A hidegháború szuperhatalmi rivalizálásának egyik legismertebb fejezete az űrverseny: az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió az 1950-es évektől kezdődően óriási összegeket, hihetetlen mennyiségű időt és energiát fordított saját űripara fejlesztésére - írja a 24.hu. A versengés hatalmas technológiai előrelépéseket eredményezett, melyek utóbb nemcsak az űrben, hanem a hétköznapi életben is hasznossá váltak.

Az űrverseny végének az 1975-ös évet tekintik, innentől sokáig enyhültek a viszonyok, a lezárást követően azonban még évtizedekig megmaradt a világűrben Amerika és a Szovjetunió, majd Oroszország hegemóniája. A helyzet az 1990-es évek második felétől kezdett el megváltozni, az orosz űripar innentől egyre inkább leszakadt, Vlagyimir Putyin érájában pedig a helyzet csak tovább romlott. Az ukrajnai háború kirobbanása óta láthatjuk, hogy a maffiaállam a hadseregre is katasztrofális hatást gyakorol, és nagyon hasonló a helyzet az űriparral is.

Az Egyesült Államok ugyanakkor nem maradt sokáig rivális nélkül: napjainkra új hidegháború bontakozott ki, ezúttal Amerika és Kína között, amely a 2010-es évek második felében már a világűrre is kiterjedt.

Fontos különbség, hogy míg a korábbi űrverseny főként a presztízsről szólt, addig a mostani messze túlmutat a puszta propagandisztikus célokon, a hírnév erősítésén. A világűrben, az űrtechnológiában felfoghatatlan lehetőségek rejlenek, nem véletlen, hogy sok ország és vállalat igyekszik betörni a területre – még hazai cégek, sőt maga a magyar állam is próbálkozik. A kommunikációtól az űrturizmuson és az energiatermelésen át az aszteroida-bányászatig megannyi gazdasági potenciál vár bolygónk körül és más objektumokon.

Milyen fontosabb eredményeket ért el eddig Kína a világűrben, milyen további céljai vannak, és hova vezethet az új űrverseny? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a 24.hu. A teljes cikk itt folytatódik.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!