Amikor én még kislány voltam. Olyan voltam, mint egy kis állatka: éreztem a hideget, meleget, éhséget, bánásmódot.
Amikor én még kislány voltam: csak érzéseim, érzeteim voltak.
Amikor én még kislány voltam: nem nagyon volt „szabadalmaztatott” önismeret. Ott álltam tele olyan dolgokkal, amit nem értettem, amik nem passzoltak a normákhoz, amiben nevelkedtem, helyzetekkel, amik visszatértek, érzésekkel, amik miatt bűntudatom volt. Hosszú volt az utam.
Most ezek kibogozásához mindenkinek minden rendelkezésére áll. Pszichológus, pszichiáter, coach, családállítás, pszicho- és szomatodráma, mese- és művészetterápia, tarot, asztrológia, és, és…. Most, ha azt érzed, hogy mindig ugyanabba futsz bele, ha sehogy nem jó, ha nem érzed Önmagad, ha szorongsz, bármelyiken elindulhatsz. Megtudhatod, mire van szükséged, mi hajt, és mi akadályoz, mitől félsz, mi okoz örömet, mi az árnyékrészed. Örök erőforrás.
Most Tiéd minden, Tiéd önmagad fejlődése, ajándékba adhatod magadnak Önvalódat. És hol a címben említett zökkenő?
Először is: fárasztó, csodálatos és borzasztó dolgokat tudsz meg magadról, és soha nem lesz vége:))
Másodszor: beismerni magadnak és másoknak, hogy más vagy, amit eddig hittél/tudtál Magadról, megmutatni azt, akit még önmagad előtt is titkoltál.
Harmadszor: ha évekig csak próbálkozol, ha „csak” elméleteket tudsz, ha nem érzed a változást magadban - pedig mindent megteszel -, akkor lett az egész lerágott csont, akkor ugrani kell: a valóságban megcsinálni, amit eddig tanultál, kipróbálni - háló nélkül. A „rossz” hír: felborulhat az eddigi életed, a barátaid értetlenül eltávolodnak, a családod… hát jó esetben „fordul” Veled együtt.
A jó hír: jól érzed magad, egyensúlyt és harmóniát érzel, minden helyzetben önmagad középpontjába lendülsz vissza, önbecsülésed, önelfogadásod minden szituációban segít, megbirkózol a váratlannal. És nem, az érzelmeid nem tűnnek el!!
És hogy is kezdd el?
1. Észlelj /vagy divatos szóval/, tudatosíts: Mi történik most? Miért vagyok ezért ilyen nagyon dühös? Miért érzek felszabadultságot? Miért irritál ez az ember ennyire? Az egód meg fog ijedni, terelni kezdi a figyelmedet: testi tünetek, indokolatlan félelmek – robotpilóta üzemmódba kapcsolva ugyanis egy életet le lehet játszani. Az automata önkép véd, de zárva is tart.
2. Ismerd fel: ha kiszúrtál egy szituációt, figyeld az érzéseidet közben. Fogalmazd meg, nevezd nevén. Mit kezdesz velük? Hogy kezelted eddig? Mit szoktál ilyenkor csinálni, hogy könnyebb legyen, hogy ne gondolj rá, ne érezz.
3. Keress valakit, akiben bízol, ahol biztonságban érzed magad, és aki segít az úton. Nem hazabeszélek, a tapasztalat mondatja velem, hogy egy segítő, – nem barát/nő! – segít. Aki megmutatja, hogy izgalmas, érdekes ember vagy, aki láttatja, hogy van kiút és önelfogadás, és ha épp csak csendben „szenvednél és megpihennél” – azt is lehet.
Az önismeret tehát azonkívül, hogy egy élethosszig tartó kaland, és felfedezése hihetetlen dolgoknak, másrészt Önmagad becsülése és elfogadása olyan távlatokat nyit, amit most – lehet -el sem tudsz képzelni. Én drukkolok! „Amikor nem tudod mi lesz, akkor kezdesz el élni”.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!