Telefonos applikációk sokasága, az önvezető autók, az okos eszközök, és a mesterséges intelligencia térnyerése: a digitalizáció mára átszőtte a mindennapi életünket, szakemberek szerint azonban amennyi előnye van, olyannyira felerősíti a világon jelen lévő egyenlőtlenségeket. Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus a 30. Digital-Media Hungary konferencián arról beszélt, hogy pontosan milyen irányba vihetik ezeket az egyenlőtlenségeket a digitális technológiák.

„Közismert, hogy egyes technológiák adaptációja egyre gyorsabban történik. A legfontosabb mérföldkövek az internet, a mobil- és okostelefonok, illetve a mesterséges intelligencia voltak, utóbbi már sokkal gyorsabban adaptálódott az emberek életébe, mint a többi. Sőt, a korábbi technológiák kapcsán jó ideig attól féltek, hogy azokat nem mindenki fogja használni, amire a jelenlegi adatok szinte teljesen rácáfolnak” - magyarázta Pogátsa, kifejtve, hogy a jelenleg élő 8,2 milliárd emberből majdnem 6 milliárdan használnak mobiltelefont, 5,5 milliárdan internetet, 5,24 milliárdan pedig társas médiát.

„A két legnagyobb korlátozó tényező a digitalizáció terjedésében a technológiai fejletlenség és az analfabetizmus. Nagyon erős az átfedés a digitális eszközökkel való telítetlenség és az írástudatlanság között. Ennek fényében főként két problémás régió rajzolódik ki, Afrika és India környéke. A legnagyobb különbség technológiai fejlettségben is a fejlett, illetve a legszegényebb országok között van, így ebben a kérdésben is az afrikai és indiai régió marad alul. Mindez érdekes módon ellent mond annak, hogy a technológiai újításokkal főként a fiatalok élnek, hiszen a fejletlenebb országokban nő leginkább a népességszám, így azokon a helyeken él a legtöbb fiatal, míg a technológiák térnyerését élvező fejlett nemzetállamokban egyre több az idős. Japán a legjobb példa erre, ahol az okostelefon és internethasználat telítettsége 100 százalék feletti, a népességre ugyanakkor veszélyes mértékben jellemző az elöregedés” - fejtette ki a szakember. Hozzátette: a fejlett régiókban az úgynevezett mobil konnektivitás, vagyis az egyszerre több eszközre való csatlakozás is 100 százalék feletti. Különösen magas például Hongkongban, de már kevésbé van jelen Dél-Kelet Ázsiában, illetve az előző példákhoz hasonlóan Afrikában és Indiában. Nigériában például csak kétharmad arányban mérhető a jelenség.

„Régen attól féltek, mi lesz akkor, ha a fejlett országokban is csak kétharmad arányban alkalmazzák majd az emberek a technológiai újításokat, ehhez képest sokaknak több készüléke is van manapság. A használatuk olyannyira általánossá vált, hogy egyelőre nem ismert, az mikor érkezik el a telítődési ponthoz” - mutatott rá Pogátsa Zoltán. Az ellenben könnyen megválaszolható a korábbi technológiák, például az okostelefonok kapcsán, hogy valaki használja-e azokat, hiszen a mesterséges intelligenciához képest fizikailag is elkülönülnek. Bár egyelőre úgy tűnik, hogy az MI is ilyen, hiszen meg tudjuk mondani, hogy alkalmazunk-e dedikált szoftvereket, például ChatGPT-t, Pogátsa szerint valójában mindenki érzékeli, hogy ez más lesz.

„Ha letöltöm a legújabb iOS vagy Windows rendszert, abban már nagy valószínűséggel benne lesz az MI. Később pedig várhatóan minden digitális technológiai fejlesztésben ott lesz. A kérdés tehát nem az lesz, hogy használunk-e mesterséges intelligenciát, hanem az, hogy a mesterséges intelligencia mit csinál helyettünk” - taglalta Pogátsa Zoltán, kiemelve, hogy az MI mostanra mindenben meghaladta az emberi teljesítményt, így véleménye szerint a technológia a jövőben nem segíteni, hanem kiváltani fogja az embert.

„Logikusan nem tudom elképzelni, hogy egy vállalat tulajdonosa azt mondja majd, hogy megtartja az embereket, ha az MI olcsóbb és gyorsabb lesz náluk. Ebből kifolyólag az automatizáció kiváltani fogja az emberi munkaerőt, nem segíteni. Ez csak egy átmeneti kommunikáció, hogy eltoljuk az ezzel való szembesülést. Ettől függetlenül persze fontos kérdés lesz, hogy ki mit csinál majd az MI-vel. Biztos vagyok benne, hogy sokan szórakozásra használják majd, valaki pedig arra, hogy kitörjön a saját szakmájában, valamilyen elképesztő teljesítményt létrehozva. Mindebből kifolyólag a mesterséges intelligencia kapcsán az is egyenlőtlenségeket szül majd, hogy ki mit akar kezdeni az eszközzel, azt ki milyen szinten kontrollálja majd, melyik országé lesz a vezető szerep a fejlesztések terén, ki szolgáltatja az infrastruktúrát, ki a modelleket és az azokat megjelentető platformokat, hogy ki birtokolja majd a szoftvereket, és hogy azokból ki profitál. Ez földrajzilag már most koncentrált, hiszen a mesterséges intelligenciába való befektetések terén messze kiemelkedik az USA és Kína. A technológiai infrastruktúra is koncentrált, ezen a területen magasan koreai és tajvani túlsúly jellemző. A gazdaságban már most dominál az MI és a technológiai ipar; míg régen a legértékesebb vállalati részvényekkel bankok és energia cégek rendelkeztek, ma a legnagyobb rész a mesterséges intelligenciához kötődő cégeké. Ezen a ponton adódik a kérdés, hogy ki birtokolja ezeket a cégeket, hányan vesznek részt a tőzsdén… Ezek a kérdések pedig azért fontosak, mert az egyenlőtlenségeket valójában ezek a tényezők szülik, nem az, hogy a technológia kinek a munkáját váltja majd ki. A tulajdonosi kört ugyanis csak egy tucatnyi ember alkotja, és ők határozzák majd meg, hogy merre halad a világ” - summázta a mesterséges intelligencia és az egyenlőtlenségek közötti jelenlegi és várható kapcsolatot Pogátsa Zoltán.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!