Ezek alapján a kínai tudósok megállapították. hogy a marsi talaj nagy teherbírású és a szélerózióra utaló kohézióval rendelkezik. A képeken megfigyelt gerincek, hullámok és erodált kráterek a kutatók szerint arra utalnak, hogy a területet hosszú időn keresztül a szél pusztította.

A szélerózió mellett a kutatók olyan kőzetmintákat is észrevettek, amelyek a tanulmány szerint a sós vízzel való kölcsönhatásra utalnak. A Csu-zsung 2021. május 15-én szállt le az Utopia Planitián, a Mars északi féltekéjén található hatalmas síkságon. Azóta felszíni kőzetmintákat gyűjtött és képeket készített.

Víz nyomait már a korábbi expedíciók is felfedeztek, a kérdés ma már az, hogy van-e még víz valamilyen formában a Mars bolygón. A Marson évmilliókkal ezelőtt még nagyobb mennyiségben volt víz, azonban a gyenge gravitáció és a mágneses védőburok, vagyis magnetoszféra hiánya miatt ennek nagy része mára az űrbe szökhetett.

A bolygó maradék vízkészletei manapság vízpára, illetve túlnyomó részben jég formájában vannak jelen. A Marson uralkodó hideg (átlagosan -60 Celsius-fok) és roppant alacsony légnyomás következtében, ha meg is olvad a felszíni vízjég, hamar elpárolog vagy jégből egyből gázfázisba szublimál, és nem képes stabilan megmaradni folyékony halmazállapotban. Sós vizes oldatok azonban jóval alacsonyabb hőmérsékleten is folyékonyak lehetnek. Forrás: vezess.hu.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!