Nagy valószínűséggel te sem születtél úgy, hogy be tudtad kötni a cipőfűződet. Minden apró mozdulatot meg kellett tanulnod, senki sem rázza ki a kisujjából azokat a nyuszifüleket. Pedig ma már annyira természetes, hogy be tudod kötni a cipőfűződ, hogy nem is emlékszel rá, ha reggel bekötötted. Ha úgy nézzük, volt idő, amikor még szinte lehetetlennek tartottad, hogy erre te magad is képes legyél. A szüleid választhatták volna a tépőzáras- és a bebújós cipőket is, de így értékes tanulási folyamattól fosztottak volna meg. Minden egyes cipőkötésedben ott van az a sok tanulással, gyakorlással töltött óra, amikor anyukádékkal hurkokat csináltatok otthon és az oviban, indulás előtt.

A programozást is körüllengi néhány ehhez hasonló sztereotípia, amelyen túllendülve előtted is egy új karrier lehetősége tárulhat fel. Ezek közül a berögzült gondolatok közül az első, hogy a programozás rendkívül nehéz és bonyolult.

“De cipőt fűzni egy óvodás is tud”.

Képzeld, programozni is. A Guinness-világrekorder a világ legfiatalabb programozója kategóriában, egy 7 éves brit kissrác, Kautilya Katariya, aki 6 évesen nyerte el ezt a címet, miután sikeresen teljesített egy IBM programozó kurzust.

Szóval az életkor nem lehet kifogás arra, hogy miért nem tartod valószínűnek, hogy egy olyan képességet fejlessz, ami sok-sok embernek biztosít megbízható körülményeket egy folyamatosan növekvő piaci szektorban.

Ma már egyáltalán nem számít a valóságtól elrugaszkodottnak, hogy valaki egy, akár munka mellett is elvégezhető kurzuson tanulja meg a programozást, méghozzá olyan helyen, mint például a Progmatic Academy. Ráadásul ezeken a helyeken komolyan veszik, hogy a programozáson kívül azokat a képességeket is pallérozd, amelyek ahhoz szükségesek, hogy munkát találj, továbbá a munkahelyeden hosszú távon hasznos és hatékony csapattagként kiteljesedj.

Tévhit: a programozás azoknak való, akik jók matekból

Biztosan hasznos, ha valakinek megy a matek, de a programozás terén sokkal fontosabb, hogy a logikai gondolkodás legyen kellően éles. Általában nem matematikai problémákkal kell megküzdenie egy programozónak, hanem a kódot felépíteni, ami a logikai összefüggések figyelembe vételét igényli.

Ez a logikai sarkosság – vagy működik, vagy nem – jelenti azt, hogy a programozóknak kitartóan, módszeresen kell eljárniuk a keletkezett problémák megértésekor. Ha elhamarkodottan jutsz következtetésekre, nem vagy teljesen biztos abban, hogy mit miért csinál a kódod, akkor valószínűleg más karrier után kell nézned.

Tévhit: a programozók maguknak valóak

Ennél nagyobbat nem is lehetne tévedni a programozókkal kapcsolatban. A programozók olyan szakemberek, akiknek csapatban együttműködve kell hatékonyan dolgozniuk. Emiatt gyakran egyeztetnek nem csak a munkatársaikkal, hanem az ügyfelekkel is, hogy minél pontosabban elő tudják állítani azt a szoftvert, amire az ügyfélnek szüksége van. Ez nem összeegyeztethető azzal a sztereotípiával, hogy a programozók a sötétben ülve ütik a billentyűzetet.

Programozóként rengeteg úgynevezett soft skill birtokában kell lenni ahhoz, hogy hatékonyan tudjon dolgozni. Az egyik ilyen a kommunikációs készség, hiszen tudnia kell értelmezni a kéréseket, illetve képesnek kell lennie elmagyarázni az alkalmazott technológiai megoldásokat úgy, hogy azt egy technikailag kevésbé jártas személy is képes legyen értelmezni. Fontos a jó prezentációs készség is, hogy hatékonyan tudja ismertetni a projekttel kapcsolatos jelenségeket, állapotokat a csapata számára. Azt se feledjük, hogy a soft skillek remekül fejleszthetők!

Tévhit: a programozás nem kreatív feladat

Minden területen a jó szakember ismérve, hogy kreatívan tudja kezelni a felmerülő problémákat. A programozóknak naponta rengeteg probléma megoldását kell kitalálniuk, ami nem csekély kreativitást, rugalmasságot, problémamegoldó képességet igényel. Problémák alatt értendő az, hogy például a saját kódjukat tudják úgy ellenőrizni, hogy megtalálják benne a hibát, amit talán ők vétettek, és a megoldás érdekében újragondolják a hibás rész működését.

Tágabb értelemben pedig a problémák valós felhasználók valódi igényeit jelentik. Egy programozó sem szeret úgy dolgozni, hogy az általa fejlesztett szoftvert aztán senki sem használja. Fontos, hogy az erőfeszítéseikkel valódi problémákra alkossanak megoldást, ami ugyanúgy kreativitást igényel, mint a képzőművészet, vagy a szépirodalom.

Mi van akkor, ha kipróbálod, de nem tetszik?

Akkor sincs gond, hiszen erre is, ahogy minden másra is amit megtanulsz az életedben igaz, hogy azt már senki sem veheti el tőled. A programozás képessége lehet az, ami álmaid munkájához hozzásegít, még akkor is, ha ez nem maga a programozás. Számos olyan szakma van, amiben óriási előnynek számít, ha van valamilyen technikai képzettséged.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!