A szakemberhiány mára egy sokat ismételgetett szomorú közhellyé vált. Csak az informatikai szektorból mintegy 40 ezer állás vár betöltésre. Magyarországon az építőiparban pedig azért kezdett el lassulni a növekedés, mert már nincs elég ember. Tetőfedőből és épületszigetelőből különösen kevés van itthon. De alig van olyan ágazat, ahol ne lenne probléma jó munkaerőt találni. A problémát a nagy cégek főleg duális képzésekkel, illetve házon belüli oktatási programokkal igyekeznek orvosolni.

De van egy másik látható tendencia is: az automatizáció minden eddiginél gyorsabban kezdett el terjedni a régióban. Egészen új jelenség, hogy a kisebb hazai gyártó cégek egy része is inkább robotokra bízza a munkafázisok egy részét.

Gépi alkalmazottak
Egy „gépi alkalmazottnak” pedig kétségtelenül megvannak a maga hallatlan előnyei. Nem megy szabadságra, nem fárad el, gond nélkül tud több műszakban is dolgozni, a megvásárlása után egyedül a szereléseknél kell rá külön költeni. Az, hogy a gépek szépen lassan egyes szakmákban ki fogják túrni az embereket már régóta ismert jelenség. De hogy mennyire kell megijedni ettől a tendenciától? Erre a kérdésre egyelőre nincs megnyugtató válasz. A szakértők között szép számmal akadnak optimisták és pesszimisták is.

Hal Varian, a Google vezető közgazdásza az előbbiek sorát gyarapítja. Mint felhívja rá a figyelmet, még az 1950-es években az amerikai Népszámlálási Hivatal adatai szerint az Államokban összesen 250 különféle szakma létezett. Ezekből pedig azóta mindössze egyetlen egy, a liftkezelő tűnt el. Szerinte az automatizáció hatásait az emberek rendszerint túlbecsülik. Hogy milyen nehéz teljesen eltűntetni egy szakmát, arra példaként a kertészeket említette. Egy kertésznek egyebek mellett locsolnia és vágnia kell a füvet, össze kell söpörnie a leveleket és ki kell irtania a kártevőket. A fű locsolása és vágása automatizálható, a többi folyamatnál viszont szerinte nem gazdaságos robotokat használni. Már csak azért sem, mert szemben a közkeletű tévhittel a robotok is tudnak hibázni. Japánban a robot recepciósokat használó Hen-na Hotel kénytelen volt „kirúgni” vagyis pontosabban deaktiválni a gépi személyzet felét, mert nem végeztek megfelelő munkát. A kicsapott gépeket végül emberi személyzettel pótolták. De nem csak a szolgáltatóiparban, hanem a gyárakban is bonyolultabb a képlet, mint elsőre látszik. Elon Musk tavaly úgy fogalmazott: hiba volt a Tesla-gyárat teljesen automatizálni. A különc milliárdos szerint az emberi-munkaerő alá van becsülve.

Mindez szép és jó, csak közben sorra ütik fel a fejüket olyan tanulmányok, amelyek szerint a munkaerős világa hamarosan fenekestül felfordul. A McKinsey Global Institute becslése szerint csak az Egyesült Államokban 2030-ig a robotok miatt 73 millió állás fog megszűnni. Ha igazuk van, akkor egész pontosan több mint a munkák 40 százaléka lesz a múlté. A mechanikus alkalmazottak elterjedését segítheti, hogy a gépek ára egy darabig még folyamatosan esni fog. Jellemző, hogy az Oxford Economics adatai szerint az ipari robotok ára például 2011 és 2016 között 11 százalékkal csökkent. Ami azért nagy szó, mert a legutóbbi modellek úgy lettek olcsóbbak, hogy közben sokkal pontosabb és jobb munkát végeztek, mint az elődeik.

Robot bariszta
Az üzemekben 2000 óta 1,7 millió munka szűnt meg az automatizáció miatt. Az Amazonnál a raktárakban már most is van, ahol gépek ellenőrzik az emberi személyzet munkáját és akik nem felelnek meg az elvárásoknak azokat el is bocsájtják. San Francisco-ban már robot bariszta is van, de a Skyline képében olyan társaság is akad, amelyik már gépeket használ a felhőkarcolók ablakmosásánál. A robotok egyre több és többfajta munkát tudnak elvállalni. A Fordnál már olyan emberszerű szerkezeteket tesztelnek, amelyek átvehetik a kézbesítők helyét.

Az automatizáció - média- és ügynökségi aspektusban - erősen téma lesz az októberi Internet Hungary konferenicán is.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!