A Prohuman Magyarországon piacvezető, munkaerőkölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozó vállalata közel 10 ezer munkavállalót közvetített ki az elmúlt évben a legkülönbözőbb iparvállalatok számára. A cég szakemberei szerint, bár a statisztikák aggasztóak, sok szegmensben van még tartalék a magyar munkapiacon, de az is igaz, hogy az eddigieknél lényegesen kreatívabb megoldásokra van szükség ennek kiaknázására. A klasszikus munkaerő toborzó módszerek ma már nem elegendőek.
Statikus tartalék
„Szokás mondani, hogy az a szervezet, amelyik nem fejlődik folyamatosan, előbb vagy utóbb hanyatlani fog. Ez pedig különösen igaz manapság a munkaerő toborzásra szakosodott vállalatokra vagy céges HR szervezetekre. Természetesen nem azt állítjuk, hogy gombnyomosára több informatikus vagy orvos lesz, azt viszont látjuk, hogy például az ipari és adminisztratív területeken van még egyfajta statikus tartalék a munkaerőpiacon.” – mondta el Juhász Csongor a Prohumán ügyvezetője, aki szerint ennek a statikus tartaléknak a kiaknázása a HR szakemberektől és a cégektől is komoly fejlődést, új, kreatív megoldásokat és bizonyos szempontból más gondolkodást is kíván.
„Vannak olyan területei az országnak, ahol a foglalkoztatás nagyságrendje már kimeríti a lehetőségeket. Ilyen például Győr és közvetlen környéke, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém régiója, valamint Miskolc, vagy Kecskemét közvetlen környéke. Viszont más területeken még találkozunk kisebb vagy nagyobb munkanélküliséggel. Ezekről a területekről részben a nem megfelelő közlekedési lehetőségek miatt, részben megszokásból, eddig nehezebben „mozdultak meg” a munkavállalók és a közmunka programokban, vagy a munkanélküliség határán egyensúlyozva helyben próbálnak boldogulni. Azonban azt látjuk, ha mi megyünk el a munkavállalókért, ha az ő nyelvükön szólítjuk meg őket és ha minőségi közlekedési szolgáltatást biztosítunk a részükre, sokan hajlandóak tartósan is munkát vállalni.” - összegezte Juhász Csongor.
Ha a hegy nem megy…
A Prohuman az elmúlt években növelte a toborzási tevékenységének mélységét és különböző eszközökkel eljutott olyan településekre is, amelyek korábban nem szerepeltek a cég palettáján. „Nemcsak arról van szó, hogy elmentünk és jelen vagyunk számos eddig a munkapiacról kizárt településen, de arról is, hogy igyekeztünk az ott élők számára értelmezhetővé tenni a munkavállalási ajánlatokat. Úgy hirdetni, úgy bemutatni egy-egy pozíciót, hogy az valódi üzentet hordozzon és könnyen érthető legyen. Így például közel 3 ezer közmunkást sikerült már átvezetnünk a munka világába, és segítettünk a számukra, hogy egy jobban fizetett és a nemzetgazdaság szempontjából is határozottabb módon értelmezhető munkahelyet töltsenek be.” – foglalta össze az ügyvezető.
A sikerhez azonban először is le kellett győzni a munkába járás közlekedési akadályait. A Prohuman megbízóival karöltve több mint 200 saját buszjáratot üzemeltet és naponta 4000 dolgozó utazását biztosítja lakhelye és a munkahely között. Kényelmes és az emberek igényeihez, időbeosztásához szabott buszjáratokkal teszik lehetővé egyre több munkavállaló számára, hogy lakóhelyétől akár távolabbi munkát is szívesen elvállaljon. Jellemző az is, hogy a munkavállalókkal egyeztetve a műszakkezdések időpontjait is összehangolják, hogy még kényelmesebb lehessen a munkába járás. „Nemcsak buszoztatásról van szó. Igyekszünk az utazással töltött időt is komfortosabbá tenni. A járatokon frissítő ital áll az utazók rendelkezésére és a legtöbb buszon már ingyenes wifi szolgáltatást is biztosítunk. Ez különösen a fiatalok számára vonzó, de a családosok kommunikációját is könnyebbé teszi.” – fejti ki a szakember.
Munkásszállás program 2.0: színvonalas albérletet biztosítunk a dolgozóknak
Azokban az esetekben, amikor a lakóhely és a munkahely között országrésznyi távolság van, egyre gyakoribb a szállásprogramok szervezése a megbízó cégekkel együttműködésben. Bizonyos távolság felett, a munkavállalók e program keretében a munkahelyük közelében kapnak szállást munkanapjaikon. Utazniuk távolabbi lakóhelyükre és vissza csak pihenőnapjaik megkezdésekor és befejezésekor kell. Ez a megoldás is sokakat vonzott be a munkapiacra az inaktív rétegből.
Határon túlról is toboroznak, nem várják el a nyelvtudást, ha kell alkalmazkodnak
A határainkon túli toborzás különösen jellemző Szlovákia, Ukrajna és Szerbia határközeli területein. Természetesen a határon túli magyarok gyakrabban jelentkeznek a magyar nyelvterületre, de egyre többen jönnek már a nem magyar anyanyelvűek közül is. A nyelv ilyenkor problémát jelenthetne, ezért az utaztatásuk megszervezésére illetve a betanításukra is az ő anyanyelvükön kerül sor.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!