A kutatás egy igaz történettel kezdődött: egy másik vizsgálat során, amelyben a Kaspersky Lab szakértői részt vettek, egy takarító cég alkalmazottja (insider – bennfentes) pendrive-ot használt arra, hogy megfertőzze a cég munkaállomását egy kártékony programmal. A történet megismerése után a Kaspersky Lab szakemberei kíváncsiak voltak arra, hogy milyen egyéb eszközöket használhatnak a bennfentesek a célzott támadások esetén. Lehetséges-e egyáltalán veszélyeztetni a hálózatot a rosszindulatú programok (malware) nélkül?
Vettek egy Raspberry-Pi mikroszámítógépet, Ethernet adapterként konfigurálták, valamint további konfigurációs változtatásokat hajtottak végre az operációs rendszeren, és néhány nyilvánosan elérhető programot telepítettek az adatgyűjtésért és annak feldolgozásáért. Végül a kutatók egy szervert állítottak fel a lehallgatott adatok begyűjtésére. Ezután az eszközt csatlakoztatták a kiszemelt géphez, és ilyen módon elkezdte automatikusan feltölteni a szervert az ellopott adatokkal.
30 jelszó fél óra alatt
Ez azért történt ilyen egyszerűen, mert a megtámadott számítógép operációs rendszere a csatlakoztatott Raspberry-Pi eszközt vezetékes LAN-adapterként azonosította, és automatikusan magasabb prioritást adományozott neki, mint más elérhető hálózatoknak. Ami még ennél is fontosabb, hogy hozzáférést biztosított a hálózati adatcseréhez. A kísérleti hálózat egy valódi vállalati hálózat szimulációja volt. Ennek eredményeképpen a kutatók képesek voltak a megtámadott számítógép és alkalmazásai által küldött hitelesített adatok összegyűjtésére, ahogy megpróbálták hitelesíteni a szervereket. Ráadásul a kutatók képesek voltak arra is, hogy ezeket az adatokat a hálózat egy másik munkaállomásáról gyűjtsék be. Mivel a támadások sajátosságai lehetővé tették, hogy a letöltött adatokat valós időben küldjék a hálózaton keresztül, ezért minél hosszabb ideig csatlakoztatták a készüléket a PC-hez, annál több adatot tudtak összegyűjteni és egy távoli szerverre továbbítani. Fél óra alatt a kutatók közel 30 jelszót gyűjtöttek be, amelyet a megtámadott hálózaton keresztül továbbítottak, így könnyen elképzelhető, hogy mennyi adat gyűjthető össze egy nap alatt.Az adatlekérés módszerének lehetséges támadási területe nagy: a kísérleti hacker eszköz sikeresen behatolt mind a Windows, mind a Mac operációs rendszer alapú számítógépeken. A kutatók azonban nem tudták végrehajtani a támadást Linux alapú eszközökön. "Ennek a kísérletnek két fontos tanulsága van. Először is az a tény, hogy valójában nem kellett fejleszteni egy szoftvert, hanem szabadon elérhető eszközöket használtunk az interneten. Másodszor pedig aggódunk, mennyire könnyű elkészíteni a koncepciót egy hacker eszközre. Ez azt jelenti, hogy potenciálisan bárki, aki ismeri az internetet és rendelkezik alapvető programozási ismeretekkel, képes végrehajtani ezt a kísérletet. Könnyű megjósolni, mi történhet, ha mindez rosszindulatú szándékkal történik. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy muszáj felhívnunk a figyelmet erre a problémára. A felhasználóknak és a vállalati ügyintézőknek fel kell készülniük ilyen típusú támadásra!” – mondta Sergey Lurye, a Kaspersky Lab kutatásának társszerzője.
A számítógépek vagy a hálózatok megóvásáért a Kaspersky Lab biztonsági szakemberei az alábbiakat javasolják
1. Amikor visszatér a munkaállomásához, ellenőrizze az USB-portokat. Ha ismeretlen eszközt talál, jelentse a rendszergazdának.2. Kerülje a flash meghajtók engedélyezését, ha nem megbízható forrásból származik. Ez a meghajtó valójában „jelszó-elfogó” lehet.
3. Munkavégzés után jelentkezzen ki azokon a honlapokon, amelyek hitelesítést kérnek.
4. Rendszeresen változtassa meg a jelszavakat - mind a számítógépen, mind a gyakran használt honlapokon. Ha nehezére esik sok, erős jelszót megjegyezni, úgy használjon jelszókezelő programokat, mint pl. az ingyenes Kaspersky Password Manager-t.
5. Engedélyezze a kétlépcsős hitelesítést.
6. Telepítse és gyakran frissítse az IT biztonsági szoftvert.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
