Tömeghatás és realizmus – Sárvári György önmagunk választásáról

Tömeghatás és realizmus – Sárvári György önmagunk választásáról
Megértem azokat, akik nagy hatást szeretnének elérni, tömegekhez szólni és meghatározni sokak életét. Megértem a növekedési kényszer bűvöletében élő vállalatokat, a célszámokat folyamatosan emelő vezetőket, a nagyot álmodó víziógyártókat. Megértem a lánglelkű szónokokat, a szórakoztató stand-up előadókat, a népnevelő politikusokat, a tömeghatásból erőt merítő, kiégett tábornokokat, a meghasonlott pedagógusokat és a széplelkű vallási tanítókat… Mindenkit megértek, bár el nem fogadok.

Azt hiszem, hogy a megértés és az elfogadás között különbség van.

A megértés nem jelent minden esetben együttműködést és elfogadást. Ha a megértést nem szövi át a realista jelenlét, akkor minden erős hatás átfolyik rajtunk, belénk ivódik, belopódzik a lelkünkbe, beszivárog a gondolatainkba. Legyen az képi hatás, cselekvési minta vagy ideológia.

Legerősebben a szüleink hatása ivódik belénk, amitől szabadulni nehéz, mégis szükséges, mert az önálló élet feltétele a belülről irányítottság. Bármennyire is építő a szülői példa, ha a serdülő nem rombolja szét és építi fel helyébe az újat, a sajátját, akkor tetszhalott állapotban csupán utánzóvá válik. Nem a saját életét fogja élni. Az igazán jó szülő felismeri ezt és támogatja az elszakadást, mert tudja, hogy a túlféltés, a kapcsolati háló erősítése és a lázadás megfékezése kiolthatja az autonómia későbbi lángját. Az igazi jó szülő tudja, hogy ami értékes és fontos, azt nem kell hangsúlyozni, mert beépült, amire pedig nincs szükség, azt le kell rombolni, el kell engedni.

Ezen az úton csakis egyedül mehetünk végig, a saját bukásainkból tudunk építkezni. Aki ezt meggátolja és egy jól nevelt felnőttet segít életre, az elveszi a szabadság éltető lehetőségét hosszú időre a gyermekétől.

Valójában csak szamuráj szülők tudnak szamuráj lelkületű serdülőket útjukra bocsájtani, mert ők tudják, hogy az igazi élet a halál után kezdődik el. Önmagunk legyőzése a halál, mely belépő a szabadság birodalmába. A lemondás a függésről, a biztosítókötél elengedése halál, de egyben az erő megtalálásának a feltétele.

Csak azok lesznek később képesek ellenállni a tömeghatásoknak, akik megtalálták önmagukat és nem szorulnak külső támaszra, erős kormányzásra, tekintélyi támogatásra. Paradox, de csak ők válhatnak valódi tanítvánnyá egy valódi mester irányítása mellett, mert képesek feltétel nélkül átadni a vezetést annak, aki előrébb tart az úton náluk. Nem méricskélnek, akadékoskodnak, hanem fejlődnek, mert tudják, hogy minden, amivel találkoznak, őket szolgálja. Szabad emberek, harcosok, belülről irányított férfiak és nők. Képesek elhatárolódni attól, ami nem tartozik hozzájuk és átadni magukat annak, ami építi őket. Odaadó emberek.

Akik nem találták meg sohasem önmagukat, ők kívülről irányítottak lesznek, nem pedig belülről vezetettek. A kívülről mozgatott emberek jutalma a dicséret és az elismerés. a belülről vezetettekké a harmónia és az értékrend szilárdsága. A követők és a kívülről irányították soha senkinek sem képesek átadni magukat, nem jutnak tovább a szolgalelkű utánzásnál.

A kívülről iránymutatást várók életében is előfordul, hogy érzik, nincs mit keresniük egy helyzetben, nem azon a buszon ülnek, ami az ő útjukon halad, de mégis maradnak, kitartanak, reménykednek, hogy a helyzet magától megoldódik. Úgy érzik, hogy, ráérnek dönteni, jobb csoportban lenni, mint egyedül, nagyobb kockázattal jár a változás, mint a maradás.

- Belátják, hogy nincs igazuk, de már nem akarnak visszakozni, mert félnek a megszégyenüléstől.

- Érzik az abszurditását egy helyzetnek, de mégis kitartanak benne, mert biztonsági játékosok.

- Érzik, hogy a kapcsolat, amiben vannak fájdalomcsillapító csupán, de a magánynál mégis jobb.

- Üres és szenved a lelkük, de úgy érezik, hogy megérdemlik a fájdalmat.

- Szenvednek testileg és lelkileg az elnyomás alatt, de maradnak, mert már jól ismerik és megszokták a kínokat.

- Nem az ő buszuk, amin utaznak, de ha már felültek rá mennek addig, ameddig le nem szállítják őket vagy meg nem áll a busz. 

- Tudják, hogy az életüket belülről rágja a kétségek férge, de már nem lázadnak, mert meghasonlottak az élettel és elfáradtak.

Nehéz kilépnünk a megszokás kitaposott ösvényeiről. Nehéz önmagunkat választanunk akkor, amikor mindenki mást mond, képvisel és követ. Nehéz önmagunk maradnunk az ellentmondásos helyzetekben, amikor semmi sem egyértelmű.

Mégis sikerülhet?

Egy módon tudjuk a belső hangunkat meghallani és követni. ha nyitottak maradunk kifelé és beengedjük az energiát, a tiszta információt, a reális külső visszajelzést és figyelünk befelé a szívünkre, az érzéseinkre. A kulcs a nyitottság és az azonnali cselekvés.

A nyitottságot nem szabad összekeverni a belterjes családi, a szűk baráti vagy zárt szimpátián, azonos működésen alapuló körökkel.

A zárt ember a múltjába ragad és a sérelmei körül pörög, a bántások és sebek emlékeitől szenved. A beszűkült ember nem képes továbblépni a múlt árnyain, visszatér a sérüléseihez, bezárul a fájdalmaiba. A kívülről érkező visszajelzést és a saját tiszta érzéseit felülírja benne a megposványosodott múltba ragadás, a bezárulás, a védekezés. Így elveszíti életerejét és megújulási szándékát.

Úgy utasítja el önmagát, hogy bezárul, pedig közben azt gondolja, hogy megvédi magát.

Minden, ami tiszta bepiszkolódik, ha nincs beengedés, keringés, áramlás, nyitás és cselekvés. Még az egykor tiszta gondolat is elposványosodik, ha nincs innováció, kinyílás, megújulás. Meghal a legjobb felismerés és a legtisztább inspiráció is, ha nem követi cselekvés.

Külső támogatás, kifelé való nyitottság, védekezésmentes beengedés nélkül, megszűnik a kapcsolódás a Mezőhöz. Ha nincs nyitottság, nincs áramlás. Ha nincs lépés a megérzéseink irányában, nincs innováció. A zárt rendszer önmagába fordul és elpusztítja önmagát.

Transzformatív Út A Bardóban 1 éves képzési folyamat. Szeptembertől újra indul. Jelentkezni lehet email-ben, rövid bemutatkozással: sarvarigy@gmail.com

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Sárvári György

Sárvári György Ph.D. (pszichológus, coach) (www.bardoconsulting.hu) – hazánk egyik legmeghatározóbb coacha, az ELTE pszichológia szakán szerzett diplomát, majd pszichológiai tudományokból doktorált a …