
A vállalatoknak döntő szerepük van az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemben. A tőzsdén bejegyzett cégek felelősek ugyanis az éghajlat felmelegedését okozó összes kibocsátás mintegy 40%-áért. Az élelmiszeriparra különösen nagy felelősség hárul, hiszen a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös listáján veszélyeztetettként felsorolt 42 100 fajból 22 900-at a mezőgazdasággal vagy akvakultúrával összefüggő tevékenységek miatt fenyeget a kihalás veszélye2. A pénzügyi ágazat akaratlanul is finanszírozza azoknak a természeti rendszereknek a pusztítását, amelyekre támaszkodik. Pedig a magánszektor akár a nettó zéró kibocsátású és természetpozitív gazdaságra való áttérés hajtóerejévé is válhat.
Hogy támogassa a vállalkozásokat ebben az átállásban, a WWF létrehozott egy olyan digitális információs hubot, amely fenntartható üzleti megoldásokhoz nyújt inspirációt és ötleteket Közép- és Kelet-Európában. Ez a platform a "The Future of Business" (Az üzleti élet jövője) nevet viseli, és szabadon hozzáférhető minden érdeklődő számára: a vállalati vezetőktől kezdve a start-up innovátorokon és az önkormányzati képviselőkön át a fenntarthatósági és természetvédelmi szakértőkig. A platform a vállalati szektornak nyújt betekintést olyan, egyes iparágak számára releváns, friss és hiteles fenntarthatósági gyakorlatokba, amelyek könnyedén átültethetők a gyakorlatba. A platform jelenleg három különböző médiafelületen fut: podcastokból, videókból és cikkekből tájékozódhatnak az érdeklődők. A "The Future of Business" podcast első évadát a világ vezető tetőablakgyártója, a VELUX támogatja. A WWF emellett különböző ágazatokra alapuló rendezvényeket fog szervezni, ahol a résztvevők megoszthatják egymással tudásukat és tapasztalataikat, valamint létrehoz egy tudományos jelentéseket és gyakorlati útmutatókat tartalmazó virtuális könyvtárat is.
"A The Future of Business-t azzal a céllal hoztuk létre, hogy megvizsgáljuk, hogyan nézhet ki régiónk jövője, és hogyan alakíthatjuk azt az emberek és a természet javára. Célunk, hogy elindítsuk a párbeszédet a fenntarthatóság mögötti üzleti érvekről - osztja meg Baráth Péter, a WWF közép- és kelet-európai regionális marketing- és partnerkapcsolatokért felelős igazgatója. "A platformot olyan, változásra eltökélt embereknek terveztük, akik mind az üzleti szektorra, mind a bolygóra pozitív hatást akarnak gyakorolni."
A platform kezdetben öt témát bont ki: kibocsátáscsökkentés, víz- és erdőgazdálkodás, pénzügyek és élelmezési rendszerek. A podcast első, "1,5°C Emission Possible: How businesses can drive the transition towards a net-zero economy" ("A 1,5°C-os kibocsátás elérhető: hogyan ösztönözhetik a vállalkozások a nettó nulla kibocsátású gazdaságra való átállást") című epizódja a vállalatok éghajlatvédelmi szerepvállalásával foglalkozik, és már elérhető a digitális információs hubon, valamint a Google, az Apple Podcasts és a Spotify oldalakon. A beszélgetés résztvevői többek között:
- Irene Lucius - a WWF több mint 30 éves tapasztalattal rendelkező természetvédelmi szakértője;
- Lubomila Jordanova - a "Plan A" ("A-terv") nevű, díjnyertes, tudomány és mesterséges intelligencia által vezérelt dekarbonizációs platform megalkotója;
- Adam Ambrozik - a vállalati szektor képviselője, a VELUX szenior közönségkapcsolati menedzsere.
"A vállalkozásoknak meg kell érteniük, hogy a fenntarthatóság nem egy mellékes tevékenység. Sokkal inkább olyasvalami, amit mélyen be kell építeni a működésük minden aspektusába. A fenntarthatóság nem csak környezetvédelmi szempontból fontos, hanem egy vállalkozás túléléséhez és hosszú életéhez is nélkülözhetetlen" - mondja Lubomila Jordanova, a Plan A alapítója és vezérigazgatója. "A befektetők egyre inkább figyelembe veszik a vállalati fenntarthatósági tényezőket (ESG: Environment - Környezet, Social - Szociális, Governance - Irányítás). Kimutatható, hogy az ESG-kritériumok szerint működő vállalatok jobban képesek reagálni a krízisekre. Jelenleg egyik válság a másik után következik, így ez ma már kulcsfontosságú tényező a pénzügyek tervezésénél."
"Az építőipar felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás 37%-áért. Ez kétségtelenül azt mutatja, hogy sürgős cselekvésre van szükség. Dekarbonizálnunk kell az ágazatot, és fenntartható, egészséges és megfizethető épületeket kell létrehoznunk a Párizsi Megállapodás teljesítéséhez" - mondta Adam Ambrozik, a VELUX közép-kelet-európai régiójának szenior közönségkapcsolati menedzsere. "A VELUX részese ennek az átalakulásnak. Fenntartható stratégiánk az üzleti tevékenységünk minden aspektusára kiterjed, beleértve a teljes értékláncunkat. Hiszünk abban, hogy egy ilyen átfogó megközelítéssel valóban hatékonyan tudjuk csökkenteni a kibocsátásunkat, és hozzájárulhatunk a Párizsi Megállapodás teljesítéséhez."
"A vállalatokat erősen ösztönzik arra, hogy mindent megtegyenek a kibocsátás csökkentése érdekében a saját működésükben és az ellátási láncukban. A cégek befektetnek az ökoszisztémák egészségébe, a közösségek ösztönzik az innovációt, és a természetre végre úgy tekintenek, mint az egyenlet lényeges elemére. Így szeretném elképzelni az üzleti élet jövőjét a régiónkban és azon túl is" - mondja Irene Lucius, a WWF közép- és kelet-európai regionális természetvédelmi igazgatója.
A "The Future of Business" projekt a WWF-VELUX partnerség egyik tevékenysége, amelynek célja, hogy a közép- és kelet-európai vállalkozásokat ösztönözze arra, hogy lépéseket tegyenek a bolygó érdekében. 2020 szeptemberében a WWF és a VELUX Csoport ambiciózus, húsz évre szóló partnerséget indított, amelyben a cég vállalja a felelősséget múlt- és jövőbeli szén-dioxid-kibocsátásáért. Az innovatív együttműködés fókuszában - világszerte számos projekt keretében - az erdők megőrzése és helyreállítása áll. Ezzel párhuzamosan a partnerség célja a biológiai sokféleség növelése és a helyi közösségek megélhetésének javítása.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!