A legjobb stratégia mindig a megelőzés. De mi is csak emberek vagyunk, ellenfeleink pedig egyre találékonyabbak és elszántabbak. Tökéletesnek tűnő áloldalakat készítenek, ahol elhitetik, hogy belépőket nyerhetünk – melyek postázásához még a bankkártyaadatainkat is meg kell adni… Ma már nyelvileg is nagyot fejlődtek az átverések: a két évvel ezelőtt FedEx nevében elkövetett csalás ugyan magyar nyelven, de hibásan, ékezetek nélkül igyekezett megtéveszteni a mobiltelefon tulajdonosokat. Azóta az SMS adathalászat, a smishing egyre nagyobb méreteket öltött, egyre pontosabb és nyelvileg tökéletesebb lett: a mostanában futó kampányban +33-as előhívószámmal rendelkező franciaországi telefonokról érkeznek az sms-ek. Vámkezelésre, címegyeztetésre, egyéb mondvacsinált blokkolási problémákra hivatkozva kártékony linkeket mellékelnek, amik aztán például a Google és egyéb bejelentkezési adatokat próbálják meg tőlünk ellopni. Párszáz forintot kérnek, ami nem tűnik nagy veszteségnek, ám sokan nem számolnak azzal, hogy hackereknek adták meg a bankkártyaadataikat, ezért ennél sokkal több pénzük is bánhatja. Az ESET szakértői szerint így mindig fel kell készülnünk a gyors cselekvésre egy esetleges átverés esetén, hogy minimalizáljuk a károkat.

Az érme két oldala

Néhány esetben rögtön nyilvánvaló, hogy valami baj történt, például rákattintunk egy adathalász linkre, és a másodperc törtrésze alatt tudatosul, mit tettünk. Más esetekben azonban kevésbé nyilvánvaló, hogy áldozatokká váltunk. Előfordulhat, hogy egy harmadik félnél, valamilyen általunk használt szolgáltatásnál történt incidens: adatlopás vagy adatszivárgás által jutnak bankkártyaadataink vagy személyes adataink hackerek kezébe. Ezeket az adatokat általában egy csalók által használt kiberbűnözői piactéren értékesítik.

A személyes adatokat nagy mennyiségben vásárolják meg, majd automatizált támadásokhoz használják fel őket, többek között adathalászat, kifizetéseket érintő csalás, kártyaazonosító-lopás vagy illetéktelen számla-hozzáférés, illetve új számla nyitásával kapcsolatos (NAF) csalás során. A felhasználói fiókok bejelentkezési adatait külön-külön tovább értékesíthetik, hogy a jogosulatlan vevők hozzáférhessenek például streaming vagy egyéb szolgáltatásainkhoz.

A rossz hír az, hogy a lopott adatok folyamatosan áramlanak a kiberbűnözői alvilágba. 2022-ben csak az Egyesült Államokban több mint 1800 adatvédelmi incidenst jelentettek, amely 422 millió fogyasztót érintett, ez pedig 40 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest. Csizmazia-Darab István, a Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértője a Hackfelmetszők – Veled is megtörténhet! podcast legújabb adásában arról is beszélt, hogy 2021 végéhez képest megtriplázódott a banki trójaiak száma.

5 árulkodó jel, hogy csalás áldozatai lettünk

Az ESET szakértői mutatnak 5 olyan jelet, melyek arra utalhatnak, hogy csalás áldozataivá váltunk:

1. Szokatlan tranzakciók és/vagy új hitelkeretek. Amennyiben (pénzügyi) adataink csalók birtokába kerülnek, egyszerűen felhasználhatják azokat fizetési csalásokhoz – anélkül, hogy tudnánk róla. Személyazonosító adatainkkal pedig akár új hitelkártyákat is igényelhetnek. Előbbiről a bankszámlánkon tapasztalható szokatlan aktivitás révén értesülhetünk. Az új számla nyitásával kapcsolatos csalásokat (NAF) nehezebb észlelni, egészen addig, amíg nem kapunk egy levelet vagy egy e-mailt a késedelmes fizetésekről. A felhasználók gyakran akkor értesülnek először a NAF-ról, amikor ellenőrzik hitelbírálati minősítésüket és/vagy elutasítja őket egy hitelintézet.
   
   
2. A megvásárolt termék nem érkezett meg. A csalók általában drága termékeket hirdetnek az interneten erősen nyomott áron, azonban a kínált áru valószínűleg nem létezik és csak a vevő pénzének megszerzése a cél. Vegyük intő jelnek, ha olyan előreutalásos alkalmazásokon keresztül kérik a vételárat, mint a Zelle, a Venmo vagy a Cash App, amelyek nem nyújtanak vásárlói védelmet.
   
   
3. Eltűnik a “romantikus ismerős”. Az FBI adatai szerint a romantikus csalások 2021-ben több mint 956 millió dollárt hoztak a szélhámosok konyhájára. Valószínűleg ez csak a jéghegy csúcsa, mivel sok esetet nem jelentenek be az áldozatok, akik túlságosan szégyellik bevallani, hogy átverték őket. A romantikus csalók online ismerkednek áldozatukkal társkereső felületeken, ám mielőtt élőben is megismerhetnénk, előtte pénzt kérnek különböző valótlan dolgokra, például orvosi számlákra vagy állítólagos utazási költségekre. Ha az áldozat később visszakérné a pénzét vagy már sokadszorra nem hajlandó többet utalni, a csalók egyszerűen eltűnnek, és soha többé nem hallani felőlük.
   
   
4. Nem sikerül belépni a felhasználói fiók(ok)ba. A bejelentkezési adatok megszerzésével a csalók hozzáférnek a fiókjainkhoz, és megváltoztathatják a jelszavainkat. A fiókokból különböző személyes adatokat lophatnak el, beleértve a tárolt hitelkártyaadatokat is. A bejelentkezéshez szükséges felhasználónév és jelszó önmagában is értékes. Az Instagram-fiókok egyenként 45 dollárt érnek egy jelentés szerint, szemben a társadalombiztosítási számmal, amely 2 dollárt ér a dark weben. Ez azért van, mert a közösségi fiókok megszerzésével spameket lehet küldeni a profilt követő más felhasználóknak, ismerősöknek.
   
   
5. Nem tudunk pénzt kivenni a kripto befektetéseinkből. Szintén elterjedtek a befektetési csalások, amelyek áldozatai 2021-ben összesen csaknem 1,5 milliárd dolláros veszteséget szenvedtek el, ennél nagyobb kárt csak az üzleti e-mailek feltörése okozott. A felhasználót jellemzően nagy hozammal kecsegtető befektetési lehetőségekkel győzik meg, amikor viszont az ügyfél ki akarja venni a pénzét, a csalók felszívódnak.

Mit tegyünk, ha átvertek bennünket?

Amennyiben komoly összegről van szó, érdemes a hatóságokhoz fordulni. Ha pénzügyi adatokat loptak el, vegyük fel a bankunkkal is a kapcsolatot. Egyes banki alkalmazásokban néhány gombnyomással be tudjuk fagyasztani a feltehetően csalók által használt bankkártyákat. Kérjünk a banktól cserekártyát.

Ahhoz, hogy a jövőben jobban fel legyünk készülve, és hatékonyabban tudjuk megelőzni a kibertámadásokat, Csizmazia-Darab István, az ESET kiberbiztonági szakértője szerint érdemes átgondolni az alábbiakat:

• Cseréljünk jelszót. Használjunk erős, egyedi jelszavakat, amelyeket ideális esetben megbízható jelszókezelő tárol.

• A két- vagy többfaktoros hitelesítés nagyobb védelmet biztosít az adathalászok és a csalókkal szemben.

• Rendszeresen frissítsük, tartsuk naprakészen az eszközeinket, szoftvereinket.

• Ne mentsük el a személyes és/vagy pénzügyi adatokat online fiókokban, böngészőben. Bár körülményesebb minden egyes alkalommal megadni az adatokat, sokkal biztonságosabb eljárás.

• Gondoskodjunk arról, hogy minden eszközünk és számítógépünk megbízható forgalmazótól származó, kártékony szoftverek elleni védelemmel rendelkezzen.

• Használjunk megbízható biztonsági megoldást minden eszközünkön.

• Informálódjunk: az ESET kiberbiztonsági podcastjében szakértők számolnak be a legújabb csalásformákról, a védekezés módjáról mobil- és asztali eszközön, az adataink védelmének fontosságáról, az éberségi szintünk emeléséről.

• Ne kapkodjunk, ne hagyjuk sürgetni magunkat! Blokkolt csomagra hivatkozó sms esetén álljunk meg és gondoljuk végig: egyáltalán várunk csomagot külföldről? Minden kattintás előtt álljunk meg egy pillanatra és gondoljuk át, hogy van-e bármi gyanús az üzenetben, legyen az a feladó, a link furcsasága vagy a szokatlan nyelvi fordulatok.

Az átverések sajnos igen sokfélék lehetnek, de odafigyeléssel nem elkerülhetetlenek. Ha mégis megtörténik, maradjunk nyugodtak, és a fenti tanácsokat megfogadva próbáljuk meg minimálisra csökkenteni a károkat.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!