Biztos sokaknak mondták már a Baby Boomer generációba tartozó szüleik és nagyszüleik, hogy munkát találni egyszerű dolog; nem kell mást tenni csak kopogtatni irodáról irodára és egyszer csak felfigyelnek az emberre. Sajnos a valóság az, hogy ez nem így van, elég csak arra gondolni, hogy egy irodába nem lehet így bejutni, főleg, hogy belépő kártya hiányában már a biztonsági szolgálat se fog egy idegent átengedni.
Egyértelmű különbségek mutatkoznak a generációk munkavállalásának terén. Míg a korábbi generációk akár egy életen át dolgoztak ugyanazon a munkahelyen, napjainkban sokkal inkább az jellemző, hogy egy-egy munkahely csak pár évre, akár csak hónapokra szolgáltat megélhetést egy munkavállalónak.
Mindennek megvan az oka
Lehetséges, hogy a generációk közti különböző hozzáállásokban kell keresni az okokat, de az is előfordulhat, hogy a világ változott ilyen nagyot pár évtized alatt. Rengeteg pályakezdő fiatal beszél arról, hogy nehezen talál munkát és akkor is csak olyat, amire túlképzett és/vagy nem add elég fizetést ahhoz, hogy fenntartsa saját magát. Sok fiatal felnőttre jellemző, hogy több munkahelyen dolgoznak rész- vagy teljes munkaidőben. Jellemző az is, hogy diplomás pályakezdőként a munkaerőpiac olyan állásokat kínál, amik elhanyagolható összeggel fizetnek többet, mint bármilyen diákmunka, ami egyetem mellett végezhető érettségivel. Rengetegen dolgoznak egyetem mellett, hogy fent tudják tartani albérletüket még akkor is, ha ezeket általában nem egyedül bérlik. Ilyen körülmények között érthető, hogy folyamatosan új helyeket keresnek, hiszen nyilvánvalóan többre vágynak hosszú távon.
Saját lakás? Ugye, ez csak valami rossz vicc?
A lakhatás körülményei is sokat változtak az elmúlt pár évtizedben. Szülői támogatással és állandó munkahellyel is szinte lehetetlen saját lakásra szert tenni, így a túlnyomó többségnek maradtak az albérletek. Jellemző, hogy a mostani generációk korábban költöznek össze párjukkal, amiben már nem csak az érzelmi okok játszanak közre, hanem gazdaságiak is. Egy kezdő fizetés egy alapszakos diplomával ugyan többet ad a minimálbérél, de gyakran nem sokkal. Ezek a tendenciák egyébként a fejlett világ legtöbb országában megfigyelhetőek.
Jellemző a továbbtanuló fiatalok körében, hogy már nem olyan szakra jelentkeznek, ami feltétlenül érdekli őket és az ott tanult szakmára hivatásként tekintenek, hanem fő szempontnak a jövőbeli elhelyezkedési lehetőséget tekintik. Egy ilyen munkavállaló esetében egyáltalán nem meglepő, ha pár év után pályaelhagyó lesz és valami egészen más területen keres új munkát. A legtöbb munkahelyre feltétel az idegen nyelv ismerete, ami bár sokaknak nem jelent problémát, mégis gyakran találkozhatunk olyan esetekkel, amikor valaki kizárólag ennek a tudásnak a hiánya miatt nem volt alkalmas egy állásra.
Kiégés
Az X, illetve a millenial generációba tartozók jóval többet túlóráznak, mint az korábban jellemző volt. A munkaórák növekedésével és a megélhetés folyamatos hajszolásával jóval korábban jelentkezik ezeknél az embereknél a kiégés. Ezért is lehet jellemző, hogy más területen teljesen más típusú állást keresnek a mai munkavállalók. Ugyanakkor világviszonylatban megfigyelhető, hogy jóval később mennek az emberek nyugdíjba, mint korábban, hiszen sokan nem tudnák eltartani magukat és családjukat a nyugdíjakból.
A technológia fejlődésével egyre inkább háttérbe szorul a fizikai munka, mivel a gépesítés lehetőséget adott arra, hogy az ilyen jellegű feladatokat hatékonyabban végre hajtsák. Ezért egyre többen választanak maguknak diplomát igénylő szakmákat, ami által egyre több munkavállaló jut egy adott pozícióra.
Többkörös és csoportos interjúk
Az állásinterjúk is megváltoztak, ma már nem ritka a több fordulós vagy akár a csoportos interjú. Ezt sokan megterhelőnek gondolják, így már az állásra való jelentkezés is nehezebb a mai generációknak, mint elődjeinek. Jellemző, hogy ha valaki végre megkapja a hőn áhított állást akkor az első pár hónapban vagy akár évben gyakornoki pozícióban alkalmazzák, ami jóval alacsonyabb fizetést garantál és így ismét előjön, hogy a mai generációk sokszor párhuzamosan több munkahellyel rendelkeznek. A nagyobb vállalatoknál rendszeresek a leépítések, ami a legtöbb munkavállalóban szorongást idéz elő, mivel féltik az egzisztenciájukat. Ezek által a jelenleg aktív generációknál jóval gyakrabban megfigyelhetőek a depresszió tünetei, ami többek között gyengébb hatékonyságot jelent munkahelyeiken.
Akik jobban szeretné beleásni magát a témába és érdekli valódi emberek történetei azoknak ajánlom a Reddit oldalon az alábbi mellékoldalt: https://www.reddit.com/r/lostgeneration/
Bár az egész oldalon érződik az egzisztenciális válság és egy alapvető negatív hangvétel, mégis bele lehet futni tanulságos történetekbe is.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!