalom túlsúlyozottsága miatt ráálltak a médiavállalatok arra, hogy a Google robotoknak, a Google keresőknek írtak tartalmakat. Lehet, hogy nem érdekelt senkit, de hogyha a Google robot megette, az teljesen rendben volt, és örültek neki. Most elértünk abba a korba, amikor már AI robotok írnak, a Google robotoknak, és szerintem ez nem annyira üdvözítő időszak.” – fogalmazott Starcz Ákos.

A kínai könyvpiacon a mesterséges intelligencia eléggé betört, ezek írnak főleg fantasy könyveket.

A kínai webshopok jelentős szeletet foglalnak el ma már a hazai e-kereskedelemben. Várhatóan 2500 milliárd forintot költenek el magyar bankkártyákkal idén külföldi webshopoknál.

De nem mindenben lehet sikeres a globális megoldás – hozott jó példát Várkonyi Balázs. Az általuk üzemeltetett listing oldalaknak kívánt az Adevinta konkurenciát építeni – végül mégis ők vásárolták fel a hazai érdekeltségeiket, a külföldi konkurens vonult ki Magyarországról. Számos területen igénylik a magyarok a minőségi szolgáltatást.

Ebben a Szerencsejáték Zrt.-nek is hasonló tapasztalatai vannak: a nagyvállalatok közül felék az egyik legnagyobb a bizalom. Az algoritmusokkal nekik is meg kell küzdeniük: más országokban már látják, hogy korlátozni kell az AI használatát a szerencsejátékban. Fel kell készülniük a cégeknek minderre, hogy meg tudják tartani a bizalmat.

Ahol az AI, a digitalizáció jelentős átalakulásokat hozhat, az a reklám világa. Már ma is használnak AI-t kreatívok generálására, A/B tesztelésére, médiavásárlásra. Számos ügynökségi munkát lehet ezzel kiváltani, gyorsabbá és olcsóbbá tenni.

A digitalizáció is sok humán feladatot vett át, de ez egy évtizedes folyamat volt, Starcz Ákos szerint az AI abban más, hogy sokkal gyorsabbak a változások. Balogh László is azt látta saját tapasztalatból, hogy sokkal gyorsabban és hatékonyabban működnek az új digitális, AI alapú megoldások. A szőnyegbomázás feletti idő lejárt, a speciálisabb célzásokkal, mikroszegmentálással lehet sikert elérni.

A digitális, globális gazdaság lehetőségivel azonban a magyar cégek kevéssé tudtak élni, igazán jelentős hazai technológiai vállalat nem tudta a világpiacot megszólítani. Bánhegyi Zsófia azonban felhívta a figyelmet, hogy vannak kevésbé ismert magyar sikertsztorik: a Richter gyógyszergyár például már 52 országban van jelen.

A beszélgetés résztvevői szerint kevesebb olyan magyar sikersztori van, mint amit a környező országokban láthatunk, a régió országaiban több cég tudott a közép-kelet-európai piacon bővülni. Ebben akár a nyelvtudásnak is szerepe lehet – ha jól használják a hazai cégek az AI-t, ennek segítségével sikeresebbek lehetnek.

A technológiák használatánál azonban óvatosnak kell lenni: láthattuk a hazai médiában, hogy sokan teljesen a Facebooktól tették függővé tartalmaikat. Azonban a kódok átalakításával sokan óriási forgalomcsökkenést szenvedtek el, azok jártak jobban, akik inkább több lábon álltak. Ez figyelmeztető jel: nem érdemes egyetlen technológiára minden lapot feltenni, mindig kell alternatívákat nyitva hagyni.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!