Vécsey Zsadány előadását saját szakmai útjának felidézésével indította: az ALEAS Simulations alapítója 25 éve még a Huberstein Librand adótanácsadójaként dolgozott. Akkoriban jelent meg A káosz peremén című könyve, ami a 21. századi gazdasági és társadalmi változások előrejelzésével foglalkozott. A könyv központi gondolata, hogy a modern világot a káosz és a kiszámíthatatlanság határozza meg, ezért a rugalmasság és az alkalmazkodóképesség elengedhetetlen a sikeres működéshez. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban világossá tették, hogy a múltbeli sikerek már nem garantálják a jövőbeli eredményeket, ezért új megközelítésekre van szükség.
A személyes minőség lehet a siker kulcsa
Hogy a világ folyamatosan változik, és a múltbéli tapasztalatok nem biztosítanak útmutatást a jövőre nézve, arra jó példa Ázsia gazdasági felemelkedése. Vécsey felidézte, hogy 25 évvel ezelőtt még inkább Japán vállalatvezetési filozófiájára koncentráltunk. Kína azonban azóta globális gazdasági erővé nőtte ki magát, ami jól mutatja, mennyire nehéz előre látni a jövő trendjeit.
Vécsey különbséget tett az intelligencia és a személyes minőség között. Szerinte ugyanis a 21. században nem elég pusztán intelligensnek lenni, ahhoz is készség kell, hogy navigálni tudjunk a káoszban. Ezt a készséget nevezte személyes minőségnek, ami lehetővé teszi a gyors alkalmazkodást a folyamatosan változó környezetben.
A káosz ugyanis a vállalatvezetésben azt jelenti, hogy semmi sem működik úgy, ahogyan azt elvárnánk – magyarázta Vécsey. Ez különösen igaz a 21. században, ahol a korábbi szabályok és rendszerek már nem alkalmazhatók. A múltbeli sikerekre való támaszkodás helyett a rugalmasság és az újraértékelés képessége vált kulcsfontosságúvá, a modern vállalatoknak tehát képesnek kell lenniük a folyamatos alkalmazkodásra és változásra. Utóbbira jó példa a vonalkód, ami nemcsak a fizetési rendszerek egyszerűsítésére szolgál, hanem fontos adatgeneráló eszköz is. Ez segít megérteni a vásárlói szokásokat és piaci trendeket, amik alapvetően átalakítják a gazdasági környezetet. A vonalkód használata rávilágít arra, hogy a technológia nemcsak egyszerűsíti a folyamatokat, hanem új lehetőségeket is teremt.
Vécsey kitért a sejtszervezet modelljére is. Ez olyan rugalmas, decentralizált vállalati struktúra, ami hasonlít a biológiai sejtek működéséhez. A szervezeti egységek, akárcsak a sejtek, autonóm módon működnek, de egy közös célt szolgálnak. A hagyományos vállalati felépítéssel szemben a sejtszervezet sokkal hatékonyabban képes reagálni a változásokra, mivel a kisebb egységek önálló döntéseket hozhatnak és alkalmazkodhatnak a környezethez.
Az előadó a Jurassic Park című film példájával szemléltette, milyen módon működnek a modern projektorientált szervezetek. A film gyártása nem a hagyományos vállalati struktúra szerint történt, hanem több különálló szervezet együttműködésének eredményeként jött létre. Ez a projektalapú megközelítés ma is alapvető fontosságú a sikeres működéshez, különösen a technológiailag fejlett iparágakban. "Bár a digitalizáció hatásai már 25 évvel ezelőtt is sejthetők voltak, a mesterséges intelligencia jövőbeni szerepe akkor még kevésbé volt egyértelmű. Mára az AI alapjaiban változtatja meg a vállalatok működését, a technológia rohamos fejlődése pedig új kihívásokat és lehetőségeket teremtett" - mondta Vécsey.
A közeljövőben akár az emberi elme és a fizikai test is különválhat, ez pedig olyan technológiai áttörést jelentene, ami alapjaiban változtatná meg a gazdasági rendszert és a profitmaximalizálás logikáját. Az örök élet ígérete drámai hatással lehet a gazdaságra, ami új kihívások elé állítja a vállalatokat. A vállalatoknak tehát alkalmazkodniuk kell a modern világ kaotikus természetéhez. A sikerhez nem elég a múltbéli tapasztalatokra támaszkodni; új gondolkodásmód is szükséges. Vécsey mindenkit arra ösztönzött, merjen új megközelítéseket keresni, és ne féljen alkalmazkodni a változó világ kihívásaihoz.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
