A fél világon ismerik Magyarország nevét egy műszaki innováció segítségével: ez pedig a Nokia GSM telefonjai. Az egykor Komáromban gyártott Nokia telefonokban a Media Hungary feliratot lehetett olvasni, és a mai napig Pakisztántól Sri Lankáig vagy Afrika legtöbb országáig ismert emiatt Magyarország. Ma már nem létezik a gyár, a Nokia pedig nem gyárt telefont – mert egyszerűen túl kényelmesek voltak a verhetetlennek gondolt piacvezető pozícióban.
Aki kimarad, lemarad!
2007-ben elvesztették a piacvezető szerepüket, és az Apple vette át a vezetőszerepet. A vállalatok részvényei eltérő utat jártak be: a Nokia összeomlott, az Apple kilőtt.
Forrás: Google Finance
A Nokia egyszerűen nem hitte, hogy az érintőképernyő és az okostelefonok gyorsan elterjedhetnek, és amikor a konkurencia megelőzte őket, nem tudták már befogni őket.
Az okostelefonok piacán a RIM vállalat BlackBerry telefonjaival is hasonló utat jártak be: ők tudtak először e-mailezésre igazán alkalmas telefonokat fejleszteni, a teljesértékű billentyűzet azonban a értintőképernyő korában már nem volt versenyelőny.
Az okostelefonok piaca gyártók szerinti megoszlásban éppen stabilnak tűnik. De ki tudja, mikor jön egy újabb innováció, ami a feje tetejére állítja a piacot? Ha megvalósul egyszer a Neuralink vízója, akkor biztosan másképp működik majd a kommunikáció. De lehet a mainál sokkal hosszabb, akár egy hetes készenléti idejű eszközökkel tarol majd valaki.
Más technológiáknál is lehetett hasonló átalakulást látni: a Kodak közel egy évszázadon át uralta a fényképezés, a filmek piacát. A Kodak esete azért igazán érdekes, mert a digitális fényképezőgépeket ők maguk fejlesztették ki, mégsem tudták piacra vinni. Egyszerűen féltették a már jól profitáló filmes bevételeket – de jött helyettük más, és piacra vitte.
A gyors változások leginkább a digitális világban zajlottak, ezért nem csoda hogy a Blockbuster videókölcsönző óriást a digitális streaming szolgáltatások jelentéktelenítették el. A Yahoo egykor verhetetlennek gondolt keresőmotorját pedig a Google tarolta le viharos sebességgel.
Mindig felmerül, hogy ezek a piacvezető cégek és menedzsmentjük lehettek volna okosabbak, készülhettek volna a változásokra. Ez persze igaz, és mondhatjuk, hogy miért nem látták az újdonságok átütő szerepét. Csakhogy nem egy újdonság jelenik meg, hanem számos versenyző elképzelés, amik közül csak egy lesz sikeres.
Megárt a túl gyors innováció is!
Érdemes ezt a mesterséges intelligencia körüli hype-pal összevetni! A ChatGPT megjelenése után mindenki erről beszélt, minden vállalat bizonygatta, hogy ő már felkészült erre, a tech cégek mindegyike saját AI-t fejlesztett, és mindenki úgy tett, mintha látná, milyen fontos újdonságról van szó, ami fenekestől fordítja fel a gazdaság működését.
Ehhez képest a valóságban nem látni, hogy bármilyen érdemi szerepe lenne az AI-nak, a legtöbb cég életében teljesen marginális hatás volt annak a néhány területnek, ahol be tudták egyáltalán vezetni. Ahogy az Economist cikke összefoglalja, gyakorlatilag kimutathatatlan az AI gazdasági hatás. Mindezt annak ellenére, hogy gigantikus, 154 milliárd dolláros befektetést regisztráltak 2023-ban területen.
Ez is jól mutatja, hogy az új technológiáknál a lemaradástól való félelem akár irreális mértékű költéseket, soha meg nem térülő beruházásokat is indukálhat.
Azok a példák nagy nyilvánosságot kapnak, amikor nagyvállalatok lemaradnak egy-egy technológiai fordulatról. Arról már kevesebb szó esik, hogy ugyanilyen kockázatos, amikor túl sokat költenek technológiákra, amik nem bizonyítottak.
Csúfos kudarcot ért Elon Musk lázálma, a hyperloop projekt. A csak elképesztő drágán kivitelezhető, vákuum csövekben száguldó vonatok ugyan technológiailag megvalósíthatók, de a mai technológiákhoz képest csak irreálisan drágán. Csődbe is ment a zászlóshajó fejlesztő cége, a Hyperloop One.
A 2000-ben kipukkadt dot-com buborék is erről szólt az 1990-es évektől számos internetes vállalat kapott hatalmas befektetéseket, de nem igazán tudta senki, hogy ez hogyan is térülhetne meg.
A biotechnológiai szektorban is volt hasonló jelenség: a nehezen megérthető és átlátható, új gyógyszereket és gyógykezeléseket fejlesztő cégek egy része könnyen tehetett irreális vállalásokat, mert a befektetők nem értették, mivel is foglalkoznak.
Manapság is fújják még a befektetők a kripto-lufit: a blockchaintől lassan évtizede várnak forradalmi megoldásokat, de igazából nem használják érdemben. A kripto-lufi legaktuálisabb példája, hogy idén a második negyedévben jelentős veszteséget termelt a Marathon nevű amerikai cég, amely a világ legnagyobb Bitcoin „bányász” vállalkozása.
A gyors változás a természetes
Vaclav Smil kanadai közgazdász könyveiben a civilizáció nagy átalakulásait vizsgálja: népességrobbanás, mezőgazdaság, energia és gazdaság. Részletesen elemzi, hogy ezek a változások hogyan formálták a világot. A változások egyre gyorsabban zajlanak le, de korántsem mai jelenség, hogy egy-egy inflexiós ponton átfordulva az addig lassú változás viharos sebességgel alakít át egy piacot vagy természeti jelenséget. Jó példa erre egy gátszakadás: napról napra növekszik a vízszint, nem látni benne semmi veszélyest. Azonban egyetlen ponton a gát tetején átbukva máris óriási lehet a katasztrófa.
A gyors gazdasági változások sem jelentenek újdonságot: hogy néhány év alatt elterjedt az okostelefon vagy a Netflix? Nem volt másképp a telefonnal vagy a porszívóval:
Forrás: OurWorldInData
A világ változásai nagyon különböző korokban, technológia mellett zajlanak le, mégis összeköti őket, hogy igen csak hasonló forgatókönyvekkel írhatók le. A statisztikai adatokból igen hasonló grafikonokat lehet készíteni: a kezdeti lassú változások felgyorsulnak, viharos sebességgel átlépnek egy inflexiós ponton, majd a legutolsó változások ismét komótosan zajlanak le.
Ha lemaradunk a változásokról, akkor túllép rajtunk a piac, de ha előre szaladunk, akkor azért bukunk el. Az egyre sűrűsödő és gyorsuló változások sokaságában mindig okosan kell dönteni: időben, megfelelő ütemben kell változtatni, nem túl sokat, de nem is túl keveset. Ez teszi kihívásossá, stresszessé vagy szórakoztatóvá az életünk és üzletünk – mindenkinek saját vérmérséklete szerint.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!