Az Egyesült Államokbeli Carnegie Mellon Egyetem kutatói meglepő módon képzelik el a virtuális valóság érzékelésének kiterjesztését: a szájat is bevonnák. Nem logikátlan ez az elképzelés, az ajkak ugyanis igen érzékenyek, idegsűrűség tekintetében közvetlenül az ujjbegyek mögött állnak - írja a hvg.hu.

Kihívást jelentett viszont ennek gyakorlati megvalósítása. Próbálkoztak apró robotkarokkal, amelyek megérintették az ajkat, illetve vizet spricceltek arra, azonban ez nem volt igazán praktikus. Ugyancsak kizárták a szájat eltakaró kiegészítőt, mert a VR-használók nem szeretik azt az érzést, hogy egyszerre takarják el a szemüket és a szájukat.

Más megoldásra volt tehát szükség, amit végül az ultrahang-hullámokban találtak meg. Az ultrahangok bizonyos érzetet keltenek, ha kis területre, például a szájra fókuszálnak. Ennek megvalósítása érdekében egy különleges, lapos, félhold alakú, 64 jelátalakítóval rendelkező eszközt rögzítettek a VR-sisak aljára. Ez az eszköz küldi az ajkak felé az ultrahangot. Minthogy az ilyen hullámok képesek – rövid távon – a levegőben is terjedni, az elképzelés jónak bizonyult.

Az újdonságot, amelyben a haptikus effektusok szinkronizálva voltak a VR-élmény vizuális képeivel, 16 önkéntes értékelte, s mindannyian erősebb VR-élményről számoltak be. Azonban nem minden hatás volt egyformán erős. A nyitott ablakból érkező esőcseppek és az ajkakon sétáló poloskák a legsikeresebb hatások közé tartoztak. Viszont nem működtek jól az olyan érzetek, mint amit egy pókhálón való átsétálás keltett, ezt az érzést ugyanis nincs értelme az arcra lokalizálni. Hasonló volt a helyzet az ivókúttal, mert bár vízsugárszerű érzet keletkezett az ajkakon, a nedvesség hiányában ezt nem igazán értékelték a kísérleti alanyok.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!