A bitcoin bányászat még jót is tesz a környezetnek?

A bitcoin bányászat még jót is tesz a környezetnek?
Sokáig a Satoshi jelöltek listáján is szerepelt a Blockstream első embere, Adam Back. Bár nem tűnik túlságosan valószínűnek, hogy valóban ő lenne a Bitcoin rejtélyes alapítója, az kétségtelen, hogy saját jogon is komoly sikereket ért, most pedig a bányászat kapcsán tett merész kijelentést.

Véleménye szerint a Bitcoin hálózat, pontosabban a bitcoin bányászat nem hogy árt, de még kifejezetten használ is a környezetnek - írja a kriptoakademia.com. Finoman szólva is meglepő kijelentés azok után, hogy szinte a fél világ a bányászat környezeti terheléséről beszél, ám Back nem késlekedett a -szerinte- logikus magyarázattal.

Kifejtette, hogy ha nem lenne bitcoin bányászat, akkor más tevékenységekkel nagyobb kárt tennének a bányászok, illetve azt is, hogy ha nem bitcoinna, akkor az arannyal foglalkoznának az emberek. Márpedig az aranybányászat környezeti terhelése -is- jelentős.

Ez utóbbi kijelentéssel nem lehet vitatkozni, az viszont már meredekebb kijelentés, hogy a bitcoin bányászat visszaszorítja az arany bányászatát. Az pedig mindenképp számokat, forrásokat igényelne, hogy összevethessük a bitcoin és az arany bányászatának környezeti terhelését, egyáltalán nem biztos, hogy az egyik meghaladja a másikat.

Vannak persze kutatások ebben a témában, van aki azt mondja, hogy a Bitcoin hálózat a hagyományos bankipar energiaigényének mindössze öt százalékát fogyasztja, az aranybányászatnak pedig mindösszesen 45%-át. Az mindenesetre biztos, hogy a bitcoin, az arany, és a bankszektor ezekből a környezeti hatásokból áll össze:

Bitcoin:

  • Bányászat elektromos energiaigénye.
  • Bányagépekből keletkező elektronikai hulladék.
  • Elhanyagolható helyigény, sokszor már meglévő épületek felhasználása.

Arany:

  • Bányászathoz használt vegyszerek, egyéb komponensek.
  • Bányafeltáráshoz szükséges területrendezés- és átrendezés.
  • Kibányászitt fizikai arany szállítása.

Bankszektor:

  • Időnként ingatlanfejlesztés, területrendezés- és átrendezés.
  • Irodaépületek fenntartása.
  • Alkalmazottak utaztatása, fűtés, egyéb infrastruktúra.
  • Készpénz szállítása

Nehéz megmondani, hogy a Bitoinnak mekkora a környezeti terhelése, az viszont biztos, hogy a három fenti lehetőség közül józan ésszel még mindig a kriptopénz tűnik a legkisebb környezeti terheléssel járó “megoldásnak”. Mindenesetre Back érvelése, miszerint “ha ez nem lenne, akkor lenne rosszabb” kissé sántít, hiszen általában nem elfogadható érv az, hogy másokra mutogatunk, amikor a saját házunk táján vannak problémák. A teljes cikk itt folytatódik.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!