Toplisták átka – Nem csak sorba tenni, de indokolni is tudni kell

Toplisták átka – Nem csak sorba tenni, de indokolni is tudni kell
Akár komoly jogi következménye is lehet annak, ha olyan toplistákat, értékeléseket készít egy cég, ami nem kellően megalapozott.

Egyre csak terjednek a toplisták, de a mennyiséggel növekedésével problémák is adódnak. Mintha egyre több lenne a nem megfelelő minőségben készülő összeállítás. Amíg a 10 város, amit látnod kell típusú listákon legfeljebb vitatkoznak az emberek, hogy jogosan vagy jogtalanul kerültek-e be városok, addig a cégeket rangsoroló listák már komoly jogi kérdéseket is felvethetnek.

Nagyon népszerűek a honlapokon elhelyezett értékelések, pontozások, csillagozások is. Aki ezeken rosszul szerepel, biztosan üzlettől esik el. Egy német hotel például beperelte a kölni bíróságon az Expedia hotelfoglalási oldalt, mert szerintük igazságtalanul csökkentették a pontjukat. Az Expediát végül felmentette a bíróság, mert be tudta mutatni átlátható pontozási rendszerét.

Nem volt ilyen szerencsés a Google, akinek 2,4 milliárd eurót kell büntetésként megfizetnie a Google Shopping nem fair előnyben részesítése miatt. Tulajdonképpen a Google is toplistákat készít a keresőmotorjával, amikor rangsorolja a keresőszavakhoz tartozó oldalakat relevancia és hitelesség és még sok más szempont alapján. De mivel a saját oldalaikat nem a mindenkire vonatkozó rendszer szerint rangsorolták, és a konkurenciát „kipontozták”, ezért a bíróság egyértelműnek látták, hogy sérült a semleges verseny, fizetni kell. Az online hotelfoglalási piacon így is rengeteg versenykorlátozó probléma van még, a legnagyobb foglalási oldalak még nem igazán tartják be a szabályokat.

Fontos ezért, ha például az almatermelő cégekről készít valaki toplistát, akkor alá is tudja támasztani, hogy miért kerültek be adott cégek, és miért maradtak ki, mert mindkét estben a magát sértettnek érző cég akár perelhet is. Természetesen nem lehet egy a példában szereplő listánál nagy kártérítési összegre számítani, sokkal nagyobb problémát jelenthet a listát összeállító cég presztízs veszteségé, a hitelességébe vetett hit csökkenése.

Ha például egy cég a hazai webáruházak forgalmát szeretné megmérni, akkor nincsen könnyű helyzetben, hiszen a nyilvános információk ehhez nem adnak túl sok fogódzkodót: a cég beszámolóból a teljes árbevétel látszik, nem lehet az online és offline forgalmat elkülöníteni. Ezért a cégeket ilyen esetben csak hosszadalmas és drága kérdőívezéssel kellene megkeresni. Ezután valamilyen módszerrel azt is biztosítani kell, hogy a megadott adatokat validálják – például az online értékesítés aránya hogyan alakult az elmúlt évekhez képest, hihetők-e a növekedési adatok.

Nagyon fontos egy listánál az is, hogy megfelelően meghatározzák, miről is szól, az internetes gazdaság esetében ez különösen fontos. Mi számít például termékértékesítésnek, és mi szolgálatásnak? Milyen honlap magyar? A magyar nyelvű, magyar bejegyzésű cég által működtetett? Különös nehézséget okozhat, hogy a külföldi, jellemzően amerikai internetes cégek szinte semmilyen adatot nem hajlandók közzétenni – nem hogy lista készítőknek, de az adóhatóságnak sem.

Kicsit hasonló a toplisták esete, mint a hitelminősítők esete: a válság után a nagy globális cégeknek több országban (például Ausztráliában) is kártérítést kellett fizetniük azért, mert nem a megfelelő gondossággal jártak el. Ha az elvárható módon végezték volna a munkájukat, nem lehetett volna a legjobb, AAA kategóriába sorolni gyakorlatilag bóvli papírokat. Az ő példájukból is látszik, hogy könnyű elkényelmesedni, de utólag már sokkal nehezebb védeni a mundér becsületét.

Különösen óvatosan kell eljárni a listák összeállításakor, ha szponzor vagy adatközlő partner is van. Nagyon kell arra figyelni, hogy az elkészült lista ne a szponzor üzleti érdekei szerint készüljön, mert erre nagyon érzékeny lehet a Gazdasági Versenyhivatal, és súlyos milliókat is lehet fizetni akár. Ha csak egy ár összehasonlító oldal adatai alapján próbáljuk a cégek árbevételét rangsorolni, biztosan vékony jégen járunk.

Ezért aki cégeket, szolgáltatásokat értékelő, rangsoroló listák készítésébe kezd, mindig gondoljon arra, hogy vajon hogy élik majd meg a listára került cégek a helyezésüket, mint gondolnak, akik kimaradtak. Érdemes magunkban feltenni a kérdést, hogy mit válaszolnánk a kérdéseikre. Nem árt a listát belső, szakmai szemmel néző emberek mellett külsösöket sem megkérdezni, akik a részletekere koncentráló csapatnak hasznos információkat adhat. Például, hogyha almafeldolgozókkal foglalkozunk, akkor a cider készítőket se hagyjuk ki, ami elsőre nem is biztos, hogy eszünkbe jutna.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Bucsky Péter

­­Bucsky Péter – Gazdasági újságíró. Több magazinnál, hetilapnál és online hírportálon is rendszeresen publikál.


Címkék: toplista