A gazdaságfejlődésnek mindig is része volt a gyors fejlődést követő hasonlóan gyors összeomlás. A buborékok végső soron a gazdaságfejlődés természetes részesei, megfelelő szabályozással ezek hatásait azonban jelentősen lehet csökkenteni.

A kriptopénzekkel kapcsolatban talán a legfőbb probléma a szabályozás teljes hiánya volt. Hívei pénzhelyettesítőnek kezelik, kritikusai nem látnak benne mást egyszerű pilótjátéknál. A kripto-hívők a mögöttes technológiáról beszéltek sokat, de arról nem igazán, hogy a valóságban szinte senki nem kezelte pénzként a Bitcoint és társait – nem fizetésre, hanem növekvő árú befektetésként tekintettek rá. Ha messzebbről nézzük, leginkább az 1637-es holland tulipánlázra hasonlít a kriptoőrület: van egy új dolog, aminek gyorsan nő az ára, igazán senki sem érti hogy miért, de nem akar kimaradni.

Arra, hogy a kriptó egy buborék már sokan figyelmeztettek korábban. Az FTX kriptotőzsde november elejei bedőlése azonban olyan nem várt fordulat volt, ami pont azt mutatta meg, hogy a kriptó nem hogy hatékonyabb és biztonságosabb lenen a hagyományos bankrendszernél, hanem hogy a kereskedése teljesen átláthatatlan volt – a részleteket Horváth Bence cikke tárta fel talán a legrészletsebben magyarul. Az FTX bedőlését pedig egymást érik az újabb és újabb kereskedői csődök.

Becslések szerint 1-2 milliárd dollárnyi pénzt vesztetek a kereskedők, ez a közel 800 milliárd dollárra becsült kriptopiac értékének elég kicsit része, 1-2 ezrelék. Mégis, az a feltétlen hit és bizalom, amivel az új megoldáshoz sokan közeledtek, biztosan átalakul. Eddig a média a kriptó szárnyalásával, az új lehetőségekkel volt tele, most pedig olyan hírekkel, hogy mit tehetnek a pórul járt ügyfelek.

A VoxEU honlapon megjelent elemzésében Jon Denielsson, a London School of Economics Rendszerkockázati Központ igazgatója azt vizsgálta, hogy mi lesz ennek a hosszabb távú hatása. Cikkének címe is árulkodó: A kriptóvaluták végének kezdete.

Véleménye szerint a kriptóvaluták ha pénzként nem is fognak szerepet kapni, a pénzügyi rendszerben segíthetnek a továbbfejlesztést ösztönözni. A kriptó evangélisták ígéreteit biztosan nem váltja be, de mégis szép örökséget hagy ez a virtuális pénzrendszer maga után.

Az esetből pedig mindenkinek érdemes tanulni, akit érdekel a fejlődés az átalakulás. Ugyanis a gyorsulóan változó világban senki nem akar egy-egy újdonságról lemaradni, a nyájhatás könnyen eluralkodik. Érdemes ezért az innovációkat reálisabban felmérni.

A kriptó sikerében jelentős szerepe volt mítoszának Ez egy olyan világot ígért, ahol a technológia felváltja a korrupt embereket és szervezeteket. A kormányok és bankárok kénye-kedvének kitett pénz helyett egy digitális pénzt ígértek, amit egy igazságosra programozott algoritmus hoz létre és irányít.

Mennyivel jobban hangzik, hogy nem néhány banki szerveren, hanem nyilvánosan elérhető, transzparens nyilvántartásokban vezetünk minden tranzakciót? Erre tényleg nehéz nemet mondani, különösen ha valaki nem nézett utána, hogyan is működik a kriptó pénzek nyilvántartása, és hogy a használatával kapcsolatos tranzakciós költségek nem olcsóbbak, hanem sokszorosa a hagyományos bankoknál megszokottakhoz képest.

A kriptó hype-ját a spekulánsok éltették. Így sikerült néhány év alatt 4 centről a csúcson 67 ezer dollárig repíteni a Bitcoin árfolyamát. Ám a mai 17 ezer dolláros árfolyam annyi, mint két éve volt, a nagy esés után már nem sokan bíznak ismételt szárnyalásban.

A legnagyobb probléma a kriptóval, hogy az átlagos felhasználónak nincs meg a technológiai tudása, hogy ellenőrizze hitelességét, tárolja a kulcsokat. Ezért is kellett olyan tőzsdéket igénybe venni, mint az FTX. Ezek pedig minden felügyelet hiányában működtek, ami a visszaélések melegágya. Csakhogy ha erre a megállapításra jutnak tömegesen a befektetők, akkor mi szükség van a kriptókba tenniük a pénzüket, ha a tőzsdéken nagyobb biztonsággal kereshetnek szárnyaló favoritokat?

A kritpo azonban még velünk maradhat, mivel sem mikro-, sem makroszinten nem jelent a gazdaságokban rendszerkockázatot. A fogyasztóvédelemre érzékenyebb Európában már el is kezdődött a szabályok szigorítása a kriptó piacokon.

A magasabb energiaárak pedig végképp elvághatják a kriptó fejlődését. Energiahatékonysági szempontból a hagyományos pénzekhez képest eleve elképesztően rosszul teljesít. Az elszálló energiaárak hatására pedig a bányászat egyre kevésbé fenntartható.

Eközben a világ egyre több központi bankja dolgozik a digitális pénzek kibocsájtásán. Ezzel csökkentenék a pénzkezelés költségét, segítenék a kereskedelmet. A decentralizált pénzvilág valószínűleg halott, de segített felgyorsítani a pénzek digitalizációját.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!