Steve Jobs puccskísérlete a Trónok harcában is elfért volna

Steve Jobs puccskísérlete a Trónok harcában is elfért volna
Az Apple történetét feldolgozó sorozatunkban elértünk az igazán szaftos kavarásokhoz, melynek végén Steve Jobst elnökké nevezik ki, ami miatt elhagyja a céget...

A Sculley-Jobs összecsapás látványosan (a képen sem éppen egyetértenek) új helyzetet teremtett a cég életében, de ne rohanjunk ennyire előre, nézzük, hogy is történt a nagy konfliktus.

Igyekeznénk gyorsan lehűteni a kedélyeket, mielőtt bárki is arra kezdene számítani, hogy elmerülünk a bárszékhajigálós szaftos részletekben, egy jelenetet leszámítva ugyanis semmi ilyesmi nem történt, és még ezen utóbbi esetében sem került sor tettlegességre.

Az a fránya pénz!

Ahogyan az előző részben írtuk: a bajok John Sculley és Jobs között a Macintosh beárazásával kezdődtek, ugyanis a Mac-et eredetileg egy 1 000 dolláros gépnek szánta Jobs, ám az előre nem látható kiadások, valamint az egyre növekvő ambíciók okán, gyakorlatilag matematikai lehetetlenség volt tartani az eredetileg elképzelt árat. Így a Macintosh új ára 1 995 dollár lett, ám Sculley ezzel sem volt elégedett, és úgy gondolta, hogy igazán rá lehetne még dobni egy ötszázast, az itt már nem oszt, nem szoroz. Jobs természetesen ellenezte, de alulmaradt a vitában, így a gépet végül 2 495 dollárért vihette haza a vásárló a boltból.

A szekér nem ment, a hiszti annál inkább

Nem segített kettejük viszonyán a cég megrendülő gazdasági helyzete sem, a nézeteltérés kezdete ugyanis nagyjából akkorra datálható, amikor a Macintosh eladásai csökkenni kezdtek és földbeállt a Lisa projekt is. Innentől kezdve Jobs egész nyíltan kezdte hangoztatni, hogy a korábbi, Sculley iránt érzett tisztelete elmúlt, ezért az igazgatóság kezdeményezte Sculleynál Jobs „megfegyelmezését”.

És pontosan ez történt 1985 márciusában, Sculley besétált Steve Jobs irodájába és közölte vele, hogy elveszi tőle a Macintosh projektet.

Sculley egy későbbi, 2012-es interjúban így mesélt a történtekről: „Amikor a Macintosh Office-t (ez az Apple irodai szettje volt, hálózatba kötött Mac gépek, egy szerver és egy nyomtató alkották) 1985-ben bemutatták, majd meg is bukott, Steve meglehetősen mély depresszióba süllyedt. Csökkenteni akart a Macintosh árán, míg én pedig az Apple II-re szerettem volna fókuszálni, egyrészt annak kedvező eladási rátái miatt, másrészt meg azért, mert egy nyilvános cég voltunk, és mint ilyennek, kellett, hogy legyen felmutatható jövedelmünk. Magyarán simán csak nem tehettük meg, hogy megvágjuk a Macintosh árát, míg az Apple II-ből befolyó pénzeket meg a Mac tatarozására fordítjuk. Ez vezetett a Steve és köztem kirobbanó konfliktushoz, amibe később az igazgatóság is beszállt, megvizsgálták az ügyet, majd úgy döntöttek, hogy az én álláspontomat fogják támogatni”.

A Trónok harca főbb szerepében: Steve Jobs

Azonban Jobs nem volt hajlandó harc nélkül engedni. Ugyanezen év májusában Sculleynak üzleti ügyben el kellett utaznia az országból, és Steve Jobs úgy gondolta, hogy eljött a tökéletes pillanat a cég fölötti irányítás visszaszerzésére. Tulajdonképpen meg akarta puccsolni Sculley-t, és ehhez bevonta a korábbi csapata alvezéreit is, köztük Jean-Louis Gassée-t, akit viszont Sculley már felkért, hogy foglalja el Jobs helyét a Mac-csapat vezetőjeként. Gassée így azonnal értesítette Sculley-t a készülődő palotaforradalomról, aki egyből lemondta az utazását és a következő nap reggelén az egész igazgatóság előtt vonta kérdőre Jobsot, aki egy pillanatig sem tagadta, hogy riválisa elmozdítása volt a célja. Sculley ekkor az igazgatósághoz fordult és nyíltan felszólította őket, hogy válasszanak közte és Jobs között, ami meg is történt és ezzel nagyjából Steve-nek befellegzett a cégnél.

Alávágtak egy elnöki kinevezéssel Steve Jobsnak

Sculley nekifogott a vállalat átalakításának, Gassée megkapta a számítógéposztályt, míg Jobs lett az Apple elnöke. Ez bár igen jól hangzik, de valójában a felfelé buktatás eklatáns példáját találjuk meg ebben a sztoriban, hiszen az elnöki állás ugyan egy jól fizető, kényelmes pozíció volt, szinte százszázalékosan reprezentatív feladatkörrel (temetés, avatás, banketteken pezsgőzés).

Ez természetesen semennyire sem feküdt a tettvágytól égő, ambiciózus Jobsnak, aki világ életében akkor érezte jól magát, ha az operatív döntések epicentrumában lehetett. Ezért néhány hónappal később az Apple stáb egy részével ki is lépett a cégből és megalapította saját vállalatát, a NeXT-et, amivel kifejezetten kutatási célokra használható, csúcsminőségű munkaállomásokat tervezett gyártani.

Ha ez a lépés a 2000-es években történik meg, amikor az Apple a világ egyik vezető tech cége volt már, annak akár katasztrofális következményei is lehettek volna a vállalatra nézve, ám a nyolcvanas évek közepén valamelyest más eredménnyel zárult a dolog.

Kép és történet részben a simpleprogrammer.com-ról, de azért inkább a Macworldről, mint a korábbiak is.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!






Címkék: Apple, Steve Jobs