A  Profit & Partners 2008-ban indult – abban az évben, amikor más vállalatok behúzták a kéziféket. Az indulás óta cégünk egy több mint 50 főt foglalkoztató cégcsoporttá nőtte ki magát.

Már a válság kezdetén olyan tanácsot adtunk ügyfeleinknek és partnereinknek, amelyet nyerő stratégiának véltünk: a marketing büdzsét semmiképpen se csökkentsék, hanem pont, hogy növeljék. Ha valamikor létfontosságú a marketing, válsághelyzetben mindenképpen az.

Egy nyertes és egy vesztes stratégia
Ismerünk egy autókereskedőt, akinek megnehezítette a fejlődését, hogy az üzlete környékén öt versenytársa is jelen volt. Amikor beütött a válság, a cég megfogadta tanácsunkat. Kiemelt hangsúlyt fektetett a hirdetésekre, a marketingbüdzsét pedig nem pusztán elköltötte, hanem eredményt csinált belőle.

Ezzel szemben a versenytársai teljesen meghúzták magukat. Mivel nem hirdették magukat, tulajdonképpen leradírozták magukat a térképről. Végül egyetlen egy autókereskedő maradt talpon a hat közül: az, aki válság alatt is hirdette magát. Az, aki befektetésként tekintett a marketingre. Sajnos számos cégvezető költségként tartja számon a marketinget, és válsághelyzetben pont ezt a költséget csökkentik elsőként.

A válság alatt dőlt be a legtöbb cég – vagy mégsem?
2008-ban nagy valószínűséggel rengeteg vállalat követett rossz példát, ami miatt vásárlóik lemorzsolódtak, megrendeléseik elmaradtak, és ők végül csődbe mentek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztják, hogy az érintett években csökkent a valódi, működő egyéni és társas vállalkozások száma.

Ugyanakkor emellett egy másik tendencia is kirajzolódott: a legtöbb cég nem 2008-2009-ben ment tönkre, hanem 2011-2012-ben.

Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján

Ebből látszik, hogy eltelt 2-4 év, mire a gazdasági válság hatása komolyabb hatást gyakorolt a cégekre. Eleinte úgy tűnt, hogy a válság kezdeti időszaka lesz a legnehezebb, de bebizonyosodott, hogy a válságot követő évek is legalább akkora nehézségeket rejtettek magukban.

Ha a mostani válság a 2008-ashoz hasonló következményekkel fog járni, az azt jelenti, hogy nem csak az idei problémákra kell megoldást találni. Arra is gondolni kell, hogy mi lesz 2-4 év múlva.

Hogy érinti ez a hazai KKV-kat?

• Természetesen vannak vállalatok, amelyeket minimálisan vagy egyáltalán nem érint a járvány. Bár szerencsés helyzetben vannak, ettől függetlenül nekik is stratégiában kell gondolkodniuk. Be kell biztosítaniuk az elkövetkező éveket.

• Egyes cégeknek ugyan csökkentek a bevételei, de olyan a terméket vagy szolgáltatást kínálnak, amelyre várhatóan lesz kereslet továbbra is. Át kell gondolniuk, hogy hogyan tudják hosszú távon megtartani vásárlóikat és ügyfeleiket.

• Van, ahol leállt teljesen a piac, de a vállalatvezetők nem adják fel. Céljuk, hogy a járvány után a lehető leggyorsabban talpra álljanak. Nekik gyors megoldásokra van szükségük.

Mit tegyen egy hazai KKV?

• Nem szabad leállítani a hirdetéseket. Éppen ellenkezőleg, rá kell taposni a gázpedálra, és többet kell fordítani a marketingre. Ez egy befektetés, ami a jó kezekben megtérül.

• Újra kell gondolni a marketing tevékenységeket. Ha szükséges, átcsoportosításokat kell véghezvinni, például az online marketing eszközök előtérbe helyezésével.

• Az üzleti modellt hozzá kell igazítani a megváltozott körülményekhez. Ez inkább azokat a vállalatokat érinti, amelyeknek csökkentek a bevételei, vagy megszűnt a piacuk.

Ki kell hozni a maximumot a jelenlegi helyzetből. Ennek érdekében ahol lehet, gyors megoldásokat kell keresni a marketingben. • Új piacot kell találni, különösen akkor, ha az eddigi piac elveszett. Azoknak is érdemes feltérképezni a lehetőségeket, akiknek csökkentek a bevételei. Könnyen lehet, hogy hosszú távon ebben lesz a fejlődés kulcsa.

• Itt a lehetőség a fejlesztésekre: hatékonyabbá tenni a munkaszervezést, tanulással tölteni az időt, online oktatásokon részt venni, akár felújításokkal foglalkozni. Számos alternatíva áll rendelkezésre.

Mi várható a reklámszakmában?
Várhatóan tisztulni fog a piac és előtérbe fognak kerülni azok, akik értéket tudnak nyújtani ügyfeleiknek. Ezzel együtt háttérbe fognak szorulni azok, akik az értékteremtésnek csupán a látszatát tartották fenn.

Ugyanakkor negatívumokra is fel kell készülni. Valószínűleg meg fognak jelenni olyan piaci szereplők is, akik csak gyors bevételre akarnak szert tenni az ügyfeleik kárán. Arra is számítani lehet, hogy egyes cégek nem kérik ki szakértők véleményét, ezért olyan ötleteket valósítanak meg, amelyek szakmai szempontból megkérdőjelezhetőek.

Mivel még csak a válság elején járunk, életbevágóan fontos, hogy a vállalatok már most elkezdjenek hosszú távon tervezni. Ugyanez igaz a marketingre is: tervezett kommunikációt kell folytatni, jól bevált megoldásokat kell alkalmazni, emellett folyamatos mérésre és optimalizálásra van szükség. A siker elérésében pedig hatalmas segítséget jelent egy tapasztalt és profi szakemberekből álló csapat.

Konklúzió
Nem szabad megállni, hanem előre kell haladni, méghozzá átgondolt terv szerint. Ahogy Henry Ford is mondta: „a sikeres ember az alatt az idő alatt halad előre, amit mások elpazarolnak”. Hosszú távon kell gondolkodni, ugyanis a válságot követő évek is komoly kockázatokat rejtenek magukban. Ebben az időszakban különösen fontos a mérés és optimalizálás, hiszen nem mindegy, hogy 1 Ft reklámköltés hányszorosan térül meg.

Épp ezért kell hallgatni a szakértőkre.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal - Működő, valódi új, valódi megszűnt vállalkozások száma gazdálkodási forma szerint – GFO'02, GFO'11 (1999–2014).

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!