Kína, mint a hetvenes évek végéig a nyugati fejlett országok szerint “elmaradott gazdaság”, az elmúlt években számos világszínvonalú technológia gyártója lett. Ma már a világ fejlett országai nem a bérköltség alacsony szintje, hanem a kínai világszínvonalú technológia miatt keresnek bővülő gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat Kínával - írja a novekedes.hu.

Kína a fejlett ipari országok fejlődési szakaszait kihagyva, számos szakasz kihagyásával vezette be a lakosság egyre nagyobb hányada számára hozzáférhető technológiát, például az okostelefont. Becslések szerint jelenleg a lakosságnak több mint a fele rendelkezik okostelefonnal, s a mindennapi életben ez elengedhetetlen számukra.

A kínai pénzügypolitika döntéshozói számára először 2014-ben merült fel a lehetősége a hazai valuta digitalizációjának, melynek sikere esetén egyszerre több cél is megvalósulhatna- javasolták a szakemberek. Egyrészt a digitális valuta a bankszámlával nem rendelkezőket bekapcsolná a fizetési és vásárlási (valamint hitelt felvevő, adót fizető) tevékenységbe, ami lényegesen többet jelent, mint átutalásokat.

A jüan elektronikus fomája- ami nem pénzhelyettesítő, hanem egyelőre a forgalomban levő készpénz használatát kímélő, vagyis azt kiegészítő hivatalos pénz, először belföldön, majd külföldön is segítené az elektronikus pénz, s ezzel a kínai nemzeti valuta széleskörű használatát.

Ez utóbbi esetleg fokozatosan háttérbe szoríthatná a jelenleg is legnagyobb arányú amerikai dollár fizetési és tartalékvaluta szerepét. Ez jelenleg 62 százaléka az összes nemzetközi tranzakciónak, míg Kínáé mindössze kettő százalék. Mindez Kína hat különböző tartományában folytatott kísérletek után, 2020-ban valóság lett.

Mivel 2016-ban (hosszas diplomáciai küzdelem után) a Nemzetközi Valuta Alap felvette a kínai valutát hivatalosan is a listájára, s most ez az ötödik a leggyakrabban használt valuták rangsorában, a kínai jegybank joggal reméli, hogy a digitális pénz igen gyorsan elfogadható lesz nemcsak belföldön, de külföldön is.

Mielőtt bárki félreértené a fentieket, az, hogy kölcsöneink, vásárlásaink milyen valutában történnek, sokkal többet jelentenek, mint gondolnánk. Az amerikai dollár csaknem hét évtizede tartó dominanciája a kereskedelmi és beruházási ügyletekben egyúttal az azt felhasználó ország számára pénzügyi kontrolt (is) jelenthet.

Hogyan működik a valóságban a digitális pénz?

Az első és legfontosabb tudnivaló, hogy az elektronikus pénz nem azonos a kriptovaluták bármelyikével, csak annak technológiáját használja. Melyek az előnyei az elektronikus pénz használatának? Először is (és talán ez a legfontosabb), sem bankszámla, sem készpénzfelvevő, vagy hitelkártya nem kell hozzá. Az elektronikus pénz hivatalos, a jegybank által törvényben rögzített pénzeszköz, s minden bank elektronikus fizetés esetén köteles 100 százalékosan fedezni az átutalást. A központi pénzügyi hatóság (ezesetben a jegybank) egyidejűleg tájékozódik az aktuális elektronikus pénzforgalom nagyságáról, illetve annak változásairól.

A digitális pénzforgalom egyúttal lehetőséget ad a bankoknak és a központi banknak arra, hogy ellenőrizze az egyének és az elektronikus pénzt használó cégek fizetőképességét, mert a block-chain technológia folyamatosan tárolja minden magán, és jogi személy pénzügyi tranzakcióját. Nyugati szakemberek ebben látják azonban a legnagyobb veszélyét a kínai digitális pénznek.

Az egyre gyakrabban ismételt “ellenőrző állam” “a nagy Testvér” közhelyek sokkal könnyebben elfogadhatóak, mint annak megértése és elfogadása, hogy ma a kínai gazdaság rendelkezésére áll mindaz a technológia, melynek alkalmazásával megvalósítható a készpénzkímélő, digitális pénz egyre gyorsabban terjedő elfogadottsága, nemcsak Kínán belül, de külföldön is.

A kínai pénzügyi hatóságok egyike már bejelentette, hogy a jövő évi Téli Olimpiai Játékokra látogató külföldiek Kínán belül használhatják a digitális kínai valutát. A teljes cikk itt folytatódik.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!