Az iskolában mindannyian megtanultuk, hogy az első magyar nyelvű írásos emlékünk a 13. századból való az Ómagyar Mária-siralom formájában, az első magyar nyelvű újság pedig 1780-ban jelent meg. Hosszú időn keresztül a kultúra és a média egymástól elkülönítve léteztek, azonban mára, ahogy Szigeti fogalmaz, az írásbeliségben „végtelenül és szétválaszthatatlanul összekeveredtek, és össze is tartoznak”. Ez pedig azt jelenti, ha az egyik veszélyben van, akkor a másik is baja kerülhet.

Miért van szükség arra, hogy legyen magyar nyelvű kultúra?

Ahogy számos előadó kiemelte, ma már a költés és fogyasztás jelentős része a globálisoknál van – sokszor nem is magyar nyelven történik, – és a hirdetési költések is ezekhez a nagy szereplőkhöz folynak be. Felmerülhet a kérdés, hogy ez miért baj? Miért van arra szükség, hogy ez ne így legyen és megálljon a folyamat?

Szigeti Péter négy alapvetést sorolt fel:

„Az identitásunk megőrzésének az eszköze ez a dolog, alapvetően meghatározza azt, hogy hogyan gondolkozunk saját magunkról, és amikor a fogyasztóitokkal kommunikáltok, ezen keresztül az identitáshoz való viszonyukat ide befolyásoljátok.”

A második elem a kommunikáció, amiben kiemelten fontos, hogy „a magyar nyelvű média közvetlen kapcsolatot biztosít a helyi közönséggel, és ez jelentősen növeli a fogyasztói bizalmat és elköteleződést a ti terméketek iránt, egyszerűen más, amikor más nyelven kommunikáltok.”

Nagyon fontos látni, hogy a magyar nyelv mint eszköz játszik szerepet ebben a folyamatban.

„A magyar nyelv a kulturális sokszínűség megőrzésének eszköze is”, hiszen a helyi nyelvek a nagy globális kultúra részeként jelennek meg, és biztosítanak valamiféle diverzitást, ami nagyon fontos kommunikációs kérdés. Ebből pedig egyenesen következik, hogy egy ilyen hálózat „a társadalmi kohézió megmaradásának egyik fontos eszköze, és a nyelv pedig a médiumokon keresztül is használtatik, tehát igen fontos, hogy erre is figyeljünk.”

Mindez a négy komponens megalapoz annak, hogy hogyan működik a gazdaság fejlődése - vagy éppen hogyan nem fejlődik tovább a gazdaság. A médiaszakember hangsúlyozta, hogy mindebből látszik, hogy „közvetlen és direkt kapcsolat van a magyar nyelv, kultúra, a média mint ennek közvetítője és a gazdaság működése között.”

Futni mentem és Kanye West féle pucérruha

Szigeti szerint a Futni mentem az utóbbi évek egyik legjobban működő hazai kulturális terméke, ami egy mediatizált közegben jelenik meg: vagyis a fogyasztói oldal mellett jelen van a támogatói, hirdetői, üzleti oldal is. A film elképesztően sikeres, már több mint 700 ezren látták mozikban, és mivel a film múlt héten felkerült a Netflixre, ez a szám csak nőni fog. Az alkotók szerint nem kizárt, hogy elérik az egy millió nézőt, ami egy hihetetlen szám a hazai kulturális szférában. De – mivel médiatermékről beszélünk – szót kell ejtenünk a reklámokról is, amelyeket ötletesen és élvezetesen helyeztek el a filmben, kvázi reklám eszközként is működött a film.

Szigeti kiemelte, hogy az ilyen típusú lehetőségeket igenis ki kell használni a cégeknek és hirdetőknek arra, hogy médiamegjelenést kapjanak, ha pedig ez megtörténik, akkor a folyamat visszakanyarodik, és ez fogja biztosítani az ilyen jellegű tartalmak tovább élését. Ez egy tudatos tervezés eredménye, szemben a Kanye West botránnyal. Mindkettő médiafigyelmet hozott, de mi a különbség?

Az, hogy Kanye West és felesége csak a pillanatot uralták, azt érték el, hogy átmenetileg figyeljenek rájuk, ami ellentmond a jó kommunikációs tervvel.

„Én azt gondolom, hogy aki médiában, kommunikációban, kampányban gondolkozik, annak hosszútávon kell terveznie, és az idő uralása lenne az alapvetés, nem a pillanat uralása, és ennek segítségével lehet jól kapcsolódni a lokális kultúrához.” – összegezte Szigeti.

Az előadás végén arra buzdította a résztvevőket, hogy hirdessenek média termékekben, fizessenek elő bizonyos média termékekre, ugyanis a kettő együtt képes arra, hogy a lokális médiát fent lehessen tartani.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!