Jelentős probléma, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások bizalmatlanok az informatikai eszközökkel, az online világgal szemben, ezért csak korlátozottan használják az ebben rejlő lehetőségeket. Így komoly lemaradásban vannak európai versenytársaikhoz képest. A program célja, hogy megszüntesse a kkv-k fenntartásait az internet alapú szolgáltatásokkal kapcsolatban, növelje a vállalkozások informatikai képességét, továbbá segítséget nyújtson számukra a korszerű digitális eszközök bevezetésében. A digitális felzárkózás amellett, hogy a gazdaság motorját is fellendíti, a cégek hatékonyabb és gazdaságosabb működését egyaránt szolgálja.
A szegedi nyitórendezvény köszöntőjében Kozsuchné Somogyi Katalin, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozásfejlesztési és külgazdasági igazgatója elmondta, hogy egy európai tanulmány szerint a magyar vállalkozások kb. 50 %-ának nincs weboldala, míg 30 %-uk szinte semmilyen marketingeszközt nem használ a cége fejlődésének fellendítése érdekében. Ezeken az arányszámokon mindenképpen javítani kell. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, dr. Kelemen Csaba a nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy napjainkban a digitális világ kapujában állva nagyon időszerű és aktuális a digitális gazdaságfejlesztés. Képzeljük el, hogy konyhabútort szeretnénk készíteni.
Melyik asztalosmestert választjuk? Aki 3D-ben is képes lemodellezni számunkra a tervezett bútort, vagy aki pusztán az árajánlata alapján tud meggyőzni minket? Tehát manapság minden területen elengedhetetlen az informatikai eszközök, alkalmazások használata. Ehhez az augusztusban megjelenő GINOP 3.2.2 pályázati felhívás (vállalkozások infokommunikációs fejlesztéseire) 17,5 Mrd Ft vissza nem térítendő, és 24 Mrd Ft visszatérítendő össztámogatást is nyújt a pályázóknak, illetve nullszázalékos mikrohitelt és könnyített bírálati feltételek melletti banki hitelt. Dr. Sándor Csaba, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara IKT (infokommunikációs technológiai) tanácsadója felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalatirányítási rendszerek használatában utolsó helyen állunk európai viszonylatban, de a digitális technológiák beágyazottsága tekintetében sem szerepelünk fényesen. Ezzel ellentétben az informatikai és mérnökképzés hazánkban igen magas színvonalú, ami azt jelenti, hogy van potenciál a digitális felzárkózásban.
Ezért a program során olyan fizikai eszközökkel, szoftverekkel vagy módszerekkel lehetnek gazdagabbak a hazai vállalkozások, melyek a régmúltat idéző papíralapú vagy elavult informatikai megoldásokat váltják le. A program egyik fő pillére, hogy a vállalkozásokat 29 fős, országos lefedettségű, felkészült IKT tanácsadócsoport segíti, akik teljesen ingyenesen auditot végeznek, vagyis felmérik a vállalkozások digitális felkészültségét. Emellett cégre szabottan javaslatokat tesznek az informatikai fejlesztési lehetőségekre, illetve ezek megvalósításához a rendelkezésre álló pályázati forrásokról is tájékoztatást adnak. A projektben elérhető lesz egy interaktív, szemléletformáló tudástár, megoldásokkal, hasznos információkkal. A cégek a részvételt követően a „Digitálisan Felkészült Vállalkozás” minősítést is megkapják. Kirizs Tibor, az Értő Kft. ügyvezetője helyi kisvállalkozóként érkezett a rendezvényre. „Ebben a programban az tetszik a legjobban, hogy sokféle lehetőség áll rendelkezésre, így minden cég megtalálja a számára megfelelőt – nyilatkozta az ügyvezető. Fontos, hogy kis mérnökirodaként bárhol tudjunk dolgozni, és a vállalkozás adatai bármikor elérhetőek legyenek.
Ehhez felhőalapú szolgáltatásokra lesz szükségünk, amit a projekt keretében szeretnék beszerezni. Így nem kell nagy befektetést igénylő, drága programot vásárolnom, és biztos vagyok abban, hogy a cégem információi is biztonságban vannak.” A nyitóesemény végén tartott kerekasztal-beszélgetésen konkrét gyakorlati tapasztalatok is elhangzottak: többek között például az, hogy egy online számlázó program bevezetése 1 év alatt 100 000 Ft megtakarítást eredményezett az egyik, míg az internetes banki szolgáltatások igénybevétele 30-40 %-os banki költségcsökkenést a másik vállalkozás számára. A jövő év nyaráig tartó projektben országszerte – Budapest és Közép-Magyarország kivételével – mintegy 3000 kkv-t kívánnak elérni. A GINOP projekt konzorciumban jött létre az MKIK koordinálásával, az INFOTÉR és a KIFÜ (Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség) közreműködésével.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
