És ahogy az egy ekkora rendszerben törvényszerű, minden mindennel összefügg. Egyre többen, egyre több eszközön használják az internetet, egyre jobb minőségű (vagyis több helyet foglaló) adatokat kell tárolni, a munkafolyamatok digitalizációja miatt azonnali elérésre van szükség, ami együttesen jelentős terhet ró az adatközpontokra - írja a qubit.hu. Márpedig ezek a központok áramot fogyasztanak – milyen meglepő, egyre többet –, ami az energiaellátás biztonságára is kihat, ráadásul amíg a fosszilis tüzelőanyagok hajtják az áramtermelést, addig a gyarapodó adatmennyiség a klímaváltozáshoz is hozzájárul.

Azt el kell fogadni, hogy adatból és ezáltal adatközpontból nem lesz kevesebb a közeli és távoli jövőben, de akkor mi a megoldás? Vigyázat, újabb ásításra késztető fogalmak következnek: növelni kell az adatközpontok energiahatékonyságát és rezilienciáját (avagy rugalmas ellenálló képességét) a fenntarthatóság jegyében. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, azt az északnyugat-németországi Hüllhorstban néztük meg, ahol a Wortmann AG helyi adatközpontját (Terra Cloud) a Schneider Electric innovatív megoldásaival igyekeznek fenntarthatóvá tenni.

De a ködös fogalmak után jöjjenek a számok, a képek, és hogy milyen alapvető változásokra számíthatunk a következő években.

Az adattárolás fontosságát talán nem kell túlragozni: ahogy a papírra vetett adatok sokasodását a könyv- és irattárak bővítésével oldották meg, úgy a digitális adatok (köztük a képek, videók és más nagyméretű fájlok) tárolásához a szerverparkok, adatközpontok kapacitásának bővítésére van szükség. Ha ez nem történne meg, akkor a meglévő kapacitáson folyamatosan újra kellene írni az adatokat, vagyis rövid idő alatt eltűnnének a digitális emlékezetből – a Youtube-videók, Facebook-posztok, munkahelyi adatbázisok, projektfájlok stb. néhány év után elérhetetlenné válnának.

A globális adatpiac felmérésével foglalkozó International Data Corporation (IDC) elemzése szerint 2022-ben 80 zettabájt (vagyis 80 milliárd terabájt) adat állt rendelkezésre világszerte, de ez már három éven belül, 2025-re több mint a duplájára, 175 zettabájtra emelkedik. Ezzel együtt az internetfelhasználók száma is töretlenül nő, az elmúlt tíz évben ez is megduplázódott – 2013-ban még csak 2,43 milliárd, 2022-re már 4,95 milliárd embernek volt internet-hozzáférése, és az infrastruktúra-fejlesztések további növekedést vetítenek előre.

Az adattárolási trendek az elmúlt években jelentős változáson mentek keresztül: míg 2015-ben még csak az összes adat 30 százalékát tárolták a felhőben (vagyis nem helyi adattárolókon, szervereken, hanem felhőszolgáltatást nyújtó adatközpontokban), addig 2022-ben ez az arány 60 százalékra nőtt. Az adatközpontok és az adatokhoz való hozzáférést biztosító hálózat együttes áramfogyasztása 2021-ben kb. 690 terawattórára (TWh) rúgott, ami a teljes globális áramfogyasztás (25 300 TWh) 2,7 százaléka. Egyes becslések szerint az adatközpontok működtetése az üvegházhatású gázok teljes globális kibocsátásának 2,5–3,7 százalékáért felel, vagyis nagyobb arányban, mint a repülés, a hajózás vagy az élelmiszerfeldolgozás.

A nap 24 órájában zakatoló adatközpontok rohamos bővítésével értelemszerűen az áramfogyasztás is nő majd, de hogy ez ne járjon az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős növekedésével, ahhoz új technológiai megoldásokra van szükség. Főleg, hogy a legnagyobb adatforgalmat bonyolító techcégek rövid időn belül minimum karbonsemlegességet fogadtak: a Google, a Meta és a Microsoft 2030-ig, az Amazon 2040-ig vállalta a fosszilis kibocsátások nullázását.

Miközben az adatközpontok iránti növekvő kereslet, így azok kapacitásbővítésének szükségessége globális trend, Európában ezt épp egy energiaválság közepén kell megoldani, amivel még sürgetőbbé vált a szektor zöldítése. A kontinens négy legnagyobb adatközpontpiacán (FLAP, vagyis Frankfurt, London, Amszterdam és Párizs) elérhető kapacitások 2015 és 2022 között 800-ról 2000 megawattra nőttek, a létesítmények üresedési rátája (vagyis a kihasználatlan kapacitása) viszont csökkent – a legnagyobbat Frankfurt esetében, 20-ról 6 százalékra. Ezzel halaszthatatlanná vált a bővítés, de idén júliusban a frankfurti városvezetés korlátozásokat vezetett be az adatközpontok terjeszkedésére, többek között az energiafogyasztásra hivatkozva.

Az Európai Unió több fronton igyekszik optimalizálni az adatközpontok működését: a 2012-ben elfogadott, majd 2018-ban frissített energiahatékonysági irányelv módosítása mellett például a megfizethető, biztonságos és fenntartható energiaellátást célzó REPowerEU terv intézkedéseivel. A teljes cikk itt folytatódik.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!